Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-89

S9. »vm*gm ülés aiárezliw 6. 1SS5, 37 hajózás biztosítása és könnyítése végett tett munkák és intézkedések költségeinek fedezését s e végből illetékek szedhetését szintén kimondja. 2-ik pontjában pedig következőleg intézkedik: „Hajózási illetékek szedhetők a Duna hajózhatóságának fentartását és javítását tárgyazó egyéb oly munkákért és állandó intézetekért járó költségek fedezése végett, melyeket a parti államok bizottmánya közegyetértéssel a hajózás érdekében szükségeseknek tart. Azonban az ilyes illetékek, azoknak összege és beszedési módja hasonlókép ne állapíttassanak meg közmegegyezés nélkül és magasabbra ne szabassanak, mint a mennyi az előállítási és fentartási költségek fedezése vagy kamatozása végett megközelítőleg szükségesnek látszik." Az 1871. márczins 23-án kelt londoni szerződés 6. czikke következőleg hangzik: „Miután a Duna azon részének parti államai, a melyen a katarakták és a Vaskapna hajózást akadályozzák, föntartották maguknak azon jogot, hogy egymás közt megállapodjanak ezen akadályok eltávolítása tekintetében: a szerződő felek mostantól kezdve elismerik azon jogukat, hogy mindaddig ideiglenes illetéket — vámot — vethessenek mindazon bármely zászló alatti kereskedelmi hajókra, melyek ezen folyamrészt használni fogják,mig azon adósság, mely ezen munkálatokvégrehajtása ezéljából vétetik fel, nem törlesztetik; szerződő felek azt is kijelentik, hogy az 1856-ki párisi szerződés 15. czikkét a folyó ezen részére a kérdéses adósság visszafizetésének idejéig alkalmazhatónak nem tartják." A berlini szerződés pedig, mely 1879. évi Vili. törvényczikk gyanánt van törvényeink közé iktatva, LVII. czikkében következőket rendel: „A Vaskapunál és zuhatagoknál létező hajózási akadályok elhárítására szükséges munkálatok végrehajtása Ausztria-Magyarországra bizatik. A folyó ama részének partmelléki államai meg fogják adni mindazon könnyebbitéseket, melyek ezen munkálatok érdekében igényeltethetnének. Az 1871-ik évi márczins 13-ki londoni szerződés VI. czikkének határozatai, melyek e munkák költségének fedezésére szolgáló ideiglenes díj szedésének jogáról szólnak, Ausztria-Magyarország javára fen tartatnak." Hajózási akadályok elhárításáról, a hajózás biztossá és könnyűvé tételéről van szó itt is, t. ház, épen ugy mint a Dunatorkolatnál, épen ugy mint a Vaskapunál, melyeknél európai megállapodás mondta ki az illetékszedési jogot. Hogy a dévény-radványi folyamrész e nemzetközi szerződésekben nem említtetik, az természetes, hiszen e folyamrész nem esik több állam határába, Magyarországon van az egész s nem nemzetközi intézkedés tárgya. Nemzetközi szerződés Magyarországot nem kötelezi e folyamrész szabályozására, mint kötelezi a Vaskapunál. De ha kötelezné : csak hasonló feltételek mellett kötelezhetné mint amott, semmi esetre sem akkép, hogy a hajózás itteni akadályait a költségnek minden megtérítése nélkül tartozik eltávolítani. Hyet Európa közmegegyezéssel nem tehetne B ha kimondotta is, hogy a Duna sza bad folyam s azt bármely lobogója kereskedelmi hajó szabadon használhatja: a hajózás és közlekedés amelioratíójára tett kiadásokat, melyeknek haszna és előnye mindenkivel közös, a ki azokat igénybe venni akarja, egy állam vállára reá nem dictálhatta. Nem is dictálta. A nemzetközi szerződésekből vett idézetek ellenkezőt bizonyítanak. A hajózás könnyebbé és biztosabbá tételére szükséges intézkedések költségeinek erejéig és törlesztésük tartamáig Magyarországnak illetéket szedni joga kétségtelen és azt vitássá tenni senkinek eszébe nem juthat — rajtunk kivül. De hisz a közlekedési bizottság sem tagadja e jogunkat apodictice. Csak annyit mond, hogy vámot a felső Dunán egyoldalúlag a többi hatalmak beleegyezése és hozzájárulása nélkül fölállítanunk nem lehet. Mi ezt nem is követeljük t. ház. Ha e végből a többi hatalmak beleegyezése és hozzájárulása szükséges, utasíttatni kérjük a kormányt, hogy ezeknél a szükséges lépéseket diplomatiai úton tegye meg. Ily értelemben terjesztjük be határozati javaslatunkat. A mi a közlekedési bizottság amaz ellenvetését illeti, hogy alacsony vámiíletéket szedni nem érdemes, a magasnak pedig káros visszahatása lehetne: legyen szabad megjegyeznem, hogy ma gas vámokat s általuk az elhárított természeti akadályok helyett financiális akadályokat állítani mi sem akarunk; de tudjuk, hogy alacsony illeték mellett is remélhető jelentékeny fisealis eredmény a megnagyobbodott forgalom után, melyek a hajózás akadályaitól megszabadított Dunán, Európa e legjelentékenyebb vizi útján, biztosan nézhetnénk elébe. Legyen szabad még lehető röviden megjegyzést tennem a ministeri indokolás két részére. Egyik a mosonyi Dunaág elzárása, melyre nézve az indokolásból azt, lehet kivenni, hogy itt a teljes elzárás terveztetik. Ez intézkedésnek Mosonyra, Győrre s ezek egész vidékére nagyon káros és veszélyes hatása lehet. Legyen szabad a t. házat és kormányt emlékeztetnem, hogy ez az ág már egyszer el volt zárva s oly körülmények álltak elő, melyek annak ismét kinyitását tették szükségessé. E körülmények elmaradnának, ha az elzáratás önműködő zsilippel terveztetnék, a mire azonban a ministeri előterjesztés nem nyújt kilátást, Thaly Kálmán t. barátom, kinek távollétét épen e javaslat tárgyalásánál, melynek tárgyával éveken át behatóan foglalkozott, az ügy érdekéből mélyen kell fájlalnom, a közlekedés-