Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-69
78 69, ©rxzágos ülés felrn&r II. IS85. nálunk. Nálunk e correetivuni nem lehetséges. Meg vannak a kormánynak azon jogai, hogy teremthet örökös peereket, de hol veszi az emberéltet'? {Nagy zaj és derültség a hal- és szélső haloldalon.) A magyar gazdasági viszonyok közt, melyek lényegesen különbözők az angol gazdasági viszonyoktól, nem található oly sok gazdag ember, hogy a felsőházba öröklő joggal tömegesen bevihetők volnának. Nálunk tehát életfogytig tartó peerségre van szükség. Sőt egyéb okok miatt is. Azért t. ház, mert mig Angliában minden kitűnőség, ha akar, bejuthat az örökös aristocratia soraiba, mert vagyont szerezhet hozzá: addig nálunk a kitűnőségek legnagyobb része nem volna bent a felsőházban, egyszerűen azért, mert nálunk a hirnév nem jár vagyonnal. Ez oka annak, hogy miért kell fentartani a compatibilitást a felsőházra nézve, mit Szilágyi t, képviselő ur szintén megtámadott. De ezen kitűnőségeket & választási elv nem viheti be a felsőházba, csakis a kinevezés. Nem viheti be semmi módon, de legkevésbé azon mód, melyet Szilágyi t. képviselő ur indítványozott. ügy látszik, mintha az az indítvány, a melyet Szilágyi t. képviselő ur tett, hogy ne a megyegyülések válaszszák a felsőházi tagokat, hanem más factorok, tudniillik a megyei intelligentia, ugylátszik, mintha ez enyhítő körülmény volna. De nem az ; még rosszabb a másiknál, mert ugyanazon elemek vagy még rosszabbul fogják választani a tagokat, mintha a megyegyülések választanák. És miért t. ház ? Azért, mert a megye nálunk még nem eléggé democratieus. Társadalmilag kezd már átalakulni, sőt már meglehetős előhaladást is tett az átalakulás, de soká fog még tartani, mig a demoeratia nevében lehet követelni a választást. Hogy a polgári elem — nem szólva a libéralismusról, mely egészen más — nőkép volna képviselve a választásokban, annak képét nyújtja az, hogy mikép lenne képviselve a választók közt. E tekinben a t. ház engedelmével egy pár statistikai adatot leszek bátor felolvasni. (Bálijuk!) Kijelentem, hogy a polgári elem alatt nem értem csakis az iparost és a kereskedőt, de mégis ugy tekinthetem, mint a polgári elem főképviselőjét Tehát mikép van képviselve a polgári elem a virilisták közt'? Trenesénmegyében 248 virilista közt 174 a földbirtokos, 29 az iparos, Borsodban 196 a földbirtokos, 38 a kereskedő és iparos. Báesmegyében 300 virilista közt 189 foglalkozik földmíveléssel és csak 48 iparral és kereskedelemmel. Itt és Aradmegyében még jól áll a polgári elem. Komárommegyében 130, Győrmegyében 80, Szabolcsmegyében 219 földmíveléssel foglalkozó közt csak 7, mond hét iparos és kereskedő van. (Mozgás.) De legfeltűnőbb Biharmegye (Halljuk! Halljuk!) 315 virilista közt csak 4 iparos és kereskedő képviseli -a*«polgári elemet. Magában Pestmegyében tehát az ország szivében 21 iparos és kereskedő van a virilisták közt. Tehát t. ház, ha ily kevés a választók közt a tulajdonképeni polgár elem, vagyis az ipar és kereskedelem: el lehet képzelni, hogy milyen lesz a megyei választás, mennyire lesznek ott képviselve épen a megyei polgárság kitűnőségei. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez magyarázza meg azon sajátságos helyzetet, melyet én elfoglalok, hogy tudniillik democratieus liberális irány nevében, én a királyi előjogot védem a választással szemben, (Nagy mj halfelöl. Helyeslés a jobboldalon) mert nyíltan beismerem t. ház, hogy legtöbb vigasztalót azon elemben látok jövendőbeli felsőházunkban, mely a kinevezés következtében fog oda kerülni,. tehát ugyanazon elemben, melyet Szilágyi t. képviselő ur tegnap oly maró gúnynyal megostorozott. Elismerem, hogy a kinevezett tagok száma nagy lesz, de ennek két oka van. Egyik oka az, hogy nagy a száma a születési aristocratiának is, tehát ezzel arányban kell behozni a kinevezett tagokat is; másik oka, hogy felsőházunk nagyon túlnépes, mint az angol felsőházon kiviil egy első kamara sem. Ennek következtében kellett ily magasra tenni a kinevezett tagok számát. De azt mondom, Szilágyi t. képviselő ur, hogy midőn azt kérdezte, hogyan viszünk be másfélszáz kitűnőséget a felsőházba, ugyanakkor megtámadta a magyar intelligentiát, melyre bízni akarja a megyei választásokat. (Ugy van ! a jobboldalon. Ellenmondások balfelöl.) Mert csak egy alternatíva lehetséges : vagy az, hogy felteszi a kormányról, hogy a legselejtesebb elemeket nevezi ki felsőházunkba, (Felkiáltások a szélső balfelöl: Korteseket!) vagy az, hogy ily negatív dicsérettel méltóztatik kedveskedni épen a munka és érdem embereinek. Én ellenkezőleg t. ház, azt hiszem, hogy tapintattal igenis lehet találni másfélszáz oly embert, a kik a felsőház keretébe nagyon beleillenek, sőt kimondom azt is t. ház, hogy csakis a nagy számmal lehet méltóan representálni a polgári elemet az aristocraticus társadalommal szemben. (Ugy van! a jobboldalon.) Ugyanazért t. ház, itt nemcsak a praerogativáról van szó, hanem a demoeratia érdekeiről. Mi is elmondhatjuk, a mit Grladstone sugallataira irt egyik lapja: „Nekünk democratáknak érdekünk őrködni a királyi praerogativák felett, mert esetleg szükségünk lehet azokra a democratia-ellenes törekvésekkel szemben." És t.ház, a megyei választottak ép azon elemet képezhetnék, melylyel nekünk a királyi előjogokkal szemben védeni kellene magunkat. Én nem támadom meg t. ház, a megyét, legkevésbé a megyei autonómiát. Én a megyei helyi autonómiának vagyok oly barátja, mint bárki azon urak közül, kik minduntalan közbekiáltanak beszédembe, sőt azt is kimondom t. ház, régebben osztom azon bámulatot a helyi autonómia iránt, a
