Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-97

97. országos ülés mórczius 19. 18S5. 237 a kiegyezési 1868: XXX. t.-cz. módosíttassák, | illetőleg magyaráztassék, mert a t. ministerelnök ur , magyarázata szerint ezen deputatio kiküldetésének czélja az, hogy hozassék tisztába, vájjon igaz-e, helyes-e a horvátok azon felfogása, méltányos-e, alapos-e azon panasza, miszerint a kiegyezési törvény nem kellőleg interpraetáltatott és hajtatott végre a közös ministerek által; ez pedig nézetem szerint országos deputatio elé egyáltalában nem tartozik, mert ez nem törvénynek módosítását involválja és sehova egyebüvé nem tartozik, mint a közös országgyűléshez, melynek a horvátok is tagjai; {Igás! ügy van! a szélső baloldalon.) Magának a kiegyezési törvénynek világos értelme szerint a közös ministereket saját ressortjuk, saját hatáskörükben elkövetett hibákért vagy törvénysértésért kérdőre, feleletre vonni egyedül ezen országgyűlésen tehetséges. (Igaz ! ügy van ! a bal- és szélső baloldalon.) És t. ház, miután már ezen kérdésben felszólaltam, kijelentem még azt is, hogy nem járulhatok némely dolgokhoz, a mik t. elvbarátaim részéről a vita folyamán előadattak (Ralijuk! Halljuk!) Én óhajtottam volna, hogyané tétessék ezen országgyűlés horvátországi tagjainak szemrehányás az iránt, hogy másként nyilatkoznak otthon és másként itt; én óhajtottam volna még azt is, hogy ne tétessék szemrehányás a kormánynak a miatt, hogy a horvát határőrvidék bekebelezését compensatio nélkül eszközölte, mert a bekebelezést eszközölni kötelessége volt Magyarországnak és a magyar kormánynak compensatio nélkül — compensatióról itt voltaképen szó sem lehet. Mondom, tehát nem osztozom némely nézetben, melyek a Horvátországhoz való •viszonyra vonatkozólag itt kifej eztettek, de az előadottak alapján kijelentem, hogy a határozati javaslat elfogadásához nem járulok, hanem kénytelen vagyok ugyanoda eoncludálni, a hová t. barátom Ugron Gábor concludált. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Szederkényi Nándor: Szilágyi Dezső t. képviselő ur által egy kérdés intéztetett bizonyos pont magyarázata iránt a ministerelnök úrhoz. Én azt gondolom, hogy mielőtt a vita bezáratnék, jó lenne, ha a ministerelnök ur a tett kérdésre válaszolna; mert fontos lehet e kérdés mások előtt is, de különösen előttünk, a kik meglehet, hogy a ministerelnök urnak ezen magyarázatát szintén helyeseljük, de meglehet, hogy épen azt találjuk majd helytelennek, Méltóztatnék tehát a ministerelnök ur nyilatkozni azon kérdés iránt, melyet Szilágyi Dezső t. képviselő ur tett fel. Elnök: A ministerelnök ur akkor felel, mikor ő azt ezélszeríínek tartja s egyáltalában el nem fogadható, hogy a tanácskozás folyamában valamely képviselő ur határozza meg, hogy mikor van helye, hogy a ministerelnök ur válaszoljon. (Helyeslés a jobboldalon.) Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én kétszer nyilatkoztam a vita bezárása előtt, tehát azt hiszem, hogy bőségesen eleget tettem kötelezettségemnek s egyáltalában még azt sem ismerhetem el, hogy minden hozzám valamely tárgyra vonatkozólag intézett ilynemű kérdésre nézve, hogy hogyan magyarázom azt, általában is felelni tartoznám. Ezen esetben igenis szándékozom felelni; de azt hiszem, a felelet nem késik, ha szavazás előtt adatik meg, mert épen ezen kérdésben a javaslat elfogadása köttetett némileg ahhoz, hogy egyformán magyarázzuk-e a határozati javaslatot vagy nem? így tehát a felvilágosítás ezen szempontból kéretvén, ezen szempontból nyilatkozni a szavazás előtt tökéletesen elég. (Helyeslés a jobboldalon.) Mielőtt ezt tenném, csak pár rövid észrevételem van. (Halljuk!) Helfy t. képviselő ur azt mondotta, hogy az 1868. évi XXX. törvényczikk 70. §-a szerint csak akkor küldhető ki regnicolaris deputatio, ha a törvény megváltoztatásáról van szó, erről pedig itt nincs szó. Engedelmet kérek, a 70. §. ezt nem mondja. A 70. §. azt mondja, hogy ha a törvény megváltoztatása czéloztatik, ez csak azon módon, a hogy a törvény hozatott, azaz regnicolaris deputatio utján és mindkét ország gyűlés hozzájárulásával történthetik. Törvényes akadály tehát nincs; hanem ugy áll a dolog, a mint elejétől fogva mondtam, hogy a határozati javaslat nem oly regnicolaris deputatióra vonatkozik, melyet megválasztani törvény szerint kötelezettség volna, hanem olyanra, melynek megválasztatását vagy meg nem választatását a t. ház elhatározhatja, a szerint, a mint helyesnek, politikailag czélszerűnek tartja, vagy nem. így áll ezen határozati javaslatra nézve jogi szempontból a dolog. (Helyeslés a jobboldalon.) De egy képviselő ur azt is mondta, hogy ő nem érti, mi a czélja ezen határozati javaslatnak, mert az első bekezdés nem szóról szóra ugyanaz, a mi az utolsó. Már én azt gondolom t. ház, akármilyen nem szerencsés legyen is ezen szerkezet, de azt csakugyan ki lehet belőle venni, hogy az első alinea elmondja azt, a mi Horvátországban történt, az utolsó pedig elmondja, hogy minő utasítással választassák meg a magyar regnicolaris küldöttség. Es igy igen természetes, hogy az egyes szavakban eltérés lehet, de egyébiránt egyik sem megy tói azon ezélon, a meddig a másik az utasítást megadja. A mi már most azt illeti — mert hosszabban szólni nem akarok — hogy miként értem a határozati javaslatot — nem is reíieetálva Szilágyi