Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-84
84 országos ülés felJrair 28. 1&86. 25 eratia zászlaja nálunk porban hever és ő emeli fel azt — azok is, t. ház, nem gondolják meg, hogy a democratia nem felülről lefelé, hanem alulról felfelé nőhet csak, működhetik és nyilvánul; és ha vannak Hermán Ottó igen t. képviselő urnak sérelmei e tekintetben, hogy Magyarországon a democratia nem fejlődött ki ugy, a mint ő kívánja, hát t. ház, annak egyik oka minden esetre az, hogy az utolsó időben, az utolsó félszázadban, a melyről én már beszéltem, legridegebben érvényesült Magyarországban a nemzetiségi elv, mely gátolta azt, hogy a democratiának elve nálunk valóban gyökeréből, a jogegyenlőség teljes talajából kifejlődjék. Ezen demoeratiára, de különösen az igen t. Beksics képviselő ur democratiájára igen helyesen megmondta a jellemzést gróf Apponyi Albert, (Olvassa): „A democratiának »gaz híve nem az, a ki a társadalomban fejlődő új elemek iránt ellenszenvvel viseltetik és azoktól meg akarja tagadni azt a részt, melyet becsületes munka és törekvés által maguknak kivívtak; és ép oly kevéssé tartom a domocratia hívének azt, a ki abban az új elemeknek egy aristocratiáját akarja létesíteni. " Hát t. ház, ez így van, de a mint áll ez az osztályokra nézve, ugy áll a nemzetiségekre nézve is. És hogy ha új osztályok megérdemlik, hogy érvényesüljenek erejük, értékük arányában, azt hiszem, sokkal inkább követelhetik ezt a régi elemek, az összes magyarországi nemzetiségek, melyek 700—1000 év óta Magyarország kiegészítő alkatrészét képezik és nem akarhatják, hogy egy nemzetiségnek az aristocratiája létesüljön. Azt hiszem, hogy nem jó szolgálatot tettek sem az országban az állameszme megkedveltetésének, sem ezen törvényjavaslat elfogadásának azok, kik erejük erejével a nemzetiségeket az állam ellenségeiként mutatták be, melyeket a főrendiháztól lehetőleg távol kell tartani. En, t. ház, valóban nagy köszönettel tartozom e padokon ülő némely képviselő urnak, (a baloldalra mutat) hogy ők ezen képzelt veszélyek ellen élesen felléptek. Igaz, hogy mielőtt ők ezt tették volna, történt ily felszólalás a kormánypárt padjairól is és pedig nem először. Ertem ez alatt Jókai Mór igen t. képviselő ur nyilatkozatát, ki e vitában igen szépen és igen helyesen kijelentette, hogy Ő a hazafiságot nem osztályozza nyelvkülönbség szerint; hogy előtte hazafi az, ki a haza és korona iránti kötelességét teljesíti, bármely nyelven beszéljen is; és kifejtette azt is, hogy a magyar állameszme históriai jogon alapul, nem pedig egy nemzetisrg, nem egy fajnak uralmán. T. ház! Ez valóban igen szép és helyes elv ; de azt hiszem, hogy épen ugy mint azon kijelentés, miszerint a nemzetiségek culturális törekvései | KÍPVH. MAPLÓ. 1884 — 87. V. KÖTET. j is annyiban jogosultak, a mennyiben a magyar culturával párhuzamosak és én abban a meggyőződésben vagyok, hogy minden ily nemzetiségi culturális törekvés párhuzamos a magyar culturális törekvésekkel — mondom — azt hiszem, hogy ezen igen szép elvek csak akadémiai fejtegetések, mert a kormányzás praxisa nálunk más és én ugy hiszem, hogy Jókai igen t. képviselő ur ezen elveivel csak ugy jár, mint a felsőházi tagokról készített listájával, mert mást beszél igen t. Jókai képviselő ur és mást cselekszik a t. kormány. T. ház! Hogy azon veszélyek, melyek a felsőháznak választás útján való kiegészítésével állítólag járnának, nem léteznek, arra megfeleltek Szilágyi Dezső és Beöthy Ákos t. képviselő urak. Az előbbi, midőn kijelentette, hogy ő abban, hogy felszólalások történnek, nem loyalis nemzetiségi, hanem túlzó vagy a magyar állam iránt ellenséges nemzetiségi értelemben, abban nincs veszedelem. T. ház! Igazán abban sem volna veszedelem, ha a felsőházban megtörténnék, de én azt hiszem, hogy ilyen nyilatkozatok ott ép oly kevesebbé történnének, mint itten. Es ámbár — ha jól emlékezem —• a t. előadó ur tagadta azt, hogy a hazafias érzület elé varázsolt állítólagos veszedelem az érzületben és akaratban rejlik, a mint állította igen helyesen Szilágyi Dezső t. képviselőtársam, én mégis ugy hiszem, hogy még akkor is, lm valóban ezen nagy részben képzelt és insinuált velleitások a felsőházban érvényre emelkednének, állna az, hogy azért, hogy bedugjuk füleinket, a veszély mégis csak létezni fogna, kimondta Szilágyi Dezső t. képviselő ur, hogy ez megtörténhetik itt a házban is a nélkül, hogy az állam épülete megrendülne. Nem tudom, megtörtént-e már, ugy hiszem, hogy nem történt meg és hogy e tekintetben jövőben a felsőházban sem kell veszélytől tartani. Es ha valóban vannak is nemzeti súrlódások, arra kell utalnom, hogy súrlódás a liberalismus egyik feltétele. Az eszmék harcza feltétele a fejlődésnek. Igen helyesen jegyezte meg erre Beöthy Ákos t. képviselő ur —gróf Bánffy Bélának felelve — hogy jobb, ha a nemzetiségi harczok nyíltan küzdetnek ki és nem földalatti aknamunkában nyilatkoznak. Igen sajnálom t. ház, hogy ily földalatti akna-munkát említeti tel Láng Lajos igen t. előadó ur. Ha valóban léteznének ilyenek és nem csak bélyegeztetnének ilyeneknek jogosult nemzetiségi törekvések és mozgalmak igen gyakran, felette könnyelműen ily jelzőkkel, nagyban és egészben ily államellenes akna-munkákról nem lehet szó, legalább nagyobb terjedelemben nem —mert egyes kivételes esetek vannak mindenütt és ha egyes rajongók és izgatók vannak is — mondom, ezért ép oly kevéssé lehet komolyan beszélni ilyen törekvésekről általánosságban, mint Kálmán király szerint a boszorká| nyokról. 4
