Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-85
56 85. orssAgos ftiés befolyása nélkül nem egészen és kizárólag párt- ' szempontból tárgyaltatnak. (Helyeslés jóbbfélol.) De t. ház, az előttem szólt képviselő ur reá mutat arra, hogy mi fog történni, ha a felsőházban beadatik egy törvényjavaslat, ez az alsóházban megváltoztatik, milyen provocatiója lesz ez a házak köztti összeütközésnek. Hát vájjon nem épen olyan provocatio, vagy ha a képviselőház érzékenységét vesszük, nem nagyobb provoeatio-e, hogy ha az, a mit a képviselőház többsége elfogadott, a törvényhozásnak másik háza által visszautasittntik ? (Igaz! jobbfelöl.) Már pedig, ha két házrendszer van, a mit a t. képviselő ur is helyeselt, ezen esetek bekövetkezését csakugyan elkerülni semmi szín alstt nem is lehet. De nem is látok benne semmi okot. Mert hiszen épen arra valók az üzenetváltások, hogy az egyik háznak és másik háznak esetleg egyes ügyekben eltérő nézete néha szemben is állván és súrlódás — nézetek közti, k közti súrlódást értek — s ennek következtében összeütközés támad ... Szederkényi Nándor: De ha visszautasítja! Tisza Kálmán belügyminister: Hát visszautasítja. Ugyan engedelmet kérek, miben van nagyobb sérelem a két ház közti súrlódás tekintetében ? Abban-e, ha a felsőház visszautasít egy javaslatot, mely csak a kormányé még, vagy visszautasít egy javaslatot, a mely nemcsak a kormányé, hanem a képviselőházé is? (Tetszés jobbfelöl.) Ha már összeütközésről beszélünk, nem ez utóbbi a nagyobb sérelem, mely a törvényhozás egyik háza ellen van intézve? Ezen helyreigazítás szerint a t. képviselő ur argumentatiója sokkal gyengébb, mint a hogy én értettem. (Ugy van! jobbfelöl.) De hát t. ház, már mondtam, hogy nem kívánok azokra, a miket az általános vitánál elmondtam, visszatérni; de egyre kell, hogy megjegyzést tegyek. Grünwald Béla t. képviselő ur különben egészen tárgyilagos beszédében, nem tudom, mi oknál fogva, szükségesnek tartotta azt mondani, hogy a kormány e szakaszt a felsőházzal alkudozás kedvéért vette be. Hát t. ház, a kormány eredeti szövegében, mely — mint sokszor bátor voltam mondani — több mint másfél évvel ezelőtt készen volt, e kérdés máskép volt fogalmazva; fogalmazva volt ugy, mint a hogy az élet megoldotta Angliában, mint a hogy fogalmazva van Belgiumban, megtoldva azokkal, melyek a mi speciális viszonyainkra vonatkoznak ; akkor tehát még alkudozásról, alkudozási szándékról szó nem lehetett. Midőn a képviselőház bizottsága tárgyalta a javaslatot, már akkor mutatkozott az, hogy a másik házban kisebb-nagyobb ellenszenvvel fog a törvényjavaslat fogadtatni és ha alkudozási czél vezette volna a kormányt, nem pedig a törvények márezlas 2 1S85. az ország érdekében jól szerkesztett módon keresztülvihetési czélja; vájjon hozzájárulhattam volna a bizottságban ahhoz, hogy némelyeknek és főleg az ellenzéki igen t, tagoknak indítványára e jog megszorittassék sokkal részletesebben, mint a hogy az eredeti javaslatban megszorítva volt? (Igaz! jobbfelöl.) Megvallom t. ház, különösnek találom, hogy nem lehet, nem tudnak tárgyilagosan beszélni, nem ugy, hogy a gyanúsításnak nem egészen helyes eszközéhez nyúlni ne akarjanak. Higyjék el t. képviselő urak végtelen nagy gyengeségnek a jele ez; (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) mert a ki argumentálni tud, az nem gyanúsít. (Ugy, van! Ugy van! a jobboldalon.) Kérem a t. házat, méltóztassék a szöveget változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Mocsáry Lajos: Azt hiszem, nem teszek vakmerő állítást, ha azt mondom,hogy ami újabbkori törvényeink szerkezet, irány, de különösen szabatosság és világosság tekintetében nagyon fogyatékosak, különösen el lehet mondani ezt az előttünk levő szakaszról. A második bekezdés egy eonstructióval kezdődik, a hol igen sok ponton keresztül kell keresni a régens verbumot, mig azt utoljára a mondat végén találjuk, hogy „vonatkoznak", hanem ez még nem volna olyan baj, de nagyobb baj az, hogy ebben a monstruosus constructióban vannak oly egyes tételek, melyeknek tiszta értelme általában nincs. Például az van mondva, hogy oly indítványok és javaslatok, melyek a magyar felelős kormányra „ von átkoznak ". Én azt hiszem, hogy ez az akart lenni, hogy oly javaslatok, melyek a magyar felelős kormány jog- és hatáskörére tartoznak és azt is lehet érteni, hogy: a mi a jelen kormányt érdekli, (Igás! a ssélsö baloldalon.) Ezt meg kellene változtatni. De még feltűnőbb egy másik tétel, melyben az mondatik, oly indítványok és javaslatok, melyek a képviselők „viszonyára" vonatkoznak. Minő viszonyra, kihez való viszonyára? Ennek absolute semmi értelme nincs. Továbbá az mondatik, hogy oly indítványok és javaslatok, melyek a pénzrendszerre, az általános pénzlábra vonatkoznak, Miután a javaslatban ki van mondva elébb: ,.oly ügyek, melyek az 1867 : XII. t.-cz. szerint közösek, vagy a monarchia mindkét államában egyenlő elvek alapján szabályozandók, vagy a monarchia két állama törvényhozásainak közös egyetértésével elintézendők", a pénzrendszer s az általános pénzláb pedig az 1867: XII. t.-cz. értelmében épen ezen dolgok cathegoriájába tartoznak, mire való utóbb felemlíteni azt, a mi egy korábbi pontban benne van. (Ugy van l a szélső balon.) Ezek mind túlságos szerkezeti hibák nézetem szerint s azt hiszem, hogy a szakaszt ugy a mint szerkesztve van, elfogadni majdnem lehetetlen.
