Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-119

238 109. országos filé* május 8. ISSá. mely e szakaszban van. Kérem tehát Török Zoltán t. képviselő ur módosításának mellőzésével az ere­deti szöveget fentartani. (Helyeslés jobhfelöl.) Török Zoltán: T.ház] Szavaim félreértése miatt kérek szót. Én nem akartam azt mondani, hogy a parti birtok tulajdonjoga iránti intézkedés felesleges, hanem azt, hogy miután a szövegben benne van, hogy a vizek partja és medre „a parti birtoknak elválaszthatatlan alkatrésze", ebből kö­vetkezik, hogy felesleges a tulajdonjogot is külön meghatározni, mert határozottan ki van fejezve, hogy a kié a birtok, azé a viz partja és medre is. Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs fel­jegyezve, következik a szavazás. A régi 5., most 4. §-hoz Török Zoltán képviselő ur adott be egy módosítást, mig Petrich Ferencz képviselő ur a szakaszt kihagyatni kívánja. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt a kihagyási indítványnyal szemben fentartani, igen vagy nem? (igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt fentartani kívánják, méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt fentartja. Kérdem most a t. házat, méltóztatik-e az első bekezdést Török Zoltán képviselő ur módosításával szemben az eredeti szövegben fentartani, igen vagy nem? (Ign! Nem!) Azt hiszem, kijelenthe­tem, hogy a ház többsége az eredeti szöveget fentartani kívánja és igy a régi 5. §. a bizottság szövegezése szerint elfogadtatván, Török Zoltán képviselő ur módosítványa elesett. Rakovszky István jegyző (olvassa a régi 6., most 5. §-(). Darányi Ignácz: T. ház! Azt az elvet csak helyeselni lehet, mely a 6. §-ban le van fektetve; de én azt óhajtanám, hogy e magában véve helyes elv világosabban fejeztessék ki, nevezetesen, hogy határozottan mondassák meg, hogy támadt szige­teknél a folyam középvonala képezi a határt s hogy a sziget egyik és másik része a szerint osz­tandó meg, a mint a parti birtokok szélessége egymáshoz aránylik. Ez elvnek szabatosabb ki­fejezése czéljából a második bekezdés helyett a következő szövegezést ajánlom: ,Támadt szige­teknél a határt a két part birtokosai közt a víz­folyás középvonala képezi; az egy parton levő birtokosokat pedig a támadt sziget parti birtokaik szélességéhez képest illeti.* Rakovszky István jegyző (olvassa a mő­dosüványt). Dárdai Sándor előadó: Miután e módosí­tás e szakasz lényegén nem változtat és maga a szakaszban foglalt rendelkezés újítást nem tartal­maz, hanem tökéletesen megfelel a régi magyar jog álláspontjának, a módosításhoz a bizottság ne­vében hozzájárulok. Gróf Széchényi Pál, főldmívelés-, ipar­és kereskedelemügyi minister: T. ház! Jobb I | szeretném, ha az eredeti szöveg maradna meg annyival is inkább, minthogy a t. képviselő ur sem akar e szakaszban kimondott elven változ­tatni s csupán irályi módosítást indítványoz. Kérem tehát a t. képviselő urat, méltóztassék az eredeti szöveg mellett megmaradni, mert én az ő általa stylizált módosításban némi változtatást látok s nem is tartom világosabbnak, mint az ere­deti szöveget. A t. házat pedig arra kérem, hogy az eredeti szöveget megtartani méltóztassék. (Fel­kiáltások balfelöl: Bálijuk még egyszer a módosítást!) Nagy István jegyző (olvassa Darányi Ignácz módosítását). Elnök 1 Szólásra senki sem lévén fel­jegyezve, következik a szavazás. Az első bekezdés nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdés helyett Darányi t. kép­viselő ur új szöveget hozván javaslatba, kérdem a a t. házat, méltóztatik-e a második bekezdést a bizottság szövegezése szerint változatlanul fen­tartani! (Igen! Nem!) A kik az eredeti szöveget fentartani kívánják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik) A többség fentartja és igy Darányi képviselő ur módosítványa elesett. Rakovszky István jegyző (olvassa a régi 7., most 6., a régi 8., most 7. §-okat, mélyek észre­vétel nélkül elfogadtattak; olvassa a régi #., most 8. §-t). Petrich Ferencz: T. ház! A régi 9. most új 8. §. ellen nekem némi aggodalmam van és pedig az, hogy ha a szakasz fentartatik, ezzel a 6. §. szükségtelenné válik, sőt azt részben e szakasz érvénytelenné teszi. Mert azt kérdem t. ház, ki fogja meghatározhatni, hogy ha valakinek birto­kát elviszi a folyó, azt hova rakja le? Minthogy ezt meghatározni nem lehet, ebből bonyolódás támad s a szakasz megtartásával megdöntjük a 6. §-ban kimondot elvet. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a szakaszt mint tökéletesen felesle­gest kihagyni. Dárdai Sándor előadó: A 9. §. rendelke­zése egészen mást tartalmaz, mint a 6. §• A 6. §. az iszapolásról szól, a 9. §-ban pedig valamely birtoknak felismerhető részére nézve történik intézkedés, melyet a viz pillanatnyi ereje el­sodort. Ez határozottan ki van mondva. Ezekben semmi újítás nincs, ez a régi magánjogban is ki van mondva. Kérem tehát a t. házat, méltóz­tassék a szakaszt megtartani. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a szakaszt megtartani méltóztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa a régi 10., most 9. %-t, továbbá az I. fejezet czimét és régi 11,, most 10. §-í, melyek észrevétel nélkül el­fogadtatván, olvassa a 12., most 11. %4). Haviár Dániel *. A régi 12., most 11. §. azt mondja: „A birtokos azonban mások kárára a viz fölött nem rendelkezhetik* stb. Az a „mások

Next

/
Oldalképek
Tartalom