Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-118

V 118, országos ülés május 7. 1885. 211 másfelé uem néznek és a mezei gazda szorgalma által előállított zöld vetést azon dicsőítés alatt elgázolják. A t. ház becses engedelmével tehát előterjesztem indítványomat és bátor leszek azt felolvasva, elfogadásra ajánlani. (Halljuk! Olvassa): „Mondja ki a ház, miszerint tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat a vizet ingatlan dolognak minősítve, az ezen fogalommal elválhatlan kapcsolatban álló „talajdon* kérdését teljesen mellőzi; tekintettel arra, hogy a használat meghatározását az első felfakadási vagy lecsapódási birtokterületről lefolyt vizeket általában egy és ugyanazon elbánás alá sorozva, a partmenti birtokokat felette sérelmes rendelkezések alkalmazásának teszi ki; tekintettel arra, hogy a vízhasználat fentebbi tág magyarázata meghatározásán felül a vizi építkezésekről és vizi szolgalmakról szóló fejezetekben is, tüzetesen pedig a 41., 49., 50., 66. és 67. §-okban az ingatlan birtok használatának sérelmes és indokolatlan megszorításai foglaltatnak, minthogy ezen intézkedések az egyes szakaszok módosítása útján a javaslat általános egyöntetűsége s összhangja sérelme nélkül nem helyesbíthető: ezen javaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadja, a fentebbiek tekintetbe vételével átdolgozás végett a földmívelési, ipar- és kereskedelemügyi t. minister urnak visszaadja. "(Helyeslés halfelöl.) Ajánlom határozati javaslatom elfogadását. (Helyeslés balfelől.) Tibád Antal jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Mocsáry Lajos: T. ház! {Halljuk!) Hogy mennyire igazuk volt azoknak, kik a szőnyegen levő törvényjavaslatnak napirendről levételét indítványozták, semmi sem bizonyíthatja jobban, mint azon ábrázat, melyet a t. ház e perczben felmutat. (Ugy van! szélső hal felől.) Mert az, hogy egy ily nagyfontosságú törvényjavaslat mindjárt kezdetben üres ház előtt tárgyaltassék és hogy akkor, mikor az előadó felszólal, a képviselők legnagyobb része elhagyja a termet s általában ugy az előadó ur, mint az egyes szónok szavait figyelemben senki sem részesítse: ez még nálunk is hallatlan. {Ugy van! balfelől.) S mi ennek az oka? Az, hogy mindenki át van hatva annak tudatától, hogy egy ily nagyfontosságú törvényjavaslatot az ülésszaknak jelen előrehaladt stádiumában, midőn kétségtelen, hogy ki van fáradva a munkakedv s midőn forog fenn egy más, nem akarom megnevezni milyen fontos nagy érdek, mely majdnem teljesen absorbeál minden érdeklődést és figyelmet még a kormánynál is, tárgyalni nem lehet és bizonyos, hogy senki sem érzi magát e perczben kellőleg tájékozva e törvényjavaslatnak tartalmára nézve s megvan győződve arról is, én legalább meg vagyok, hogy maga azon tárgy, melyről e törvényjavaslat szól, egyáltalán nincs még kellőleg digerálva, megérve arra, hogy arról szerves eodex alkottassák. Én, t. ház, különösen ezen utóbbi tekintetből nem fogadhatom el a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Általában nem osztozom azon nézetben, hogy mulhatlanul szükséges volna a vízjogi codexet megalkotni. Meglehet, magam állok e tekintetben nézetemmel, de én azt tartom, hogy azért, mert a Duna is viz, meg az utolsó kis patakocska is, mely a malmot hajtja, viz: azért ezeknek egy közös vízjogi codexbe összefoglalása nem szükséges, A Duna és a kis patak nagyon különböző törvényhozási objectum. Egyébiránt én a codificatiót általában kiterjeszteni mindenre, a mi vizről szól, oly sürgősnek azért sem tartom, mert vannak dolgok, a melyek már igenis igénylik azt, hogy a vizjog körében törvényhozásilag szabályoztassanak. Ilyen például az általános vizszabályozások kérdése, az ármentesítés kérdése. Erre vonatkozólag nem is késett a törvényhozás a viszonyok fejlődésével karöltve megtenni a kellő intézkedéseket, már speciális törvényeink is vannak e tekintetben. De a mi most már annak nagy részét illeti, a mit e törvényjavaslat felkarol, például a rétöntözés igen nagy fontosságú kérdését, a kisebb vizeknek gazdasági czélokra való felhasználását, azt hiszem, e tekintetben egyáltalában nem olyanok nálunk a viszonyok, hogy már sürgős volna e tekintetben a törvényhozás intézkedése ; sőt azt hiszem, nem is czélszerű, hogy e tekintetben megelőzzük a viszonyok fejlődését. Mert ki tudja, hogy ha megmozgatjuk a dolgokat egyszer e téren, mikép fognak alakulni a viszonyok, minő kívánalmak fognak előállani, milyen conflictusok fognak fölmerülni. A fejlődést megelőzni nézetem szerint nem czélszerű dolog; sőt attól tartok, hogy az olyan intézkedések, melyek ide vonatkozólag a törvényjavaslatban foglaltatnak, egyenesen csak hátráltatni fogják a fejlődést az által, hogy teremtünk oly bonyodalmakat éa conflietusokat és zűrzavarokat, a melyek épen a czéllal ellenkező eredményt fognak szülni. (Ugy van! a szélső haloldalon.) Mielőtt tehát a vizjognak ezen része codificáltatnék, én múlhatatlanul szükségesnek tartom azt, hogy a kormány első sorban tüzetes tanulmányozás tárgyává tegye a kisebb folyók és patakok viszonyait, azon viszonyokat, a melyek különösen a malmok és rétöntözés közötti conflictusok által idéztetnék elő. Tudvalevő dolog, hogy a vizek nagyon különbözők. Vannak kis patakjaink, a melyek bő vizűek és a mellettük elterülő partok igen alacsonyak és öntözésre igen alkalmasak; vannak ellenben más kisebb folyók és patakok, a melyek csak kevés vizzel rendelkeznek, nevezetesen az évnek bizonyos szakában, a midőn a molnárok nagy féltékenységgel őriznek minden kanál vizet, a melyet rétöntözésre szándékoznak elvenni, 27*