Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-118

202 118 országos ttlás miijos 7. 1885. A bizottság üléseiről szóló jegyzőkönyvek elhelyeztetnek a ház irodájában megtekintés végett. A gazdasági bizottság jelentése Krivácsies Károly terembiztos szabadságidejének meghosszabbítása iránt beadott kérvénye tárgyában; valamint a gazdasági bizottság jelentése Fenyvessy Adolf gyorsíródat főnök évi fizetésének megállapítása tárgyában Id fog nyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzetni. Következik a napirend: A honvéd-orvosi tiszti kar újjászervezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Rakovszky István jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Méltóztatik a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban is megszavazni, igen vagy nem ? (Igen!) Ennélfogva kijelentem, hogy a törvényjavaslat véglegesen megszavaztatott és igy alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházzal fog közöltetni. Következik a Ludovica-Akademia épületének kiépítésére megkívántató költségek fedezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Rakovszky István jegyző (olvassa a tőrvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott és a Ludovica-Akademia épületének kiépítésére megkívántató költségek fedezéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat harmadszori felolvasásban is megszavaztatott s igy alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházzal szokott módon közöltetni határoztatik. Következik a napirend: a vízjogi törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságnak 149. számú jelentése a vízjogi törvényjavaslat tárgyában. Hódossy Imre képviselő ur kivan a napirendhez szólani. Hódossy Imre : T. ház! Tisztelettel indítványozom, hogy a vizjogról szóló törvényi avaslatot a napirendről levenni és annak tárgyalását az őszi időszakra halasztani méltóztassék. (Helyeslés a balés szélső baloldalon). Az indokok, melyek alapján ez indítványomat teszem, a következők. (Halljuk!) Tagadhatatlanul nagy érdeme a t. minister urnak, hogy a vizjogról szóló nagyfontosságú törvényjavaslatnak megalkotását kezdeményezte ; nézetem szerint azonban mentül fontosabb ezen javaslat és mentül messzebb menők következményei, annál inkább kell óvakodnunk attól, hogy az ügy elintézése praecipitáltassék, pedig nézetem szerint praecipitáitatnék, ha a javaslatot már most tárgyalás alá méltóztatnának venni. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Igaz ugyan, hogy körülbelül két éve annak, hogy e tekintetben a kezdeményezés a t. minister ur részérői megtörtént és a kérdés azóta folyvást tárgyaltatik; ámde ezen egész idő alatt soha sem volt elégséges időköz, melybene javaslat a közönség és az érdeklettek előtt fix formában feküdhetet volna, ugy hogy valami a bírálat tárgyát megfelelő időig képezhette volna. Az enquétenek, melyet annak idején a t minister ur összehívott, a javaslat és annak indokai részletenkint osztattak ki s az enquéte tárgyalásai alatt a dolog természete szerint folyvást változásokon ment keresztül az eredeti törvényjavaslat. Mikor az enquéte megállapodásai törvényjavaslat alakjába öntettek, akkor is csak rövid ideig voltak ez alakban, mert a t. háznak bizottsága dicséretre méltó buzgósággal hozzálátván a tárgyaláshoz, ezen tárgyalások alatt megint folytonos változásokon ment az keresztül, ugy hogy csak most szombaton vagy vasárnap osztatott ki azon alakban, melyben jelenleg előttünk fekszik. (Közbeszólások a szélső baloldalról: Csali hétfőn!) Egyesek megkapták már szombaton és vasárnap, mások meglehet csak bétfőn. Már most azt hiszem, hogy a képviselőháznak igen kevés tagja lehet azon helyzetben, hogy ezen idő alatt az egész javaslat minden részletéről kellő tájékozást szerezhetett volna magának, nem is szólva a nagy közönségről és a sajtóról, a mely azt hiszem, ily nagyfontosságú ügy tárgyalására szintén hivatva van. (Igás! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Pedig t. ház, ezen javaslat nemcsak hogy nagyfontosságú tárgygyal foglalkozik, hanem igen messzemenő reformot is vesz czélba. Ugyanis az országban fennálló birtokviszonyoknak igen jelentékeny átalakítását veszi tervbe. Az eddigi gyakorlat szerint nevezetesen a folyóvíz az illető meder vagy part tulajdonának egyszerű járulékaként tekintetett és a birtokos, illetőleg tulajdonos csak igen kis mértékben volt tulajdonának használatában korlátozva. Az előttünk fekvő javaslat ezen egész viszonyt tökéletesen megfordítja és a folyókat, a patakokat, csermelyeket, sőt az utolsó ért is közvagyonnak tekinti s a közigazgatási hatóságok dispositiójától teszi függővé azt, hogy azoknak a használata ideiglenesen kinek adassék. Hiában mondja az indokolás, hogy ez a javaslat a vizek iránti tulajdon kérdésének teljes mellőzésével v;m concipiálva. Mert ha nincs is megmondva, hogy a vizek ezentúl ennek vagy annak tulajdonát képezik, de azon dispositiók, melyek elrendelik, hogy a közigazgatási hatóságok adományozásától függ ezentúl az, hogy azok időlegesen kinek használatába jöjjenek, a birtokviszonyokat, a tulajdonjog kérdéseit teljesen más irányban döntik el, mint azok eddig nálunk fennállottak. Én ez eszmét magát nem akarom impugnálni, az minden esetre bizonyos, hogy sok életrevaló