Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-103

103. országos ülés április 14. 1885. 305 TÖrs Kálmán: T. ház! Van szerencsém e szakaszhoz egy rövid módosítást, illetőleg pótlást benyújtani, melyet annálinkább elfogadhatónak vé­lek, mivel e szakasz intentiójával egyáltalábün ellentétben nem áll, sőt szerintem annak folyomá­nya. A törvényjavaslat szerkesztői is belátták, hogy azon előnyöket, melyekben a közönséges takarékpénztárakban elhelyezett összegek része­sülnek, valamikép ezen betéteknél ellensúlyozni kell, azért biztosították többek közt a posta-taka­rékpénztárnál elhelyezett tőkék számára a lefog­lalhatatlanságot és egyéb előnyöket. Itt is az első bekezdésben az mondatik, hogy (olvassa): „Minden egyes betevőnek jogában áll az 5. §-ban felsorolt vagy megállapítandó értékpapí­roknak számlájára leendő vásárlása végett a posta­takarékpénztárhoz fordulni, mely ezen vásárlást díj nélkül eszközli." Óhajtanám itt a betéti kedv felkeltése ked­veért az optiót megadni a betevőknek, nevezetesen, hogy az 5. §-ban meghatározott vagy később meg­állapítandó értékpapírok iránt választási joga lenne és hogy kijelenthetné, hogy ezt vagy azt az értékpapírt kívánná a betéti összegen vásárolni. Módosítványom a következő : Az első bekez­dés után folytatólag tétetnék : „joga van továbbá megjelölni ez értékpapírok közül azokat, melyeket saját számlájára vásároltatni kivan«. Hoitsy Pál jegyző (olvassa a mödosü­ványt). Hegedűs Sándor előadó: Az 5. §-ban össze vannak foglalva azon értékpapírok, melyek­ben a betétek elhelyezendők. TÖrs Kálmán: Azokból értem. Hegedűs Sándor előadó: Ha ugy mél­tóztatik érteni, akkor feleslegesnek tartom a mó­dosítást. De ha kívánni méltóztatik, akkor szüksé­ges itt az 5. §-ra hivatkozni, mert a posta-takarék­pénztár nem közvetítheti más értékpapírok vásárlá­sát, mint a melyek az 5. §-ban említtetnek. A szö­veget talán így lehetne megállapítani: „joga van továbbá megjelölni az 5. §-ban említett érték papírok közül" stb. Törs Kálmán: Elfogadom. B. Kemény Gábor, közmunka- és köz­lekedésügyi minister: T. ház! Az intentiót teljesen méltánylom, azt hiszem, érvényesíthető is lesz, de inkább szeretném a szabályrendeletbe, mely a törvényt életbe fogja léptetni és nem ma­gába a törvénybe felvenni ezen intézkedést. Az értékpapírok részben már praeeisirozva vannak a törvényben, részben a ministerium által állapittatnak meg, mert a 3. pontigy szól: „A mi­nisterium által kijelölendő magyar záloglevelek vagy az osztrák-magyar bank záloglevelei vá­sárlása által". Megtörténhetik egyszer-másszor, hogy nem opportunus ép oly papirost vásárolni, melyet egyik vagy másik betevő kivan. KÉPVH, NAPLÓ. 1884—87. V. KÖTET. Törs Kálmán: Volenti non fit injuria. B. Kemény Gábor, közmunka- és köz­lekedésügyi minister: Ez áll, de tulaj donkép azt mondhatnók, hogy az egész intézkedés felesle­ges. Ha valaki félre teszi a maga pénzeit azon öt krban és negyven krban, a mint itt contemplálva van, jólehet kamatoztathatná ott, a hol többet is adnak, mint a posta-takarékpénztárnál: az ilyen egyéneknek bizonyos tekintetben segélyére me­gyünk, mert ezek nem lehetnek elég tájékozot­tak. Nem lehet tagadni, hogy a posta-takarék­pénztár tulaj donkép azon emberek számára al­kottatik, kik a financiális viszonyok iránt nem egészen tájékozottak, köznép számára van al­kotva. Mindamellett tehát, hogy elfogadom az in­tentiót, hogy a mennyire lehetséges, az egyes be­tevők kívánságának megfelelően történjenek a vásárlások : mégis nem szeretném ugy megkötni, hogy a directio máskép ne történhessék, mint a mit az egyes betevő magának kivan. Biztosítha­tom a t. házat, hogy erre vonatkozó intézkedések­nél, a mennyire lehet, tekintettel leszek a betevők óhajtására. Elnök: T. ház! Maga a 18. §. nem támad­tatott meg, hanem az első bekezdés után Törs Kálmán képviselő ur egy új bekezdést hozott ja­vaslatba. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen javaslatba hozott bekezdést elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon t. képviselő urakat, kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a Törs képviselő ur által javaslatba hozott szövegét nem fogadja eb Szathmáry György jegyző (olvassa a 19. §4). Hegedűs Sándor előadó: T. ház! A sza­kasz utolsó bekezdésében az áll, hogy „26—100 frt összegig". Miután a 25 frt és 26 frt közti össze­gek is e rendelkezés alá esnek, bátor vagyok in­dítványozni, hogy „26—100 frt "helyett „25 — 100 frt" tétessék. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Beöthy Algernon : T. ház! (Halljuk! Rali­juk!) A 19. §. 3-ík bekezdéséhez volna egy stylá­ris módosításom. E bekezdés igyszól: „Egytől (1) huszonöt (25) forintig terjedő összegek csupán az illető, a betétkönyvecskét kiállító közvetítő hivatalhoz intézett írásbeli felmondás mellett is visszafizettetnek." Itt az „is" szó nem jól van alkalmazva és nem magyaros, Kérem méltóztas­sék azt kihagyni. (Helyeslés és derültség.) Hegedűs Sándor előadó: igen sajnálom, de még ezen módosítást sem fogadhatom el, mert az „is" szónak itt igen is van értelme. (Derültség.) Tudniillik a 25 forinton felüli összegek csak a központban fogadtatnak el és ennek utalványára fizethetők vissza, de a 25 forintig terjedő össze­39

Next

/
Oldalképek
Tartalom