Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-113

113. er«ágesi ülés április 28. 1886. 125 dés, a mennyiben az, a ki ellenőrzést alkalmazandónak és szükségesnek tart, nem abból indul ki, hogy feltétlenül megbízik, hanem, hogy meg akar győződni, vájjon az állam megszavazott pénzei törvényeink értelmében kezeltettek-e? Ebben az irányban járt el a zárszámadási bizottság s erre nézve csakugyan a t. ház elismerésére méltó. Mindamellett ki kell jelentem t. ház, hogy én magára a parlamentáris eontrollt biztosító intézményekre nézve nem vagyok teljesen megnyugodva, mikép gyakoroltatik nálunk a parlamentáris controll? Első sorban a számvevőszék által, másodsorban a számvevőszék munkálatai alapján, a zárszámadási bizottság részéről. Zárszámadási bizottság kész elszámolási tényekkel áll szemben, azokat elfogadni tartozik s nincsen ama helyzetben — már azon rövid időnél íogva sem, mely rendelkezésére áll, hogy minden egyes tételt kövessen végig a kiindulási pontig, odáig a hol az utalványozás az illető hatóság részéről megtörtént. A zárszámadási bizottság a számvevőszék tényeit elfogadja és csak parlamenti szempontból bírálja: vájjon a kormány a törvényhozástól nyert fölhatalmazást használta-e törvényes alapon, vagy azon túl ment-e ? Meg vagyok győződve, hogy a mi kormányunk is igyekszik arra, hogy a megszavazott költségvetést híven s lehetőleg lelkiismeretesen végrehajtsa. Erre nézve nincs okom kétkedni, mert ha végig tekintek a lefolyt évek zárszámadásain, tapasztalom, hogy e téren határozott javulás történt. Nincs ok ezt titkolni, ki nem jelenteni, mert e tény a gyakorlat megszerzésének eredménye és onnan származik, hogy Magyarország bizonyos önkormányzati jogait már hosszal) idő óta gyakorolja és így megtanulta a jogok gyakorlatát, melyekben az önkormányzati jogok kezdetén bizonyos járatlansága volt. Mindamellett, bár az állami számvevőszék működése iránt bizalommal vagyok, kénytelen vagyok csodálkozásomat kifejezni a felett, hogy a változatoskormányok folyamán, 17 év óta a számvevőszéknek nem volt alkalma a t. háznak tudomására hozni csak egy oly tényt is, melyért egyik vagy másik kormány a költségvetési törvény megszegésével vádoltathatott volna. Én sem vádolni, sem gyanúsítani, sem a most fennálló, sem az ezelőtt fennállott kormányokat nem akarom, csak elméletileg, a parlamentáris controll szempontjából nyilatkozom. Minden kormány természete, hogy hatalmát kiterjeszteni iparkodik. Ez már a hatalom természete. Mint más országokban, lehetetlen, hogy Magyarországon is ne fordultak volna elő esetek, mikor egyes kormányok hatalmukon túl terjeszkedtek. Más országokban ily tények nyilvánosságra szoktak jutni. És miért? Mert a megbukott vagy visszalépett kormányok férfiai helyet fog lalnak az ellenzék sorában és ott szóval, gyakran igen becses munkákban tollal is földerítik azon kormánytitkokat, melyek ez idő szerint Magyarországban az ellenzékre nézve teljesen hozzáférhetetlenek. Francziaországban a pénzügyi kormányzat bizonyosan kiválóan van kifejlesztve és azt hiszem, hogy az összes európai államok között Francziaország az elsők sorában áll. És mégis mit tapasztalunk? Azt, hogy a visszalépő kormányférfiak oly hibákat, viszás állapotokat szoktak felderíteni, miket csak annak áll módjában tudni, ki a gyakorlatot, mint a kormány tagja ismerte és tanulmányozta, így például a közel múltban jelent meg Francziaországban egy igen érdekes munka Vicomte Trésor de la Roque-tól, ki a franczia köztársaság pénzügyeit bírálja, tüzetesen kimutatva azon visszaéléseket — nem szoros értelemben, hanem csak a törvény átlépése értelmében visszaéléseket — melyeket a franczia kormányok egymásután elkövettek a pénzügyi törvényekkel szemben, így Audiffret-Pasquier, a ki a franczia pénzügyi kormányzatot újjászervezte és soká vezette, igen érdekes leleplezésekkel szolgált e tekintetben s elősegítette, hogy a parlamentáris controll előrehaladt és javult. Többek közt épen Audiffret Pasquier a franczia senatusban 1876. november 6-án a következőket mondta (olvassa) : „Est-ee que la Cour des comptes a pu soupconner, en voyant un maiidat régulier appuyé de piéces réglementaires, qu'un agent-voyer et un préfet avaient mandaté 10,000 frcs. de cailloux, alors que ces 10,000 frcs. avaient été réellement employés en dépenses de fétes pour linstallation d'un pout ? Ede a vu la un ordonnancement régulier, et, quels que fussent les fuits qui se eaehaient derriére ces ordonnancement régulier, la Cour ne pouvait les atteindre/' Más helyen pedig: „Bien plus, dans quelques cas, la Cour ne redőit communication que de piéces redigées aprés coup et spécialement pour lui étre soumises". T. ház! Ha egy oly országban mint Franeziaország megtörténhetett, hogy oly kiadások utalvány oztattak, a melyek nem azon czímekre, hanem más kiadások fedezésére fordítandók, ha megtörténhetett Francziaországban az, hogy legtöbb számvevőszék elé oly elszámolási okmányok kerülnek, melyek csupán számvevőszék használatára készültek, ez a lehetőség más országban sincs kizárva és a törvényhozást arra kell hogy birja, hogy minden lehetőt megtegyen, a parlamentáris controllnak minél inkább való erősbítésére, mert csakis ezen egy módja van a visszaélések megakadályozásának. Nem hivatkozom a mi számvevőszékünk működésére s azon pénzügyi kormányzatot sem óhajtom közelebb érinteni, mely a 70- es években