Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-113

126 Ili, »rszáj«s ülí's április 28, 1885. Magyarországon kormányzott. De mégis felemlí­tem, a mit Ugron t. képviselő ur itt e hasban is említett a költségvetési vita alkalmával, hogy a pénzügyi kormányzat felhasználta az erdélyi katholikus status állampapírjait, hogy azok zá­logba vétessenek s az azokra felvett kölcsön bizo­nyos kiadások fedezésére szolgáljon. De felhoz­hatok én ennél még ecclatansabb esetet: midőn a megszorult állam annyira ment, hogy az összes árvapénzeket az országból az állampénztárba szállította s azokat bizonyos sürgős kiadások fe­dezésére felhasználta. Én, t. ház tanulmányoztam a régibb évek pénzügyi történetét, kerestem a zárszámadások­ban, a számvevőszék előterjesztéseiben az arra vonatkozó adatokat. De megvallom, bármily szór. gosan kutattam, erre adatokat nem voltam képes találni s ebből következtetem, hogy a számvevő­szék jelenlegi szervezetében még korántsem emel­kedett a parlamentáris controll ideális magasla­tára ; az ilyen tételek, az átfutó kiadások számten­gerében elenyésznek és azokat onnét senki kiha­lászni nem képes. Nagyon természetesen csak akkor lehetünk mi ezen oldalon azon helyzetben, hogy a zárszámadások megvizsgálásában közre­működő eredményeket megbíráljuk, ha nekünk módunkban van az állam gépezetének működését oly módon megbírálni, mint megbírálhatják azok, kik az államhatalomban részesek voltak. A mi a zárszámadási bizottság által előter­jesztett határozati javaslatokat illeti, azokhoz én mint a bizottság tagja hozzájárultam és azokhoz most is — az egyik ponthoz teendő módosítástól eltekintve —szívesen hozzájárulok. Ezen határo­zati javaslatok pontonként lesznek tárgyalva és így módom és alkalmam lesz, azokhoz hozzá szó­lani, tehát azokra most ki nem terjeszkedem. A mi a zárszámadások végeredményét s azon kér­dést illeti, hogy vájjon mi ezen az oldalon meg­adjuk-e általánosságban a felmentvényt vagy sem, erre nézve bátor leszek röviden nyilatkozni. Én e felinentvény megadását szorosan véve bizalmi kérdésnek nem tekintem, mert a midőn mi a fennálló törvények alapján megszámoltatjuk a kormányt, ha mi azon eredmény alapján azt talál­juk, hogy a törvény keretén belül mozgott vagy a törvény keretét túllépte, megsértette, akkor két módunk van. Vagy megadjuk az első esetben a felmentvényt, vagy pedig a második esetben a kormányt mint törvényszegőt vád alá helyezzük. De ezen logikai ténykörülmény daczára sajátságos viszonyban állunk az előttünk fekvő zárszáma­dással. Ezen zárszámadásban számos oly tételünk is van, melyre nézve e párt megtagadta a költséget, a fedezetet azért, mert azon intézmények fentar­tását nem óhajtja, sőt azok megváltoztatását elő­segíteni törekszik. Ennek folytán minthogy e zár­számadás keretén belül a közösügyekre nézve'is történik elszámolás, a felmentvényt általában meg­adni nem vagyunk hajlandók és képesek, hanem fentartjuk magunknak, hogy a felmentvény kér­désében minden egyes tételénél esetről esetre nyi­latkozatunk vagy szavazatunk által véleményünk­nek kifejezést adjunk. (Helyeslés a szélső balol­dalon). Prileszky Tádé : T. ház! Igen röviden akarok válaszolni előttem szólott t. képviselőtársam­nak. (Halljuk!) Kétségtelenül igazsága van abban, hogy igen jó volna erősebb parlamentáris controll; ez minden esetre még inkább tisztázná a helyze­tet, mint a mennyire ma azt képesek vagyunk tenni. A miket elmondott, tapasztalatból mondotta ; azok úgy vannak, de törvényesen vannak ugy. De az államszámvevőszéket azért okozni, hogy csak úgy működik, mint a törvény előírja és csak azt teszi, a mi törvény szerint kötelessége — mondom — ezért vádolni vagy felelősségre vonni nézetem szerint nem lehet. (Közbeszólások a szélsőbaloldalról: Nem is vádolta!) Nem is mon­dom, hogy vádolta; hanem csak általában mondom, hogy vádolni ezért az államszámvevőszéket nem lehet. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) T. barátom elmondotta és csudálkozott a felett, hogy mégis furcsa dolog az, hogy 67 óta, tehát 17 év alatt mit sem tudott az államszámszék felhozni, a miből az tűnt volna ki, hogy a kor­mány a költségvetési törvényt megszegte. Ilyen esetet nem tudott a számszék felhozni. Hát én nem bánnám, ha t. képviselőtársam csak ezt mondta volna, de ebben inplicite az mondatik, hogy a zár­számadási bizottság, melynek 17 év óta én egyik tagja vagyok s melynek Madarász t. képviselő­társam szintén egyik nagy ellenőre, ki ugyancsak búvárkodik a dolgokban és minutiosusan szokott azokkal foglalkozni — nem talált egy tételt sem, .... Madarász József: (közbeszól) Találtunk eleget! (Derültség a szélső baloldalon.) Prileszky Tádé: Melyben a ministerium törvényszegést követett volna el. Ez megdöbben­tőleg hatott rám, mert ez azt teszi, hogy az ilyen esetek a mi figyelmünket kikerülték. Igen jól tud­juk mi, hogy voltak hibák és azoknak orvoslását kértük is, igen jól tudtuk, hogy mi történt és ha a t. képviselő ur kívánja, megmutathatom, hol van­nak a hibák, de rendbe van a dolog hozva és an­nak, hogy akkor nem csaptunk belőle lármát, hogy nem akartuk a nagy dobra ütni, az az oka, mert nem akartuk, hogy az állam hitele ez által még jobban megrontassák! Ez tehát opportunitási okokból történt. Meglehet, hogy ez helytelen volt és talán nem történt volna meg, ha oly erélyes eontrollunk volna, mint a milyenről t. barátom beszélt, de hasznára nem lett volna a kormánynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom