Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-113
j J2 113. oräzágos ülés április 28. 1885. letárgyalva levén, végmegszavazása a legköze- J lebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a képviselőház zárszámadási bizottságánakjelentése az 1883. évi állami zárszámadások megvizsgálása és a közmunka és közlekedésügyi ministemek, „az 1883. évi előirányzat nélküli kiadásokról" a képviselőházhoz intézett előterjesztése tárgyában. T. ház! A bizottság jelentésében több rendbeli határozati javaslatok foglaltatnak, a melyekre nézve a jelentés egyes pontjainál szükséges lesz a t. háznak dönteni. Méltóztassanak meghallgatni a bizottsági jelentést. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Elnök: T. ház! Most következnek azon egyes határozati javaslatok, melyeket a bizottság elfogadásra ajánl. Mielőtt ezekre áttérnénk, czélszerű volna ha az előadó ur indokolását előadná. Egyszersmind kérem a t. házat, méltóztassék Berczelly Jenő ministertanácsos urat, a ki a betegsége miatt távollevő igazságügyi minister urat helyettesíti, feljogosítani arra, hogy szükség esetében felvilágosítás adása ezéljából felszólalhasson. (Helyeslés.) Abonyi Emil előadó: T. ház! A mint már a felolvasott jelentés egy részéből meggyőződni méltóztatott, abban bőven ki vannak fejtve mindazon tapasztalatok, melyeket a bizottság az államháztartás 1883-ik évi eredményeit illetőleg a zárszámadások megvizsgálása alkalmából szerzett. Ugyanazért nem hiszem feladatom körében állónak a jelentésben foglalt részletekre bővebben kiterjeszkedni, ennélfogva méltóztassanak megengedni, hogy ezúttal csupán néhány megjegyzésre szorítkozzam, melyeket részben a 'bizottság eljárását illetőleg, részben pedig a bizottság által a t. ház elé terjesztett határozatijavaslatokat illetőleg megtenni kötelességemnek tartok. Magát a bizottság eljárását illetőleg előre kell bocsátanom, hogy a bizottság működésében ezúttal is az eddig követett s irányadókul szolgált alapelvek keretében mozgott. Ugyanazért a bizottság, mielőtt a zárszámadások tételenkénti megvizsgálásához fogott volna, első sorban az iránt kívánt meggyőződést szerezni, hogy a zárszámadások az államszámszék által az eddigi gyakorlatnak megfelelően állíttattak-e össze s a mennyiben e részben az állami tehervagyonmérleg helyesbítésénél az államszámszék által követett eljárás kivételével nehézségeket nem támasztott, a zárszámadásokban foglalt adatokat számszerűség tekintetében teljesen hiteleseknek tekintette. És igy eljárása további folyamán a bizottság a fősúlyt különösen arra fektette, hogy megállapítsa, vájjon a zárszámadások és a költségvetés közt merültek-e fel eltérések és a mennyiben ily eltérések felmerültek volna, az azok igazolására szolgáló indokok a valóságnak megfelelnek-e és elfogadhatók-e? Másodsorban pedig arra törekedett a bizottság, hogy a t.'Jxkz figyelmét azon kiválóbb momentumokra irányozza, melyek esetleg törvényhozási intézkedést tesznek szükségessé. Általában a bizottság nem ragaszkodott csupán a rendelkezésére álló adatok összehasonlításához s nem csupán ezekből igyekezett meggyőződést szerezni a felmerült eltérések indokolt voltáról, hanem igénybe vette minden egyes esetben, mikor annak szükségét látta, a kormány képviselőinek bővebb felvilágosítását is. Ekként teljesítette a bizottság parlamentaris ellenőrző feladatát s általában azon tapasztalatra jutott, hogy a zárszámadások általános végeredménye kedvezően alakult, a mennyiben — ha a bizottságnak az állami tehervagyonmérleg helyesbítésére vonatkozó javaslata, mely a jelentésben bőven indokolva szintén benfoglaltatik — elfogadtatnék, az államháztartás 1883. évi végeredménye a következő összegekben alakul. Nevezetesen, a jelentésben táblázatosan felállított összehasonlításból kiderül, hogy míg az előirt bevételek az előirányzott bevételeket 1.258,993 forint 41 "5 krral haladták meg, ezzel szemben az előirtkiadások41.537,893forint06 krral maradtak az előirányzott kiadások mögött. Viszont a kettő összehasonlításából az tűnik ki, hogy az előirt jövedelmi hiány egészben 42.796,886 forint 47'5 krral alakult kedvezőbben mint a hogy előirányozva volt. Ha a tényleges pénztári eredményeket tekintjük, azoknak az előirányzattali összehasonlítása utján szintén igen kedvező végeredményekhez jutunk. Nevezetesen a tényleges bevételek 11.577,375 forint 47'5 krral voltak kedvezőbbek az előirányzatnál. Igaz ugyan, hogy ezzel szemben a tényleges kiadások az előirányzott kiadásokat 5.518,100 forint 67 krral haladták meg, de a két eredmény egybevetése mégis kedvező, a mennyiben a 45.195,167 forint 25 krral előirányzott hiánynyal szemben 39,135,892 forint 44-5 krnyi tényleges pénztári hiány áll és igy az eredmény egészben mégis 6.059,274 forint 80-5 krral mutatkozott kedvezőbbnek az előirányzatnál. Méltóztassanak megengedni, hogy ezzel kap t csolatban még megjegyezzem azt, hogy ezen 39.135,892 forint 44'5 krnyi pénztári hiánynyal szemben az állam, az 1883: III. és azzal kapcsolatos törvényekből kifolyó vagyoncserében 43.732,521 forintra rugó értékgyarapodást nyert. tehát az említettem 39 milliót meghaladó pénztári hiánynyal szemben is még mindig 4.596,628 forint 55V ä krnyi vagyongyarapodás jelentkezik. Ezek alapján azt hiszem, teljes joggal utalhatok a bizottsági jelentésben is kiemelt azon következtetésre, hogy a zárszámadásokból az álta-
