Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-89

• SS. »*••££•* ülés máresiis 6. ISSí. ügyi bizottságban hangsúlyozá &zon kívánságát ] s azt jegyzőkönyvbe ÍE véteté, hogy a jelen szabályozásnál szükséglendő kőanyag, ne csak lehetőleg, de föltétlenül magyarországi bányák bél szállíttassák. E kivánságát én is magaméra teszem s örömmel fogadnám a miniBter ur azon igéretét, hogy erre a vállalkozót vagy vállalkozókat kötelezni fogja. Dévénynél és Pozsonynál épen a Dunaparton kitűnő granitkőbányák vannak, melyek anyaga a szabályozási vonal felső részénél lenne alkalmazható, mig az alsó rész a szintén a Dnnapart melletti almási kőbányákból lenne ellátható kitűnő anyaggal, melyből a komáromi vár is épült. Ex olcsóbba is kerülne, mint a német-óvári, hamburgi, wolfsthali osztrák kőbányákból kerülhető anyag, a kisebb távolság miatt szállítása sem kerülne annyiba s a hazai munkás népnek nyújtana, hosszú ifiőre foglalkozást és keresetet. Ezek azok t. ház, melyeket fölhozni kötelességemnek tartottam. A javaslatot elvben nem ellenzem, általánosságban tárgyalás alapjául elfogadom ; végleges szavazatomat azonban a t. kormány adandó nyilatkozataitól teszem függővé s kérem a t. házat, hogy határozati javaslatomat, mint a mely a fennforgó törvényjavaslattal nem ellenkezik, elfogadni méltóztassék. Határozati javaslatom ekkép hangzik (olvassa): „Utasítja a ház a kormányt, hogy a Duna folyam dévéiiyídunaradványi szakaszának szabályozási költségeire azok erejéig és törlesztési tartamáig ideiglenes illetékek szedése iránt a diplomatiai lépéseket tegye meg." Beadják: Tors Kálmán, Irányi Dániel, Szederkényi Nándor, Farkas Dávid. Madarász Jenő, Bornemisza István, Tulok Benő, Berzeviczy írnák, Gosztonyi Sándur, Hoitsy Pál." Sághy Gyula: T. ház! Szerény véleményem szerint a szőnyegen levő törvényjavaslatnak meg bírálásánál főleg két szempontból kell kiindulni; először abból, hogy ezen nagy szabályozási munkálatoknak a tervezett arányokban és módon leendő keresztülvitele vájjon képez-e forgalmi és közgazdasági tekintetben elodázhatlan, oly éget'ó szükséget, mely azon áldozatokat, melyek e műnek keresztülvitelére igényeltetnek, megérdemli; és a második szempont, a melyből a törvényjavaslatot megítélni kell, az, hogy ezen nagyszabású szabályozási műnek technikai kivitelére a kormány által contemplált tervezet czéljának és kitűzött feladatának megfelel-e ? Az első szempontot illetőleg a ki a hajózási viszonyokat a felső Dunán csak némileg is ismeri, a ki ezen felső dunaszabályozási terület egész vidékének árvizviszonyait, helyzetét körülményesen szemléli, a ki nem felejti el azt, hogy Bécstől kezdve egész a magyar határig Ausztriában is a Dunaszabályozás már folyamatba vétetett, s a ki tekintetbe veszi ezen szabályozási munkálatoknak a magyar felső Duna áradási és hajózási viszonyai alakulására szükségszerű befolyását: annak, azt hiszem, ezen szabályozási munkálatok keresztülvitelét sürgősnek, elhalaszthatlannak kell elismernie. A mi a felső Duna hajózási viszonyait illeti és ezen egész szabályozási terület nagy vidékének helyzetét, ugy e tekintetben én saját tapasztalataimra és észleleteimre is hivatkozhatom, megerősítéséül azon körülményeknek,melyeke tekintetben a törvényjavaslat indokolásában felhozattak, a melyekre nézve bizton állíthatom, hogy a jelen állapotokat a hajózási viszonyok tekintetében semmit sem túlozzák; sőt a mi azon vidék árvizviszonyait illeti, ugy azok a valóságnak inkább még mögötte maradnak, mint mögötte még azon kép is, melyet erről más alkalommal tán elég élénk színezettel voltam bátor a t. ház előtt festeni, de melyre most bővebben visszatérni nem óhajtok. A mi pedig a Bécs és a magyar határ közt folyamatban levő munkálatoknak várható visszahatását a magyar felső Duna hajózási és az árvizviszonyaira illeti, minden laieus előtt is világos, de a szakértők által minden kétséget kizárólag megerősíttetik, hogy ha a felső Duna jelen szabályozatlan állapotában az ausztriai szabályozási munkálatok befejezése után is meghagyatnék, akkor a felső Dunarész rövid időn teljesen hajózhatlanná válnék. Másrészt a zátonyok és jégtorlódások nagyobb mérvű képződése következtében beálló gyakoribb, mind fenyegetőbb alakban fellépő árvízveszély azon egész vidéket gazdasági tekintetben végtönkrejutással fenyegeti. Akár tehát az általános forgalmi, akár az ország közgazdasági érdekeit tekintsük t. ház, azt találjuk, hogy ezen munkálatoknak mielőbbi megkezdése és lehető gyors befejezése elhalaszthatatlan szükségletként áll előttünk. Mert nem lehet közönyös az országra nézve, hogy egy ily hatalmas folyam, mely az ország vízi közlekedése tekintetében oly kiváló érül szolgálni van hivatva, a forgalmi és közgazdasági érdekeinknek megfelelő módon és mérvben való kihasználástól el legyen zárva; hogy azon előnyöktől, melyek a vizi közlekedéssel összekötvék, épen e nagy folyamnál teljesen elessünk. Már pedig, hogy jelenleg e tekintetben a Duna folyam sem kellő mérvben, sem kellő módon kihasználva nincs, erre nézve elég azon köztudomású tényre utalnom, hogy e folyam jelenleg forgalmi tekintetben bár nem jogilag, de tényleg az osztrák Dunagőzhajózásitársulat majdnem kizárólagos monopóliumának tárgya. A mi a mai állapot mellett egészen természetszerű, mert azon nagy hajózási akadályokkal megbirkózni, azon nagy anyagi erőt előteremteni, mely erre megkívántatik s melylyel a t. előadó ur fejtegetése után bővebben foglalkozni nem akarok, csak egy ily erős válla-