Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-114

114. országos ölés április 2$. 1885. 145 álljon a véderő ; de miután a törvény a maga ridegségében mindent agyonzúzni csak nem akar hat, azért arra is alkalmai akart nyújtani a honvédelmi ministernek, hogy a törvény ezen ride£>ségét egyes esetekben lehetőleg szelídítse. En tehát sem aministerelnök, séma honvédelmi minister urnak abbeli eljárását, hogy a két szakasz intézkedését összegyúrják, nem helyeselhetem. De nem helyeselhetem azt sem, hogy e kérvény a t. minister urnak adassék ki, mert kérdem, micsoda gyakorlati eredménye lesz ennek? A honvédelmi minister nem tehet mást, mint a mit eddig tett, mert hiszen önmagát csak meg nem czáfolhatja; vagy talán azt várjuk, hogy most, miután e kérdés a ház elé került és innen utasittatik hozzá, kegyelmet gyakorolj on? A t. honvédelmi minister ur, t. ház, nem tehet mást, mint hogy azt mondja: én is, elődöm is helyesen jártunk el, tovább is folytatni fogom ezen eljárást. A kérdés ilyetén elintézésének tehát gyakorlati értéket absolute nem tulajdoníthatok. (Úgy van! a hal- és szélső haloldalon.) De miután kétely merült fel, minden esetre intézkedni kell. Azt hozta fel a minister ur, hogy ők is képesek megbírálni a törvény értelmét. Igen, de a kérdés előttünk van és jogosult kételyek merültek fel. És kérdem t. ház, a jogügyi bizottság nem a mi húsunkból és vérünkből való-e ? Hát azzal, a mit kívánunk, valami idegen hatalmasságot hívunk-e fel, hogy segítsen nekünk felvilágosítást adni ? Czélunk csak az, hogy a kérdést saját bizottságunk által világosittassuk fel. Távol van tőlünk, mint Irányi t. képviselőtársam is mondotta, hogy a ministert, vagy elődét rosszhiszeműséggel vádoljuk, de méltóztassék meggondolni, hogy miután a kérdés előttünk van, mily rossz benyomást fog «z ily elutasító intézkedés gyakorolni az illetőkre, (ügy van! a hal- és szélső haloldalon.) Nem fogják-e azt mondani, hogy csak ugy felületesen döntöttünk jérdekeik felett és azok iránt nincs érzékünk? Én szükségesnek tartom a közönség megnyugtatására és a minister ellen támadható minden lehető rosszakaratú vád kikerülése végett azt, hogy Irányi képviselőtársunk indítványa elfogadtassák. Mert ha ez megtörténik, akkor az illetők nem vádolhatnak senkit, de ha ez mellőztetik, ez azokat, kik ezzel sújtatnak, bizonyára éles kifakadásokra fogja ösztönözni. Érdekünkben van-e ez ? Nincs! Ne méltóztassanak erőszakosan keresztülhajtani e kérdést. Itt nincs mulasztásról szó, bizalmatlanság nem nyilvánul senki iránt és azért megvallom, nem értem, miért ne fogadhatnék el Irányi Dániel t. képviselőtársam azon javaslatát, hogy az ügy az igazságügyi bizottsághoz tétessék át. ' -=-»*«*»• Hoitsy Pál: T. ház! Arról, hogy a ministeriumnak ezen rendelete, mely 1870-ben kelt, megfelel-e a törvénynek, vagy nem, lehetett szó KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. VI. KÖTET. 1882-ig; miután azonban az 1882: XXXIX. törvényczikk ugyanezen kérdésről intézkedett és pedig ellenkezőleg, mint a hogy a ministerium rendeletében benne foglaltatik, azt hiszem, ez által el van döntve az, hogy a ministerium ezen rendelete magától elesik és törvénytelen. (Halljuk! Halljuk!) Az 1882: XXXIX. törvény czikk 12. §-a ugyanis igy szól: „Az elbocsátás a szolgálati kötelesség betöltése előtt csak azon esetben engedélyezendő" — tehát engedélyezendő — „a) ha a besorozás törvényellenes volt, c) ha a katona az 1868: XL. törvényczikk 7. §. 1., 2. és 3. pontjaiban kijelölt egyik vagy másik viszonyba jut". — Tehát nem „volt", hanem „jut* — „vagy már besoroztatása idejében is oly viszonyok közt volt, de mentességi igényét kellő időben nem érvényesítette". A törvényben tehát világosan ki van mondva, hogy ha bekövetkezik az, hogy az illető ezen helyzetbe „jut", akkor a törvény ezen kedvezménye neki megadandó. (Helyeslés a hal- és szélső halon.) B. Fejérváry Géza, honvédelmi minister : T. ház! Pulszky Ágost képviselő ur megjegyzésére nézve csak az az észrevételem van, hogyha valaki, ki a 3évet kiszolgálta, ennélfogva a törvény értelmében a tartalékba lép át, oly helyzetbe jut, hogy elveszi egy keresetképtelen apának vagy gyámolításra szorult anyának egyetlen leányát, az nem lesz elbocsátva, hanem azonnal szabadságolva lesz, vagyis nem lesz gyakorlatra beidézve. (Felkiált ás ok szélső balfelöl: Dehogy nem!) Ha pedig nősülése után áll be reá nézve ezen eset, akkor el lesz bocsátva, mig az első esetben csak szab adságol tátik. Hangsúlyozni méltóztatnak a méltányosságot. A ministerium, a hol ez lehetséges, méltányosan jár el. (Felkiáltások a szélső balon: Nem tartják meg a törvényt!) A törvény szabja meg a kormány eljárását. Ha mindenkit felmentünk, nem lesz katonánk. A ministerium kötelességének tartja a méltányosságot tekintetbe venni s a törvényadta jogoktól senkit sem foszthat meg, de másrészt azt hiszem, hogy a törvényt ugy nem lehet helyesen értelmezni, ha annak egyes szakaszai kiszakítva értelmeztetnek a többiekre való tekintet nélkül. Ernuszt Kelemen képviselő ur azt kérdi, hogy micsoda benyomást fog az tenni a nagy közönségre,ha elfogadtatik a kérvényi bizottság javaslata? Erős meggyőződésem szerint ez azt a benyomást fogja tenni a közönségre, hogy a ministerium és kormány ugy jár el, hogy a visszaéléseknek lehetőleg gátat vet, máskülönben pedig tartja magát a törvény rendelkezéséhez. Igen kérem ezek után a t. házat, hogy Irányi Dániel t. képviselő ur határozati javaslatát mellőzni méltóztassék. (Helyeslés jobbfélöl. Közbeszólások halról: Tessék Hoitsynák megfelélni!) Minthogy Hoitsy Pál képviselő ur nevét mél19