Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-78

310 78. orseágo* «*• február 21. 1SS6. helyhez közel lakó egyének húsárakkal megjelen­tek a marosvásárhelyi piaezon. Ez ellen felszólal­ván a marosvásárhelyirendes mészáros szék, appel­láít azon körülményre, hogy ők, mint qualificalt iparosok ez által károsodnak. Az elsőfokú hatóság megtiltotta a nevezet­teknek a megjelentietést, hasonlókép a második fokú is. Harmadfokúlag elbíráltatván az ügy, a mini sterium azon az alapon, hogy a hús élelmi czikk, megengedte az illetőknek a megjelenhetést. Ezen rendelkezés megváltoztatását kéri most a maros­vásárhelyi szabad királyi városi mészáros ipartár­sulat. Kérése támogatására felhozza az ipartörvény 50. §-a 2-ik pontjának tartalmát. A kérvényi bizottság ezen ügy elintézésére a következő határozati javaslatot hozz javaslatba. (Halljuk! Olvassa): Az esetlegesen szükségesnek mutatkozó in­tézkedések megtétele végett kiadatik a földnríve­lés-, ipar- és kereskedelmi és belügyministereknek. Lázár Ádám: T. ház! Ezen kérvény alkal­mából bátor vagyok azok után, a miket a t. előadó ur meglehetős részletességgel felsorolt, részint mint a kérvényben indokolt, részint azzal kapcso­latban álló törvények szerint megbírálandó moz­zanatokat a t. ház engedelmével a t. szakminister urnak a szükséges intézkedések gyors foganatosí­tása végett ajánlani. Itt két fontos körülmény forog fenn. Az ipar­törvény szerint a húsnak mint élelmiszernek áru­lása és a hentességnek a mészárossággal össze­függésbe hozatala. T. ház! Az ipartörvény szerint az iparjogo­sultság bejelentendő és igazolandó. Az ipartörvény 5. §-a értelmében kiadott ministeri rendelet szerint az üzletágak közt mészáros és hentes ipar külön van felsorolva. Hogy ezeknek összevegyítése czél­szerű-e vagy nem, az kérdés. Megjegyzem továbbá, hogy Marosvásárhelyen a mészáros czéh, bizonyos számhoz kötve, kizáró­lag volt jogosítva több százados kiváltsága szerint mindennemű húsneműek kivágására és árulására és a hentesipar is eddigi szokás szerint általa gyakoroltatott, külön hentesipar eddig nem áll­ván fenn. Végre megjegyzem azt, hogy azon felfogás, mely az első és másod iparhatóságot arra bírta, hogy a hentesek a városon húsárulástól eltiltassa­nak, az ipartörvény 50. és 53. §-a szerint teljesen indokolt, mint a kik sem iparjogosultságot nem bizonyítottak, sem azon feltételeknek eleget nem tettek, a melyektől függ ezen jog gyakorlása. Ugyanis az illetők csak akkor gyakorolják ezen hentességet, mikor jó olcsón jutnak a marhá­hoz, ugy hogy azt szintén olcsón képesek kivágni és elárulni. Ezáltal azonban, igen természetes, az ott rendesen foglalkozó mészárosokat gátolják a rendes üzlet gyakorlásában, sőt miután a mészá­rosok az 55. §. szerint kötelesek a megkezdett üzletet legalább 3 hónapig folytatni, gyakran raj­tuk marad az egész húskészlet s ennek következ­tében kárt vallván, sem az adókat, sem az ipar­jogosultsággal kapcsolatos többi terheket nem hordhatják, T. ház! Ennek következése egyrészt az, hogy az ipartestületek, melyek az ipartörvény által elrendeltettek, számos városban nem tudnak létre­jönni és a kik jövőre is mint jogosult iparosok bejelentették magukat, szemben az ily ipartársu­lattá nem alakuló és az iparjogosultságot sem közvetve, sem üzletvezető által nem gyakorló egyénekkel nem nyernek módot, hogy az ipar­testületi jogokat gyakorolhassák. Ha azt akarjuk, hogy az ipartörvény minden irányban végre legyen hajtva és különösen akkor, midőn a városi iparos nincs jogosítva és a megye, például Maros-Torda­megye meg nem tííri, hogy akármely marosvásár­helyi iparos az ő községükbe kimenjen és ipar­czikkeít árulja még azon községekben is, holtalán szükséges lenne oly iparczikkeket árulni, melyek, ott nem találtatnak, a jogegyenlőség és méltányos­ság követeli, hogy ezen megyebeli kontár hente­seknek ne engedtessék meg, hogy bevigyenek oly élelmi szereket, melyek sem az ipar-, sem pedig a közegészségi törvény szerint nincsenek meg­engedve, miután a húsneműek ellenőrzése azdpar­hatóságra van bízva. Ezeket azért hoztam fel, hogy kimutassam, hogy a tárgyalás alatt lévő kérvény nem oly egyszerű és ha még nem jöttek kérvények a t. házhoz ez irányban, az 50., 53. és 55. §-ok ér­telmezése iránt bizonyosan jönni fognak. Nem szándékom sem a sürgősség, sem jelen­téstétel iránt módosítványt beadni, jól tudván, hogy a többség azt nem szokta elfogadni. Csak azt va­gyok bátor a t. foldmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister urnak figyelmébe ajánlani, hogy az ipar­törvény értelmében a megyei hentesek kizárása végett ez irányban gyors intézkedést tenni mél­tóztassék ; a t. belügy minister úrhoz pedig azon kérést intézem, hogy a közegészségügyi törvény értelmében méltóztassék legalább az illető köze­geknek figyelmébe ajánlani, hogy minden vizsgá­lat nélkül marháknak levágása és árulása által ne zavarják meg a közegészségi viszonyokat. Ezen teendőkre czéloz a kérvényi bizottság véleménye is és részemről azon reményben, hogy gyorsan kellő intézkedések tétetnek, elfogadom azt. (Helyeslés a ssélsö baloldalon.) Elnök: A kérvény az esetlegesen szüksé­gesnek mutatkozó intézkedéseknek megtétele vé­gett kiadatik a foldmívelés-, ipar- és kereskede­lemügyi és a belügyministernek. Rakovszky István jegyző (olvassa): Udvar­helymegye közönsége felirata, melyben pártolja

Next

/
Oldalképek
Tartalom