Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-119

246 119. »r*eágos Ués májas S. 1SS5. len szakasz hol ez elmaradt. Ez jóformán megszakítása az eddig követett logikánknak; azért kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni, hogy ennek pótlásául a 31. §-ban a következő szavak: „kártalanítás nélkül" kihagyatván, ezek helyébe ez tétessék: „és kártalanítás mellett". E változtatással meg lenne a szakasznak az az értelme, a melyet én kívánok, hogy tudniillik ne ingyen vonassák el a viz. Ajánlom módosításomat a t. háznak. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítványt. Nagy István jegyző (olvassa a módosítványt). Mocsáry Lajos: T. ház! Nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy az előttem szólott igen t. képviselőtársam nézetében osztozhassam. {Helyeslés jdbbfélöl) Azt méltóztatott mondani, hogy óhajtja, hogy a viz gazdasági czélokra, nevezetesen, a mint a javaslatban foglaltatik, rétöntözésre felhasználtathassák, de csak ugy, hogy ez ne mások jogainak sérelmével történjék, tehát a kik rétöntözésre akarják használni, fizessenek kárpótlást a molnároknak, vagy kohóknak stb. T. ház ! Ha igy veszszük a dolgot, ha kártalanítás nélkül nem lehet öntözésre használni a vizet, akkor — én jól ismerem a viszonyokat — majdnem lehetetlenné fog válni az öntözés. {Ugy van! jóbbfelől.) Mert a malomtulajdonos azt fogja mondani, hogy ő is folytonosan dolgozik, 'neki sem éjjele, sem nappala, sem ünnepe, sem hétköznapja s előáll azzal, hogy a mig öntözésre használtatik a viz, neki abból ennyi, meg annyi kára van. Ki lesz hát itt a hiró, megítélni azt a valóságosan plausibilis módon felállított követelést, hogy az, a ki öntözni akar, megbirja-e a kártalanítást? Sőt megvallom, kevésnek tartom azt, a mit a szakasz ad, hogy tudniillik 30 óráig lehessen a vizet a rétöntözésre ingyen használni, mert a malmoknál 30 óra mulasztás számot sem tesz, mivel nincsen az egész évén át folytonosan munkájuk, hanem ugy vannak vele, hogy ha 30 óráig, vagy 3 napig nem őrölnek, csakis meggyülik a gabona, a melyet megőrölhetnek azonnal, mihelyt a vizet megkapják. Ezen malmok többet ugy sem dolgoznak, mint a mennyi szükséges arra, hogy az ottani mezei nép élelmére szükséges gabona megőröltessék. Erre pedig egész éven át van elegendő idejük. Ennélfogva néni járulhatok azon módosítványhoz, a melyet gróf Károlyi Sándor képviselő ur beadott, hanem a végett, hogy még inkább biztosittassék az ingyen rétöntözés lehetősége, bátor leszek egy más irányú módosítványt beterjeszteni. E szakasz szerint, mint tegnap is említettem, nincs tisztán megmondva, hogy a malmok nem tartoznak azon iparvállalatok közé, a melyek a viz folytonos használását igénylik. Ezeknek tulajdonosai szintén allegálhatják, hogy folytonosan van vizre szükségük, mert éjjel-nappal dolgoznak. Azért tehát, hogy reájuk nézve ne tétessék az a kivétel, a melyet a kohóknál tenni szükséges, bátor vagyok arra kérni a t. házat, méltóztassék a következő módosítást elfogadni, a mely praecisirozza, hogy a malom a kohóval nem egy természetű: E szó után „kohóknál" tétessék, „mely iparvállalatok közé a malmok nem számíthatók". Nagy István jegyző (olvassa a módosítványt)^ György Endre: Én a szövegnek változatlanul fentartása mellett emelek szót. Nevezetesen az első módosítás a mellett, hogy alterálja azt a bonit, a melyet a földmívelésnek az öntözés czéljára adni akarunk, egyéb tekintetekből sem fogadható el. Azon iparvállalatoknál, a melyek közé a malom is tartozik és a melyeknél a munka megszakítható a tulajdonosnak minden károsítása nélkül, gondoskodni kell bizonyos nyugalmi időről, a mely itt épen a vasárnapi napra van megszabva, a mi által esetleg talán más ezélok is előmozdittatnának, melyek a közerkölcsiségnek érdekében vannak. Bátor vagyok hivatkozni a külföldi törvényhozásokra ; igy Olasz- és Spanyolországban szintén épen ezen idő van megszabva, mely idő alatt az ipari czélokra nem szükséges viz felhasználható öntözési czélokra mindenféle kártalanítás nélkül. Ha ezen országokban, hol az ipar mégis előbbre van, mint nálunk, az ipari vállalatokra semminemű érzékeny kár nem származik ezen időmegszorításból, valóban nem látom át, miért kellene nekünk ennél tovább menni. Hogy a malmok kivétessenek e szabály alól azon okból, mert azoknál a munka megszakítása kárral járna, annak valóban nem látom át a ratióját, mert akkor minden iparvállalatot külön meg kellene nevezni, melyeknél ezen megszakítás kárral nem jár. Vagy egyiket sem kell megnevezni, vagy mindegyiket. És igy Mocsáry t. képviselő ur indítványa nemcsak felesleges, hanem valósággal zavarja a szakasz értelmét. Kérem tehát mind a két indítvány mellőzésével a szöveg megtartását. (Helyeslés a jobboldalon.) Zay Adolf: T. ház! Ha jól fogtam fel gróf Károlyi igen t. képviselő ur indítványát, annak intentiója az, hogy új engedélyezés által ne veszélyeztessék valamely vállalatnak fennállása. Én azt hiszem, hogy csak ezen esetre szól indítványa; de a mennyiben az illető vállalattól el lehet vonni a vizet a nélkül, hogy akadály nélkül folytathassa működését, ez esetre ő nem kívánná a kártalanítást. (Közbeszólások a baloldalról: Nem azt akarja f) Én igy fogom fel módosítványát és ezen értelemben szívesen hozzájárulok. De nem járulhatok a Mocsáry t. képviselő ur indítványához, mely egészen megzavarná ezen szakasz intentióját. Azzal a megszorítással, a mit ő indítványozott, ezen szakasz nem érne semmit. Felszólalásomnak tulajdonképeni oka pedig