Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-118

118. országos ülés míjus 7. 1S85. c>07 mint őszre halasztani a tárgyalást. Egyre menvén ki a kettő, egyik indítványt sem fogadhatom el. {Helyeslés jolbfelol.) Thaly Kálmán: Ha szabad indítványomon módosítást tennem, óhajtanám azt módosítani. A ministerelnök ur felszólalásában azt látom, hogy minden áron a mostani tárgyalást akarja erőszakolni, akár van tanulmányozva a kérdés, akár nincs. Ha tehát a 10 napot soknak tartja, elállók tőle, csak azt kívánnám, engedtessék elég idő a tanulmányozásra, hiszen a pártkörök sem tanulmányozhatták, nem vitathatták meg a kérdést. Tűzzük ki tehát hétfőre a tárgyalást. Részemről én is helyeslem Hódossy képviselőtársam indítványát, de ha a többség és a t. kormány semmi áron sem akar abba beleegyezni, legalább egyezzenek bele abba, hogy hétfőig engedtessék idő a tanulmányozásra. (Zaj és ellenmondás jobbfélöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: Ha általános megnyugvásra szolgál, t. ház, akkor én nem fogom ellenezni a hétfőre halasztást, de csak azon esetben, ha méltóztatnak elállani az őszre halasztási indítványtól és közakarattal beleegyezni, hogy hétfőre tűzessék ki. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Nem állunk el!) Elnök: A törvényjavaslatnak a napirendről való levétele indítványoztatván, az előzetes kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház Hódossy képviselő urnak azon indítványát, hogy a törvényjavaslat tárgyalása a napirendről levétessék és az őszi ülésszakra halasztassék. Ha ezen indítvány nem fogadtatnék el, következik Thaly képviselő ur indítványa, mely szerint a tárgyalás a hétfői ülésre halasztatnék. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a mai napirend tárgyát, a vizjogi törvényjavaslatot, az őszi ülésszakra halasztani, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen! Nem!) Méltóztassanak tehát azok, kik ezt kívánják, felállani. (Felkiáltások: Többség! Kisebbség! Ellenpróba !) Méltóztassanak már most azok, kik ezt nem kívánják, felállani. (Megtörténik, Felkiáltások: Többség! Kisebbség!) Minthogy a többséget határozottan kivenni nem lehet, kérem, méltóztassanak azok, kik az elhalasztást kívánják, szakaszonkint felállani, hogy a jegyző urak megszámlálhassák. (Megtörténik.) Méltóztassanak most azok szakaszonkint felállani, kik az elhalasztást nem kívánják. (Megtörténik.) T. ház! A szavazatok összeszámittatván, a Hódossy képviselő ur indítványát elfogadja 78, ellenzi 97 képviselő; e szerint az indítvány 19 szótöbbséggel elvettetett. Ez az első szavazás. Thaly Kálmán képviselő ur a tárgyalást hétfőre kívánja halasztatni. Kérem azon képviselő urakat, kik ez indítványhoz hozzájárulnak, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Azt hiszem, kimondhatom, j hogy a ház többsége nem fogadta el. E szerint a I ház többsége a napirendet megtartatni kívánja. Ehhez képest következik a napirend szerint a vizjogi törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése. Azt hiszem, a jelentés felolvasottnak tekintetik s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját, (Mongás.) kérek csendet, t. képviselő urak! Dárdai Sándor előadó: T.ház! (Halljuk!) Mindenekelőtt örömmel kell constatálnom, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatot a t. ház által annak előleges tárgyalására kiküldött bizottság egyhangúlag fogadta el a részletes tárgyalás alapjául, a mi, ha többet nem is bizonyít, annyit legalább igazol, hogy e törvényjavaslat általánosan, mélyen érzett szükségnek felel meg. Természetes is, hogy oly időben, midőn egész világrészek kelnek egymással versenyre, nekünk is el kell térnünk az eddigi primitív őstermeléstől és minden erőnk megfeszítésével kell előmozdítanunk az ipari termelést még a mezőgazdaság terén is, az öntözések, lecsapolási vállalkozások, ezt czélzó társulások és mindennemű vízhasznosítás pártolásával. A viz a maga éltető erejével, hordképességével és hajtó erejével egyaránt szolgálhat agy a mezőgazdaság, mind az ipar és kereskedelem czéljainak. A különbség köztük csak az, hogy naig a kereskedelem és ipar tekintetében a viz, mint közlekedési út, vagy a viznek hajtó ereje csakis olcsósága által nyer jelentőséget, addig a viznek éltető erejét a mezőgazdaságra nézve semmi sem képes pótolni. Mindazonáltal nem akarom ebből azon következtetést levonni s a bizottság sem fogadta el azon álláspontot, de maga a törvényjavaslat sem áll azon állásponton, mintha a vízhasznosítás legelső sorban csak a földmívelés érdekében állana. Egyenlő tekintetben részesítettük közgazdaságunk mindhárom ágazatát, de természetes, hogy azon válhatatlan kapcsolatnál fogva, melyben a földmívelés ugy az iparral, mint a kereskedelemmel áll, a vízhasznosítás kérdését a földmívelési ministeriumnak kellett felkarolni. Az ez irányban való fejlődést és pedig igen örvendetes gyors fejlődést köszönhetjük első sorban a eulturmérnöki intézménynek, melynek meghonosítása maradandó és elhervadhatatlan érdemét képezi a volt kereskedelmi, a jelenlegi közlekedési minister urnak. Eddigi törvényhozásunk terén majdnem kizárólag a vizek kártékony hatása elleni védelemre szorítkoztunk, legfölebb kiterjedt ez még hajózás szempontjából a vizi utak rendezésére. Azonban ezen feladat mindkét irányban a vizjognak csak legegyszerűbb, legprimitívebb részét képezi. Legrégibb törvényeink is ez iránt elég gyakorlati és