Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-94

94. erseáfos ülés fontosabb érdekeink intézése és megvédése bizvák ? Azonban a szolgálati idő megállapításánál a Lajtán tál behozott azon intézkedést, hogy a hivatalba lépés önmagában már a nyugdíjra is jogosultságot adjon, sem vélném a mi viszonyainknak megfelelőnek. Mivel pártvajudások alkalmával — a minek lehetősége pedig kizárva nincs — gyakran oly időleges constellatiók létesülnek, hogy azokra az ezen intézmény behozatalát kényszerítő elveket következetesen alkalmazni alig lehetne. És ezért a mi viszonyainknak inkább megfelelő angol felfogást, mely a nyugdíjazásra megkívántató legrövidebb időt három évben állapítja meg, helyesen látom megválasztva. A mi végül magát a nyugdíj-igény érvényesítését illeti, bizonyos sensationalis törekvést látnék abban, ha ehhez valamely kérvényezési vagy nyilatkozási kötelezettség füzetnek. Kik nincsenek reá utalva, nem fognák magukat az esetleg kíméletlen tárgyalásnak kitenni és ezáltal a többiekre bizonyos erkölcsi nyomás gyakoroltatnék. Most a szegénység, bár nem szégyen, nem szokott önmagával dicsekedni, sőt inkább szemérmesen peleplezi magát; kényszeríteni pedig, hogy vagy a megbélyegezéstői félve visszavonuljon, vagy a lenézetés megelőzésének czélzatából hivalkodjék: nem czélszerü dolog. Inkább tartok a communismusra vezető hivalkodó szegénységtől, mint a felfuvalkodott gazdaságtól. Ez csak szánalmas, amaz azonban félelmes. (Helyeslések jobbfelől.) A vagyon társadalmi exelusivitását semmiféle törvényhozási intézkedés meg nem szünteti, mert ezen exclusivitás határát az életviszonyok különböző volta képezi; de ez nem is szükséges, azonban a vagyon politikai praeponderantiajának semlegesítését az értelmi aristocratia és a társadalmi democratia érdekei egyaránt megkívánják. Ezeknél fogva én a ministerek és államtitkárok nyugdíjazására vonatkozó 25. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadom. (Helyeslések jobbfelöl.) Beöthy Ákos : T. ház! (Halljuk!) Én ezt a szakaszt nem fogadon el. (Helyeslés balfelöl.) Első sorban ki kell emelni, hogy ezen rendszabály a gyakorlati élet szükségei által indokolva nincs. (ügy van! a baloldalon.) Nem mondhatja senki sem azt t. ház, hogy a létező állapotok, az tudniillik, hogy a minister nyugdíjban nem részesül, eddigelé bármi tekintetben hátrányt vagy inconvenientiát okozott volna. Én nem tudok esetet, hogy valaki, a ki minister volt, lelépte után anyagi gondokkal küzdött volna, (ügy van! balfelöl.) Nem tudok esetet, hogy az állam ne vehette volna egy tehetséges egyéniség szolgálatát igénybe azért, mert őt nyugdíjjal ellátni képes nem volt. A mi tehát t. ház, a reformoknak legfőbb márcüios IS. ISS5. JgJ indoka szokott lenni, a létező viszonyoknak hátránya és tarthatatlansága, e részben fenn nem forog ; ezen intézkedések és rendszabály tehát a gyakorlati élet szükségei és exigentiája által nem indoltatik. (ügy van! balfelöl.) De nem lehet a^t indokolni t. ház, a parlamentaris szolgálat, a parlamentáris rendszer természeténél fogva sem és miután ezen szolgálati rendszer közéletünknek tengelyét képezi s miután valóban igen fontos dolog, hogy ezt illetőleg tisztában legyünk s miután itt elvek állíttattak fel és következtetések vonattak le, melyek nézetem szerint meg nem állnak, meg fogja engedni a t. ház, hogy ép a kérdés fontosságánál fogva magam részéről is hozzá kívánok járulni ezen kérdésnek és eszmének tisztázására, (Halljuk !) Röviden szólván t. ház, az a parlamentaris minister nem áll az állammal szemben oly természetű szolgálati viszonyban, a melyből a nyugdíjigény folyik. A parlamentáris minister politikai íünctiót teljesít s nem tartozik az állami tisztviselők és hivatalnokok cathegoriájába, (Ügy van! balfelöl) a kik közigazgatási functiókat teljesítenek, a kik az állammal más szolgálati viszonyban állván, másnemű jogaik és kötelezettségeik vannak s a kik röviden szólva, azért lépnek az államnak szolgálatába, mert az nekik állandó alkalmazást,biztosított életpályát nyújt. Igaz t.ház, hogy a parlamentaris minister szintén egy oly közszolgálati ressorínak áll élén, mely a közigazgatási functiókat ellátja, ámde ő ezen ressortnak politikai oldalát képviseli s az ő állását bureaucraticus szempontból megítélne nem lehet. Mert az a természete t. ház, a parlamentaris rendszernek, hogy a közigazgatási és kormányzati szolgálatnak kettős a jellege. Más jellege van a talapzatban és derékban, más jellege van a csúcsban, más jellege van az állami tisztviselőnek és más jellege van a ressort fejének, a ministernek. A közigazgatás exigenthíja igenis megkivánja azt, hogy & közigazgatási kar bureaucraticus alapon legyen szervezve, mert csak ezzel lehet elérni a szolgálatban a szakszerűséget, egyöntetűséget és folytonosságot, csakis ekkép lehet szakszerű administratio; de a politikai szolgálat exigentiája azt kívánja, hogy a ressort élén politikus ember legyen, mert ez létesíti az összeköttetést a közigazgatás és törvényhozás között; csakis igy lehet egyedül a közigazgatás ellenőrzött, fejlődő és egészséges. (Helyeslés abaloldalon.) Ebből tehát az folyik t. ház, hogy az állami szolgálat két nagy cathegoriára oszlik. Az egyik a közigazgatási szolgálat, ezt természetesen a legtágabb értelemben értem, mely igenis bureaucraticus alapon van szervezve, mely állandó alkalmazást, biztosított életpályát ad, ebből folyik a nyugdíj ; a másik a parlamentaris szolgálat, mely ad politikai befolyást, ad politikai hatalmat, de nem ad állandó alkalmaztás és ebből nem folyik nyugdíj. (Helyeslés balfelöl.)És ;