Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-84

32 $4. országos ülés február 28. 1883. nem járulok ezen szakaszhoz. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem tehetem, hogy egy-két szót ne mondjak először Steinacker képviselő urnak, ki nagyon furcsa logikát követ. (Halljuk!) 0 csudáikozik azon, hogy némely képviselő itt a házban kimondta, hogy mikor fontos intézményről van szó, első sorban a magyar fajnak, mint domináló fajnak érdekét kell szem előtt tartani; de azt meg egész természetesnek találja, hogy ő, ki körülbelül 200—220 ezer tagból álló fractiónak képviselőjéül tekinti magát, mert én nem hiszem, hogy mások is annak tekintsék, minden alkalmat megragadjon és magát annak védőjéül feltolja. Higyje el, hogy én sem látok és senki e házban nem lát veszedelmet abban, ha egy-két szász képviselővel több jön feL csak arra kérem, hogy mondja el rövidebben ezen dolgot ; mert mindig ismétli, pedig elég volna, ha csak ráutalna. Egyébiránt vigasztalás az, a mit találok abban, miután látom, hogy e törvényjavaslat a többség által mégis el fog fogadtatni, hogy j"övőre őt szerencsénk lesz a felsőházban látni, (Derültség) hogy ott nyújtson felvilágosításokat. Keglevich István t. képviselőtársam, kinek felszólalásait egyébiránt igaz érdekkel szoktam meghallgatni, ma meglepett engemet, mert igazán minden ok nélkül, a nélkül, hogy bárki valami alkalmat szolgáltatott volna reá, újból szükségesnek látta amaga álláspontját védeni, nem tudom, ki ellen. Én jelen vagyok minden ülésen és constatálhatom, hogy utolsó, ugy hiszem tegnapelőtti felszólalása óta senki sem támadta meg a képviselő urat egyik oldalról sem és ő mégis szükségesnek találta ma újból védeni magát és némely igen különös theoriát állított fel. Az, hogy ő aristocrata vagy demoerata, megvallom, nem tartozik reám, az minden embernek privát dolga; hanem az máinem privát dolog, midőn a t. képviselő ur azt állítja, hogy Magyarországon a democratiának és a democraticus törekvéseknek és jelszavaknak tulajdonképen létjogosultsága sincs. Engedelmet kérek, ha van még e világon ország, a hol a democratiának van jogosultsága, a hol még nagyon is szükséges, azt nem csak hangoztatni, hanem előre vinni és megvalósítani igyekezni, ez fájdalom, a mi édes Magyarországunk. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A vagy kell-e bizonyítani azt, hogy midőn oly viták folynak a házban, mint midőn arról van szó, hogy kiirja nevét y-nal és ki nem, midőn az a kérdés, vájjon ki a legitim gyermek: a köznemesség-e vagy pedig a polgárság, ily országban kétségbe vonni a domocraticus törekvések létjogosultságát, ez oly felfogás, melyet gróf ur részéről valóban nem értek. (Igaz! Ugy van! a ssélsö balon.) Egyet azonban ismét bebizonyított mai felszólalásával és ezért gratulálok neki, hogy tudniillik nagyon járatos a classicus irodalomban és hogy Goethét és Schillert nagyon tanulmányozta. j Ma is tapasztaltam, hogy jól véste emlékezetébe Goethe azon mondását — legalább azt hiszem, attól van -— ha nem, akkor szíves lesz kijavítani hivatkozásomat: „blos die Lumpen sind bescheiden!" (Zajos helyeslés és derültség balfelöl. Mozgás jobbfelől.) A szakaszt nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Gr. Zichy Jenő: T. ház! Igen röviden kívánok szólni. Az általános tárgyalás alkalmával egy indítványt adtam be azon szándékkal, hogy ha volna-e lehetséges a két ellentétes nézet; tudniillik a választás és kinevezés közt közvetítőként kiegyeztetőleg szerepelni. A lefolyt vita, mely annyira hosszú és meglehetős szenvedélyes volt, bizonyítékul szolgált, hogy azon indítványnak, melynek lényege az volt, hogy minden törvényhatóság 3 tagot küld ki, kik közül a kormány kinevezése megejtendő lett volna, ma talán e házban e szavazás után többé nincs jogosultsága. Ennek következtében ezen indítványomat visszavonom. De miután már felszólaltam, engedjék meg, hogy némileg Helfy képviselő ur irányát kövessem, ki visszatekintett a tegnapi ülésre. Én is ezt fogom tenni és pedig a végszavazást követő némely insinuatiókkal szemben, melylyel egy lap —- nem akarom megnevezni — (Több hang balfelől: Pesfer Lhyd!) szíveskedett megtisztelni! Kívántam volna akkor ezen szakaszhoz szólni, hogy ezt nem tettem, csupán azért történt, mert a vita túlságosan hosszúra nyúlt és a mint mondám szenvedélyes volt. Igaz, hogy egyáltalában nem szavaztam uraim, hanem azért ne higyjék, hogy antisemita vagyok, én az embert mint honpolgárt tisztelem és becsülöm, bármely vallásfelekezethez tartozzék, ha munkás és becsületes. (Helyeslés jóbbfelöl.) Ha nem szavaztam, ezt azért tettem, mert ma még időelőttinek tartom a rabbinus behozatalát a felsőházba, (Élénk derültség) és pedig azért tartom időelőttinek, mert ezen vallásfelekezet nincs teljesen szervezve és a két felekezet közt — a többször említett 600,000 közt — shisma létezik és ma a rabbinus alku útján felfogadottja egy Mtfelekezetnek és nem képviseli az összes izraelita vallásfelekezetet; ez tehát melyik vallásfelekezetét az izraelitavallásuaknak képviselné : az orthodoxokat vagy a neológokat '^(Helyeslések balfelől.) Ezért nem szavaztam és ha az egyik-másik lapnak nem tetszik, sajnálom, de ha tisztelem is a közvéleményt, nem hagyom magamat insinuáltatni, sem meggyőződésemet befolyásoltatni, még ha százszor irja is a Pester Lloyd. (Helyeslések balfelöl.) Elnök: Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak két szót. (Halljuk!) Az egyik vonatkozik j arra, hogy Helfy Ignácz t. képviselőtársam igye-