Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-97

238 98. országos ülés mírezins 21. ISSá. Dezső t. képviselő ur beszédjének egyéb részeire és csak egyszerűen jelezve, hogy azon vastag hibát, melyet ő említett, de ő is csak említett és melyet én el nem ismerek — bátor vagyok meg­mondani és pedig azon concrét alakban is, mely­ben ő kívánta, hogyan értem a kiküldött deputatio feladatát; már előbb saját szavaimmal megmond­tam volt, hogy az egésznek indoka abban rejlik, hogy Horvát-Szlavonországok részéről kifejezte­tett azon vélemény, hogy a kiegyezési törvény nem helyesen alkalmaztatik, hogy annak értelme nem helyesen hajtatik végre és azt mondtam, hogy igy állván az eset, nem volna helyes és czél­szerű megtagadni tőlük azt, miután ők kívánják, hogy a magyar törvényhozás is küldjön ki saját tagjaiból regnicolaris deputatiót, mely meghall­gassa, miben állanak ezen állítólagos sérelmeik, mikben hiszik, hogy a törvény helytelenül magya­ráztatott a kormány által, hogy ennélfogva ezek­ről velük értekezzenek, igyekezzenek felvilágosí­tást eszközölni és minden esetre a magyar törvény­hozásnak jelentést tegyenek. Én azt gondolom, hogy midőn ezt mondtam, körülbelül ugyanazt mondtam, a mit Szilágyi t. képviselő ur is akart, ki ilyképen formulázta a kérdést — nem tudom, hogy épen szóról szóra, de azt hiszem, híven adom vissza: ezen országos küldöttség arra legyen egye­dül kiküldve, hogy a kiegyezési törvény végrehaj­tására vonatkozó előterjesztéseit a társországok küldöttségének meghallgassa, azokat velük meg­beszélje, nem pedig, hogy a kiegyezési törvény hiteles magyarázatába, vagy másnemű, vagy ezen körön túl terjeszkedő ügyekre nézve alkudozá­sokba és tárgyalásokba bocsátkozzék. A „tárgya­lás" szót, gondolom, a képviselő ur sem ugy ér­tette, hogy beszélni nem lehet róla, hanem ugy, hogy a küldöttség az ezen irányban teendő concrét javaslatok felett nem tárgyalhat. Ezt minden félreértés kikerülése végett meg­jegyezve, azthiszem, ez ugyanazon értelem, melyet én elejétől fogva ezen határozati javaslatnak tulaj­donítottam és ismétlem, épen azon politikai szem­pontok és indokokból, melyeket Szilágyi t. kép­viselő ur is kiemelt, azt tartom, hogy ezen határo­zati javaslatot el nem fogadni, a regnicolaris depu­tatio kiküldését megtagadni: igen nem politi­kus lépés volna a magyar törvényhozás részéről. Mert megtagadni azt, ha kívánják a társországok, hogy az ő küldötteik ne csak a kormány egyes tagjainak, de a magyar törvényhozás küldötteinek is előadhassák azt, mi az, a mi nekik fáj, a miről ők azt hiszik, hogy a törvény helytelen alkalma­zásából ered, ezt oly visszautasító lépésnek tarta­nám, mely a további fejleményekre csak is káro­san hathatna. Ismétlem tehát, ez a feladata azon küldöttségnek. Maga a határozati javaslat ki­mondja, hogy a küldöttség a fennálló kiegyezési törvény alapján jár el, kimondja, hogy jelentést | kell tennie és kimondja, hogy semmiféle alkudo­zásokban túl a törvényen a küldöttség nem mehet. Ennél fogva^ ajánlom a határozati javaslatot el­fogadásra. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Még Ugron képviselő urat illeti szó. Ugron Gábor: Nem fogok zárszót mondani, mert legkevésbé sem látom megczáfolva indo­kaimat. Tibád Antal jegyző (olvassa az Ugron Gábor által beadott következő ellenindítványt): A 110. szám alatti határozati javaslatot a ház el nem fogadja. Beadják: Ugron Gábor, Lükő Géza, Enyedi Lukács, Lázár Ádám, Hermán Ottó, Szederkényi Nándor, Pappszász György, Berzeviczy írnák, Becker János, Juszth Gyula, Madarász Jenő, Farkas Dávid. Elnök: A kérdés az lesz, méltóztatik-e a t. ház a ministerelnök ur által beterjesztett határo­zati javaslatot elfogadni, igen vagy nem ? A küldött­ség! tagok választása természetesen később fog meg­történni, mert a főrendiház hozzájárulása is szük­séges ; de már a határozati javaslat elfogadásával is jelezve lesz, hogy a ház 8 tagot fog e bizott­ságba választani, a mely jelentését be fogja a t. ház­nak nyújtani. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a ministerelnök ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt el­fogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta a határozati javas­latot és az szives hozzájárulás végett a főrendiház­zal közöltetni határoztatik. T. ház! A jegyzőkönyvnek e határozat el­fogadására vonatkozó pontját, miután a főrendiház most fog ülést tartani, méltóztassék a t. ház hite­lesíteni, hogy a ház meghozott határozata is át­küldhető legyen. Rakovszky István jegyző (olvassa a jegyző­könyv ezen részét). Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontja hitelesítve van. T. ház! A mai ülésnek még két teendője van. Egyik a jegyzői kar jelentésének meghallgatása a ma megejtett választásokról. Beadatott ugyanis összesen 169 szavazat, melyekből a közgazdasági bizottsági tagságra György Endre nyert 163 sza­vazatot, a véderő' bizottsági tagságra pedig gróf Török József 168 szavazatot. A megválasztottak teendőik teljesítésére utasíttatnak. Most következik Boda Vilmos képviselő ur interpellatiója. Boda Vilmos : T. ház! A szegszárdi királyi törvényszék egyike a nagyobb ügyforgalommal biró törvényszékeknek. Ezen állításom igazolására tegyen szabad az ottani iktató jegyzőkönyvek szám­adataira hivatkoznom. Ezek szerint a folyó év két

Next

/
Oldalképek
Tartalom