Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-118

210 118, országos ülés május 7. !88S. A 26, §. a házi használatról szól és ennélfogva a nv.fán házi használatot nemcsak a folyókon, hanem egyáltalán a legkisebb hegyi patakon is szabályozz:! és ezen szabályzat azt mondja, hogy vizet meríteni, itatni, mosatni, úsztatni, fürdeni és jeget vágni a hatóság által e czélra kijelölt helyeken s a helyi rendőri szabályok megtartásával mindenkinek szabad. Nem lehet feltennem, hogy ezen szabályozásnál valami hézag ne legyen; mert az képtelenség, hogy a vizből a mint első felfakadási területét elhagyja, ne ihassam, jószágomat ne itathassam, vizet ne meríthessek hatósági engedély nélkül. A vizi munkálatokról és szolgalmakról szóló következő fejezetek szintén tartalmaznak egyes szakaszokat, melyek a magán tulajdonnak oly érzékeny megsértését képezik, hogy ahhoz nem járulhatok. Azt mondja a 41. §., hogy a partokat köteles a birtokos jó karban tartani. Ez ki van mondva általánosságban minden partról; én ismerek olyan partot, hogy ha a birtokos köteleztetik annak jó karban tartására, az a birtokos megszökik az ő birtokától. {Ugy van / a haloldalon.) De ez a kifejezés „jó karban tartás*, oly tágkörű, hogy a birtokos ki van téve annak, hogy a hatóság most ezt jó karban tartásnak nyilvánítja, majd amazt nem tekinti annak. A 49. §. ismét érzékeny sérelmet involvál. Azt mondja, hogy a védgátakon belül a folyamok partja felé eső területek csak a hatóság által megjelölt módon használhatók ; továbbá, hogy szükség esetén szakértői rendeletre az ott levő fák kivágatnak. Voltaképen t. ház, a katasteri munkálat még be sincs fejezve, én legalább ugy látom, hogy azon területek, melyek a töltésen belül vannak, igen magas becsértékben vannak felvéve. Már most a törvény ezen birtok használatát korlátozza, a birtokossal pedig magas adót fizettetnek; sőt ki van téve annak, hogy midőn éveken keresztül szorgalommal drága gyümölcsfákkal beültette a birtokot, jön a szakértő és kivágatja a fákat. A legnagyobb sérelmet abban találom, hogy a közforgalom, a kereskedés érdekében szükséges károkat a törvényjavaslat az államkincstár terhére hárítja. A mezőgazdászat elleni károkra pedig azt mondja, hogy azokat az érdekeltek kötelesek megtéríteni. Kérdem, kik már most az érdekeltek ? Az a birtokos vagy község, melynek területéről kivágják a gyümölcsfát, i\z nem érdekelt. Ez a szakasz tehát megmérhetetlen bonyodalmakat és megfizethetetlen károkat fog maga után vonni. Még csak röviden akarom megemlíteni a viz jogi szolgalmakról szóló fejezetet. Az eredeti törvényjavaslat indokolása helyesen és méltányosan szól erről. Azt mondja, hogy csak kétféle szolgalom van olyan, mely a tulajdonjoggal járó birtoklást minden kártérítés nélkül megszorítja és ezen megszorítás abban áll, hogy a birtokos tűrni tartozik azt, hogy a viznek birtokán természetes lefolyása lehessen és másodszor, hogy a vizek sodra által összehalmozott akadályokat köteles elhordatni, vagy elhordásukat megengedni. Világosan azt mondja a törvényjavaslat, hogy ezen kivül több szolgalmat eltűrni nem tartozik kártérítés nélkül. Ezzel azonban maga a javaslat ellenmondásban van. (Ugy van ! balfélöl.) Eltekintve a 66. §-tól, a 67. §. azt mondja, hogy a parti birtokos köteles kártérítés nélkül a hajózáshoz és tutajozáshoz a folyók mentén útí.t hagyni; hajók és tutajok kikötését megengedni, fausztatóknak és ezek embereinek a járás-kelést birtokán megengedni. T. ház! Az indokolásban az mondatik, hogy a folyók mentén már gyakorlatban van a hajók vontatására valóútfenhagyása. Megengedem, hogy gyakorlatban van egyes folyók mentén, de hogy általában minden hajózásra és tutajozásra alkalmas folyó mentén utak lennének fenhagyva, ezt tagadom. Miután tehát e törvény az utak fenhagyását rendeli, ez azt jelenti, hogy a tulajdonosnak eddig békésen a telekkönyv által biztosítottan gyakorolt tulajdonjoga az útnak elvételével confiscáltatik. Nem látom én itt indokolva azt sem, hogy miért tartozzam én az én birtok ómon a hajókés tutajoknak kikötőt adni. Igen, veszély idején, mikor az igazságos és méltányos, hogy a hajó kiköthessen; de ha a hajó csupán forgalmi szempontból az én földemen kikötni akarna, hogy én neki pusztán a forgalom érdekében áldozatot hozzak kártérítés nélkül, az az én meggyőződésemmel ellenkezik. T. ház! Én azt gondolom, hogy azon nehézségek, melyeket felhoztam, az egyes szakaszok módosítása által el nem távolíthatók; mert ez a törvényjavaslatot egészen kivetkőztetné eredeti alakjából és más irányt adna neki. AHódossy képviselő ur által felhozott halasztási indítványt nem fogadhattam el, mert azon alapeszméket, melyek a törvényjavaslatba felvéve vannak, nem oszthattam és magam részéről a ház többségének vagy legalább egy részének nézetét akartam provocálni, hogy a t. minister ur a ház némely tagjainak nézetéről értesülve, esetleg, ha indítványom elíogadtatik, utasítást nyerjen és az utasításhoz képest dolgozhassa át a javaslatot és akkép terjeszsze azt a ház elé; mig ha a halasztási indítvány egyszerűen elfogadtatott volna, ugyan ezen elvek alapján kerülne a törvényjavaslat a ház elé és a felett épen azon vita támadna, mint támad most. T. ház! Távol legyen tőlem, mintha én a kereskedelem és ipar minden esetre igen fontos érdekének elébe akarnék állni és annak gátat akarnék emelni, azonban t. ház, nem akarok azokhoz sem tartozni, kik az ipar- és kereskedelem fontos előrehaladását magasztalva és dicsőítve,