Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-113

113. #rtszííí;es ülés április 28. 1885. 113 lános költségvetésszertí kezelés javulása és a bevételek stábilisatiójának haladó iránya constatálható s továbbá, hogy a kormány a törvénykozásilag megállapított költségvetést a mennyire azt a körülmények engedték, minden tekintetben lehetőleg betartani törekedett és hogy érvényesíteni törekedett a takarékosságot is ott, a hol azt okszerűen tehette. A kormánynak ezen törekvése daczára is fordulnak elő és pedig sok esetben tetemes eltérések, a melyeket azonban a bizottság az adott s kellő méltánylást érdemlő indokolások alapján igazoltaknak tekintett s a mennyiben a felmerült eltéréseket a jelentésünkben előterjesztett és minden tekintetben megfelelő indokok alapján igazoltaknak jelentette ki. ezekből folyólag a kormánynak a fölmerült eltérések tekintetébeni felelősség terhe alóli felmentését is javaslatba kellett hoznia. A mi a bizottság által a ház elé terjesztett egyes határozati javaslatokat illeti, első sorban azon eltérésekre vonatkozó határozati javaslatról kell megemlékeznem, melyet a bizottság azon gyakran előfordult és sokszor igen jelentéősszegre rugó túlkiadások indokából terjesztett elő, a melyeket ugyan a bizottság indokaiknál méltánylandóknak s ez okból jóváhagyandóknak is talált, de más részről nem zárkózhatott el azon meggyőződés elől, hogy a kormány az ilyen kiadások szükségességének tudatában azok fedezetéről póthitel kérése útján eleve gondoskodhatott volna, vagy ha oly esetek állottak elő, a midőn azok utalványozása halasztást nem tűrő körülmények miatt sürgősen szükségessé vált, azokat a törvényhozásnak jóváhagyás végett kötelességszerűleg legalább utólag bejelenthette volna. Ez indította a bizottságot arra, hogy hivatkozással az 1880. évi zárszámadások tárgyalása alkalmával hason indokból hozott 3,755. számú határozatra, a t. ház elé azon határozati javaslatot terjeszsze, mely szerint a kormány utasittassék, hogy minden az államháztartást szabályozó törvényektől eltérést okozó kiadást előzetesen, a mennyiben az lehetséges nem volna, utólagosan, de a vonatkozó zárszámadások beterjesztéséig minden esetre jelentsebe és azok törvényhozási jóváhagyását kérje ki. A bizottság ezen határozati javaslata, mint azt bátor voltam érinteni, nem új és a ház 1880. évi 3,755. számú határozatán alapul, illetőleg annak megújítását képezi. Azt hiszem ezzel összefüggésben kell a vallás- és közoktatásügyi tárcza keretében felmerült túlkiadások tekintetében tett észrevételről megemlékeznem. A bizottság ezen túlkiadásokat a dolog természetéből folyóknak találta ugyan; de mert meggyőződött arról, hogy a felmerült túlkiadásoknak szükségképen meg kellett tétetniök s azok fooka abban rejlik, hogy a közoktatási czélokra megállapított összegek mindinkább elégteleneknek bizonyulnak — hogy tehát culturalis czéljaink fejlesztése kellő mértékben és akadálytalanul eszközölhető legyen, szükségesnek látta a bizottság a í. képviselőház figyelmét oly irányú intézkedés megtételére felhívni, hogy a közoktatás ezéljaira szolgáló összegek a költségvetésben lehetőleg azon mérvben vétessenek fel, a a mint azt a zárszámadásokból merített több évi tapasztalatok valóban szükségeseknek mutatják. (Általános helyeslés.) A bizottság egy további észrevételét képezte az a jelenség, a melylyel a zárszámadási tárgyalások folyamán több izben volt alkalma találkozni, hogy tudniillik az állami számvevőszék által a képviselőház eléterjesztett jelentésében tételenként előforduló eltérések némelyike minden megokoläs nélkül van előterjesztve, minek következtében sokszor jött a bizottság azon helyzetbe, hogy ezekre vonatkozólag a szükséges indokolást pótlólag kellvénbeszerezni, tárgyalásait nemegyszer megszakítani kellett. Hogy ez jövőre megelőzhető legyen, felkéri a bizottság a t. házat, hogy intézkedjék az iránt, hogy fenforgó akadályok miatt a zárszámadások benyújtásáig a ministeriumok részéről netán megokolás nélkül maradt túlkiadások, előirányzatnélküli kiadások valamint kevesebb bevételek indokolásai a számszékkel utólag közöltessenek, hogy ez által azok pótjelentésben a zárszámadások tárgyalásáig a képviselőház elé terjeszthetők legyenek. A pénzügyi tárcza keretében eszközölt vizsgálat folyamán a bizottság figyelmét különösen egy körülmény vonta magára, az tudniillik, hogy az állami vasművek üzem-mérlege az 1883. év végén is tetemes üzleti veszteséggel zárult, a mennyiben az 1883-iki vascampagne a 787,576 írttal előirányzott, nyereség helyett 228,328 írt üzleti veszteséget eredményezett. A bizottság a tárgyalás folyamán ugyan arról is meggyőződött, hogy a vasművek mérlege már az 1880., 1881., 1882. évek előirányzataihoz képest is tetemes, bár váltakozó összegű veszteséggel zárult; de épen e chronicusnak látszó feltűnően kedvezőtlen eredmények arra indították a bizottságot, hogy bár — az 1883-iki eredményt a központi vasműigazgatóság jelentése alapján igazoltaknak tekintette. mindamellett, hogy a t. ház magát a vasművek viszonyai iránt teljesen tájékozhassa, utasítandónak vélte a pénzügyminister urat arra, hogy a költségvetéssel egyidejűleg, mig az állami vasművek nagyobbmérvű beruházásokat igényelnek, azok összes viszonyait tüzetesen ismertető jelentést terjeszszen elő. A bizottság további határozati javaslata az állami számvevőszéknek a vagyoni mérlegben felvett érték- és teher-vagyon helyesbítése tárgyában követett eljárásra vonatkozik. Az állami számvevőszék ugyanis a járadék16*