Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-119

119. országos ttléä> május 8. 1885. 229 társulatok szervezhetők. De már épen a hol legnagyobb mértékben mutatkozott az országban a baj, tudniillik a Tisza-völgyön, ott az 1874. évi XIV. törvényczikk az államkormányzatot jogosította fel legjobb belátása szerint, hatalmi ténykedés folytán is érvényesíteni az ármentesítést ott, a hol legnagyobb veszély van, a hol ezen intézkedés most is érvényesül 1881 óta a közép Tiszánál, értem a Kőrös-Tisza és Maros-közt, De t. ház, ugyancsak az 1884: XIV. törvény czikk, mely az összes Tisza-völgyre vonatkozólag intézkedik, már nem beszél természetes pontokról, hanem azt mondja, hogy az; egész Tisza-völgy valamennyi mellékfolyójával együtt egy szerves, technicai egységes egészet képez. Tehát már elvileg egészen más álláspontot foglal a törvényhozás. És ime, épen ezen lényeges kérdésre nézve a t. minister ur által beterjesztett javaslat és a bizottság javaslata közt is elvi tekintetből határozott eltérés van. De hogy maga a bizottsági javaslat sem akar megállapodott végleges elvet sanctionálni a törvényben, igazolja ezt a 71. §., mely azt mondja, hogy társulatok alakulhatnak vízmentes magaslatok által határolt területen, vagy műszakilag egy egészet képező területen. Ez két egészen különböző meghatározás. Mert mig a vízmentes magaslatok által határolt terület bizonyos körülmények közt okvetlenül képezhet egy technicai vizűm-egészet, addig a műszakilag egy egészet képező ártér már vagylagosan lévén kifejezve, nem felel meg mindig oly területnek, a mely azon definitiónak alá van vetve. Engem, t. ház, ezzel a javaslattal szemben leginkább az aggaszt, hogy azzal egy codex megállapítása és megalkotása czéloztatik. Ha mármost helyes az, hogy a vízjogi elvek és általában a vízhasználatra vonatkozó szabálvok elvalahára törvénybe iktassanak, ugy másfelől épen az aggaszt, hogy a mire nézve teljes megállapodás nincs, a mi még fejlődésben van, a mi még az arra való adatok összegyűjtésének és kellő tapasztalatok hiánya miatt még teljes biztossággal meg nem állapítható, hogy a vízrendezésre vonatkozó rész szintén eodexbe vétetik. Különös aggodalom az, hogy egyáltalában nem helyeslem, hogy ily meg nem állapodott dolgok eodexbe iktassanak, holott készen lehetünk arra, hogy ez elvek változása nyomán rövid idő alatt a codex változtatására is szükség lesz. Már pedig, ha komolyan akarjuk, a mire nézve nincs kétség — az árvizmentesítés ügyét fejleszteni, akkor akadályt, göröngyöt vetünk útjába, ha azon elveket és szabályokat eodexbe iktatjuk, melyek épen, mert codexben vannak szabályozva, nehezebb megváltoztatni, mig az általam felsorolt törvények a szükségnyomán évről évre módosultak. A javaslatra nézve különös aggodalmam még azon szempontból is fennáll, hogy a belviz levezetésének kérdését oly csekély tekintetre méltatja, mely sem magának a kérdésnek fontosságával, sem pedig az arra vonatkozó törvények intézkedéseivel arányban nem áll. A belviz levezetésére nézve, hol a YÍZÍ társulatokról intézkedik a 69. §. azt mondja, hogy vízi társulat alakítható : !. vízrendezésre, mederszabályozás, partbiztosítás, árvédelem; 2. vízhasználatra — öntözés, alagcsövezés, leesapolás, sankolás, moesárkiszárítás —. Én azt gondolom, hogy a leesapolás és kiszárítás alatt értendő a belviz levezetése s hogy miért vétetik a vízhasználati társulatok czíme alá, valóban nem értem, mert leesapolás, moesárkiszárítás stb. nem vízhasználati tevékenység, hanem általában vízrendezési, ármentesítési intézkedés. Hiszen a vízrendezést az 1874 : XI. törvényezikk szabályozása és igen helyes elveket állapít meg, melyeknek megfelelő fejlesztése lenne szükséges bizonyos irányban; ugy hogy azon kedvezmények megadassanak a belvizek levezetésére is, melyek az árvizmentesítésnek megadattak, ott hol az ármentesítéssel természetes és szoros összefüggésben áll a belvizlevezetés. Amint a túloldalon ülő egyik t. tagja a háznak felhozta, az alföldön tökéletesen ez az állapot, amennyiben ott az ármentesítés a folyóvizek kiöntése ellenében sokszor hiábavaló, hacsak ezzel együtt a belvizek levezetésének kérdése is meg nem oldatik. Mert az alantubb fekvő területek a fakadó vizek által elboríttatnak s így habár a folyóvizek nem öntik is el, mégis vizzel vannak borítva. De állami szempontból is szükséges ez, a mennyiben az adóalap szaporítása a főszempont épen ugy ott, a hol szoros az összefüggés a belvizek levezetése és az árviz közt, ott is az adóalap szabályozása és fejlesztése a főczél. T. ház! Hogy e javaslat teljesen meg nem állapított nézeteket akar érvényesíteni s hogy azokra nézve a közvélemény még nem állapodott meg, ezt bizonyítja azon sajátságos helyzet — holott elismerem feltétlenül, hogy politikai pártkérdést nem involvál — bizonyítja, mondom, az, hogy a kormánypárt egyik tagja határozati javaslatot nyújtott be, hogy a törvényjavaslat még részletes tárgyalás alapjául se fogadtassák el; mig másrészről tegnap az ellenzék két tagja részletes tárgyalás alapjául elfogadta, igaz, hogy egészen ellentétes két indokból, mert reméli, hogy a földmívelés iránt élénkebb érzék fog jelentkezni. A második azonban ezzel ellenkezőleg azt reméli, hogy

r az iparra nézve kevésbé lesz mostohább a helyzet és nemcsak a mezőgazdaság érdekeiről fog gondoskodni. Ezekben szándékoztam felfogásomat és szavazatomat indokolni s most még csak egy körülményre fogok a javaslatot illetőleg röviden kiterjeszkedni. Elismerem, hogy a kik előkészítették ezen javaslatot és hogy különösen a 21 tagú szakbizottság arra való érdemes szakemberekből ala-