Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-69

34 69 országos Blés f brnúr II. 1885. séget biztosít, azon kivül pedig a közjogunkban eddig ismeretlen, habár korlátolt kezdeményezési joggal ruházza fel a felsőházat: mondja ki a t. képviselőház: hogy a napirendre kitűzött törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául nem fogadja el, hanem oda utasítja a kormányt, hogy a következő elveken nyugvó új törvényjavaslatot terjeszszen elő: 1-ször. A felsőháznak tagjai: a) a trónörökös és az uralkodóház azon föherczegei, a kik a magyar korona területén földbirtokot bírnak; 6) a zászlós urak, a római és görög katholikus és a görög keleti egyhá,z főpapjai, ide nem értve a czímzetes püspököket és a többi bevett vallásfelekezeteknek szabadon választandó egyházi és világi elöljáróit; c) a főrendek (herezegek, grófok és bárók) szabadon és titkos szavazással választott, meghatározott számú képviselői, külön vagyoni census nélkül. Az indigenák csak az esetben lévén választók és választhatók, ha más államnak nem polgárai és az országban rendesen laknak. d) A Horvát-Szlavonországok gyűlése által az 1881 : XV. t.-ez. értelmében, továbbá a magyar országi megyék és törvényhatósági joggal biró városoknak bizonyos számban szabadon és titkos szavazás útján választandó küldöttjei; e) a királyi curia első és másod s a budapesti királyi tábla elnöke, a legfontosabb közművelődési intézetek, az ügyvédi, ipar s kereskedelmi és gazdasági testületeknek szintúgy szabadon és titkos szavazás útján választott bizonyos számú képviselői. 2-szor. A felsőháznak jogköre ugyanaz lesz, a mi a fürendiházé volt. 3-szor. A felsőháznak tagjai utasításokkal meg nem köthetők." T. ház! Az első pont magában foglalja a felsőháznak alkatrészeit. E szerint a felsőháznak tagja lenne mindenekelőtt a trónörökös feltétlenül, a többi főherczegek azonban csak ugy, ha Magyarországon ingatlan földbirtokot birnak. Ez eddig is igy volt és én nem látom át, miért tegyünk e tekintetben változtatást. Másodszor tagjai a felsőháznak a zászlós urak, a római és görög katholikus és a görög keleti egyház főpapjai, ide nem értve a czímzetes püspököket és a többi vallásfelekezetek szabadon választandó egyházi és világi elöljárói. Szabadon választandó, tehát nem azok, a kik már meg vannak választva, hanem a kiket az illető egyházak maguk e végre fognának megválasztani. Lehet Ugyanis, hogy valaki igen alkalmas arra, hogy az egyházat mint püspök kormányozza, de kevésbé hivatott arra, hogy a felsőházban az egyház jogait szónoki képességével kellőkép megvédelmezze és ugyanaz áll a többi elöljárókra, a gondnokokra nézve. Miért kössük meg az egyházakat, hogy csak ezeket, a kiket más czélból választottak, küldhessék a felsőházba és miért ne bírjanak azon joggal, hogy legjobb belátásuk szerint képviseltessék magukat. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Továbbá javaslatunk szerint a felsőház tagjai a főrendűek szabadon és titkos szavazással választott meghatározott számú képviselői külön vagyoni census nélkül. Ez t. ház, nem valami eddig még sehol elő nem fordult módja a felsőház egy része alakításának. Már említettem, hogy a skót és irhoni főnemesek ily módon választják képviselőiket. Azon kivül— hogy Ausztriát ne is említsem, a hol a nagybirtokosok szintén maguk közül választanak — van Szászországban is eset, a hol az úgynevezett öt recess-uradalmak birtokosai maguk közül választanak egy tagot a felsőházba. Ez ellen több kifogást hallottunk ugy az előadó ur, mint Tisza Lajos gróf részéről. Legyen szabad azokat e helyen kissé latolgatni. A t. előadó ur többek közt azt az ellenvetést tette, hogy ha az egész aristocratia választana a maga köréből, megeshetnék, hogy nem a legtekintélyesebbeket választaná meg. De ezen feltevést a t. előadó ur semmivel sem indokolta, én pedig azt gondolom, hogy az egyenesen az aristocratia érdeke ellen volna, ha nem igyekeznék a maga vá lasztottjai által a maga rendjének tekintélyt vívni ki. Én ellenkezőleg azt hiszem, hogy becsületét fogja helyezni abba, hogy a legképesebbekeí, a legfüggetlenebbeket válaszsza, (Ugy van! a szélső balon) hogy ez által is kimutassa, hogy a maga érdekeit is helyesen és ezélszerüen képes védeni. Tisza Lajos gróf képviselő ur más ellenvetéseket is hozott fel, nevezetesen azt, hogy ez által nagyobb jogfosztást követnénk el a mostani főrendi tagokon, mint a törvényjavaslatban foglalt módon ; mert a törvényjavaslat megengedi, lehetővé teszi, hogy azok is, kik ma nem rendelkeznek a kellő censussal, azt idővel megszerezzék. De kérdem a t. képviselő úrtól, vájjon oly könynyü-e akkora vagyont szerezni, a mely után — a földbirtokot értve — háromezer forint adót kell fizetni ? Az indigenák a mi indítványunk szerint csak az esetben bírhatnak a felsőházban üléssel és szavazattal, ha más államnak nem polgárai és rendesen az országban laknak. Már előbb volt szerencsém előadni azon okokat, a melyek e kívánságot indokolják, hozzá teszem csak azt, hogy annak nemcsak más állam polgárának nem szabad lennie, a ki Magyarország számára törvényeket alkot, hanem állandóan, vagy legalább rendesen itt kell laknia, hogy az ország szükségleteivel, a nép kívánságaival kellőkép megismerkedjék. (Tetszés a szélső balfelől.) Azt oly uraktól, kik Bécsben laknak és ide legfölebb csak versenyfutásokra rán-