Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-103
103. országos ülés április 14. 1885. 305 TÖrs Kálmán: T. ház! Van szerencsém e szakaszhoz egy rövid módosítást, illetőleg pótlást benyújtani, melyet annálinkább elfogadhatónak vélek, mivel e szakasz intentiójával egyáltalábün ellentétben nem áll, sőt szerintem annak folyománya. A törvényjavaslat szerkesztői is belátták, hogy azon előnyöket, melyekben a közönséges takarékpénztárakban elhelyezett összegek részesülnek, valamikép ezen betéteknél ellensúlyozni kell, azért biztosították többek közt a posta-takarékpénztárnál elhelyezett tőkék számára a lefoglalhatatlanságot és egyéb előnyöket. Itt is az első bekezdésben az mondatik, hogy (olvassa): „Minden egyes betevőnek jogában áll az 5. §-ban felsorolt vagy megállapítandó értékpapíroknak számlájára leendő vásárlása végett a postatakarékpénztárhoz fordulni, mely ezen vásárlást díj nélkül eszközli." Óhajtanám itt a betéti kedv felkeltése kedveért az optiót megadni a betevőknek, nevezetesen, hogy az 5. §-ban meghatározott vagy később megállapítandó értékpapírok iránt választási joga lenne és hogy kijelenthetné, hogy ezt vagy azt az értékpapírt kívánná a betéti összegen vásárolni. Módosítványom a következő : Az első bekezdés után folytatólag tétetnék : „joga van továbbá megjelölni ez értékpapírok közül azokat, melyeket saját számlájára vásároltatni kivan«. Hoitsy Pál jegyző (olvassa a mödosüványt). Hegedűs Sándor előadó: Az 5. §-ban össze vannak foglalva azon értékpapírok, melyekben a betétek elhelyezendők. TÖrs Kálmán: Azokból értem. Hegedűs Sándor előadó: Ha ugy méltóztatik érteni, akkor feleslegesnek tartom a módosítást. De ha kívánni méltóztatik, akkor szükséges itt az 5. §-ra hivatkozni, mert a posta-takarékpénztár nem közvetítheti más értékpapírok vásárlását, mint a melyek az 5. §-ban említtetnek. A szöveget talán így lehetne megállapítani: „joga van továbbá megjelölni az 5. §-ban említett érték papírok közül" stb. Törs Kálmán: Elfogadom. B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Az intentiót teljesen méltánylom, azt hiszem, érvényesíthető is lesz, de inkább szeretném a szabályrendeletbe, mely a törvényt életbe fogja léptetni és nem magába a törvénybe felvenni ezen intézkedést. Az értékpapírok részben már praeeisirozva vannak a törvényben, részben a ministerium által állapittatnak meg, mert a 3. pontigy szól: „A ministerium által kijelölendő magyar záloglevelek vagy az osztrák-magyar bank záloglevelei vásárlása által". Megtörténhetik egyszer-másszor, hogy nem opportunus ép oly papirost vásárolni, melyet egyik vagy másik betevő kivan. KÉPVH, NAPLÓ. 1884—87. V. KÖTET. Törs Kálmán: Volenti non fit injuria. B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Ez áll, de tulaj donkép azt mondhatnók, hogy az egész intézkedés felesleges. Ha valaki félre teszi a maga pénzeit azon öt krban és negyven krban, a mint itt contemplálva van, jólehet kamatoztathatná ott, a hol többet is adnak, mint a posta-takarékpénztárnál: az ilyen egyéneknek bizonyos tekintetben segélyére megyünk, mert ezek nem lehetnek elég tájékozottak. Nem lehet tagadni, hogy a posta-takarékpénztár tulaj donkép azon emberek számára alkottatik, kik a financiális viszonyok iránt nem egészen tájékozottak, köznép számára van alkotva. Mindamellett tehát, hogy elfogadom az intentiót, hogy a mennyire lehetséges, az egyes betevők kívánságának megfelelően történjenek a vásárlások : mégis nem szeretném ugy megkötni, hogy a directio máskép ne történhessék, mint a mit az egyes betevő magának kivan. Biztosíthatom a t. házat, hogy erre vonatkozó intézkedéseknél, a mennyire lehet, tekintettel leszek a betevők óhajtására. Elnök: T. ház! Maga a 18. §. nem támadtatott meg, hanem az első bekezdés után Törs Kálmán képviselő ur egy új bekezdést hozott javaslatba. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen javaslatba hozott bekezdést elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon t. képviselő urakat, kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a Törs képviselő ur által javaslatba hozott szövegét nem fogadja eb Szathmáry György jegyző (olvassa a 19. §4). Hegedűs Sándor előadó: T. ház! A szakasz utolsó bekezdésében az áll, hogy „26—100 frt összegig". Miután a 25 frt és 26 frt közti összegek is e rendelkezés alá esnek, bátor vagyok indítványozni, hogy „26—100 frt "helyett „25 — 100 frt" tétessék. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Beöthy Algernon : T. ház! (Halljuk! Ralijuk!) A 19. §. 3-ík bekezdéséhez volna egy styláris módosításom. E bekezdés igyszól: „Egytől (1) huszonöt (25) forintig terjedő összegek csupán az illető, a betétkönyvecskét kiállító közvetítő hivatalhoz intézett írásbeli felmondás mellett is visszafizettetnek." Itt az „is" szó nem jól van alkalmazva és nem magyaros, Kérem méltóztassék azt kihagyni. (Helyeslés és derültség.) Hegedűs Sándor előadó: igen sajnálom, de még ezen módosítást sem fogadhatom el, mert az „is" szónak itt igen is van értelme. (Derültség.) Tudniillik a 25 forinton felüli összegek csak a központban fogadtatnak el és ennek utalványára fizethetők vissza, de a 25 forintig terjedő össze39
