Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-84

2g 84. oristfgo< ülés febraár 25. Í8SS. Én sajnálom, hogy az igen t. ministerelnök ur ezen nyilatkozatokra, ha már a pártjához tartozóktól megtörténtek, későbbi felszólalásaiban legalább nem hatott egy kissé mérséklőleg. Mert t. faáz, én azt tartom, hogy épen ugy, a mint joggal kívánják önök a nemzetiségi képviselőktől, hogy ők itt mint Magyarország képviselői szerepeljenek, érezzenek, cselekedjenek és beszéljenek, ép ugy viszont lehet követelni azt is, hogy a t. háznak nagy, nem politikai többsége, hanem mondjuk nyelvi magyar többsége necsak kiválóan a magyar faj képviseleteként cselekedjen, érezzen és beszéljen, hanem Magyarország összes nemzetiségeinek képviseletében. így tehát azt hiszem, t. ház, hogy még nagyobb joggal lett volna várható az igen t. ministerelnök úrtól is, hogy ő ezen túlságosan exclusiv faji argumentumokat az ő javaslata mellett nem fogadja el. Megengedem, hogy vannak részben igen alapos más argumentumai is és voltak másoknak is más argumentumuk Én ugy hiszem, hogy igen jó benyomást keltett volna az országban, ha a t. kormányelnök ur e tekintetben a netalán felmerülőhető félreértések elkerülhetése czéljából nyilatkozott volna. De nem tette, sőt ellenkezőleg azt mondta, hogy a magyar nép maroknyi nép. T. ház! Azt hiszem, hogy ha csak a magyar fajt értette is, ez oly tekintélyes számot képvisel, hogy egy magában magával viszi fennállásának garantiáit nemzetiségi tekintetben. De azt hiszem t. ház, hogy a magyar államot nemcsak egy fej tartotta fönn, hanem fentartották Magyarország minden fajai egyesülten ; azt hiszem, hogy Magyarország összes lakossága, Magyarországnak politikai nemzete nem maroknyi és ez a politikai nemzet, mely a múltban fentartotta az államot, fenn akarja tartani most is és fenn fogja tartani jövő időben is. De én ugy hiszem, joggal várhatja ezen politikai magyar nemzet, hogy oly törvényhozási alkotásoknál, melyek az egész országot érintik, exclusiv faji tekintetek háttérbe szoruljanak.Megengedem, hogy ezen kelléknek megfelelhet gyakorlatban az igen t. kormány által beterjesztett törvényjavaslat 6. §-a a kinevezés mellett is, ámbár a választási rendszer alkalmazása mellett kardoskodva igen szépen jellemezte a szükséges haladást e tekintetben Szilágyi Dezső képviselő ur, midőn azt mondta, hogy valahányszor alkotmányunkat reformáltuk, az soha sem történt a nélkül, hogy annak alapját ne mélyítettük, ne szélesbítettük volna; a nélkül, hogy az egységes nemzeti öntudatot megszilárdítottuk volna. T. ház! Ezen elv érvényesülését ezen törvényhozási alkotásnál is óhajtom, ez pedig csak akkor fog akár választás, akár kinevezés útján érvényesülni, ha a törvényjavaslat keresztülvitelében nem azon exclusiv faji argumentumok és velleitások érvényesülnek, melyekkei különösen ezen szakaszt védelmezte és támogatta a í. kormánypárt számos szónoka; ámbár megvallom t. ház, hogy kilátásom e tekintetben igen csekély, miután ellenzéki részről ki lett mutatva igen találóan, hogy ott minden esetre érvényesülni fog

; közvetve a kormány által a többség uralma, ezen többséget politikailag értve, ugy hiszem, hogy attól lehet tartani, hogy nemzetiségileg is valószínűleg igy fogunk járni. Hiszen az igen t. ministerelnök ur, La megtámadtatott az ellenzék részéről, mindig a legnagyobb hatást tudta elérni a t. ellenzéknél is, ha a magyar nemzetiség és fojnak fentartásáról és uralmáról, más nemzetiségek letiprásával és más ilyen szép phrasisokkal állott elő. E tekintetben a t. ellenzék is a miaister urnak rendesen lépre ment. Azt mondják ugyan a fő-fő liberálisok, radicalisok és democraták, hogy a felsőházban ép ugy, mint a népképviseletben sem egyes osztályok, sem vallásfelekezetek, sem egyes nemzetiségek nem nyerhetnek kifejezést. Az bizonyos tekintetben minden esetre igaz, hogy azon érzületnek és törekvésnek, a mely a részt jellemzi, nem szabad felülkerekedni azon, a mely az egészet jellemzi, de minden szerves lény, legyen az állati vagy növényi, egyes sejtekből áll és hogy ha e hasonlatossággal élnem szabad, az egyes állampolgár is ilyen sejt; de e sejtek a testben, állatban és növényben sejtszövetekké egyesülnek, melyek nemcsak egy egészet képeznek, melynek tagozása nincs, hanem képezik a testnek részeit, ezek pedig képezik az egész festet. Ép ugy van ez t. ház, az emberi társadalomban, az állami életben. Igenis, az egyes osztályok, az egyes vallásfelekezetek és nemzetiségek, mint részek képezik a nemzeti test egészét és ha az egyes részeknek a kellő működési tért meg akarjuk adni, a mint ezt más irányban az osztályokra nézve igen helyesen és szépen kifejtette gróf Apponyi Albertiakkor nem cselekszünk az egész test rovására. Enazt hiszem, hogy az előttünk levő szakaszban, ott, a hol arról van szó, hogy az új felsőházi tagok tekintettel az ország különböző vidékeire fognak kineveztetni, a magyar államegység és egyenlőség elvének nem ártott volna, ha ott állana még ez: tekintettel különböző nemzetiségeire is. Teljesen osztozom természetesen gróf Pejacsevich Tivadart, képviselő ur indítványában, mely igaz, nem ethnographiai, hanem geographiai és közjogi szempontokból indul ki. Én azonban azon meggyőződésben vagyok, hogy az állami életben az ethnographiai momentumok ép azon, sőt nézetem szerint, nagyobb súlylyal bírnak, mint ageographiaik, de indítványt erre nézve nem teszek: (Helyeslés balfelöl) mert Mocsáry Lajos t, képviselő ur azt kifejtette, hogy az ilyen indítványoknak, sőt más a nagy többség előtt sokkal rokonszenvesebb indítványoknak is sorsa milyen. (Ugy van! a szélső baloldalon.) De nem tudom, nem szabad-e kifejezést adnom azon óhajtásomnak, azon reménynek, mondhatnám kérésnek,