Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-69

69. országos ülés felnraér 11. 1885. 75 nak mint felsőháznak szervezéséről szóló törvény­javaslat tárgyalásának folytatása. Beksics Gusztáv:T. ház! Azon kitűnő fel­szólalások után, melyeket t. barátom az előadó ur és gr. Tisza Lajos ur részéről a főrendiház reform­jára vonatkozólag hallottunk, nekem nem szüksé­ges a reform részletes védelmével foglalkoznom. Én a t. ház engedelmével főleg a választási és ki­nevezési elvvel foglalkozhatom; azon két elvvel, mebynek szempontjából Szilágyi Dezső t képviselő ur oly romboló támadást intézett tegnap a kormány javaslata ellen. Elismerem, érzem a helyzet nehézségét t. ház, hogy oly monumentális beszéd után, minő a Szilágyi t. képviselő uré volt, vállalkozom a javaslat védel­mére. És kétszeresen érzem, mert én is osztozom a mérsékelt ellenzék azon lelkes bámulatában, melylyel Szilágyi Dezső t. képviselő ur beszédét kisérte. Valóban, Szilágyi í. képviselő ur mintegy tört tükörben ugy mutatta, be azon felsőház torz­képét, metyet a kormány indítványoz és mindjárt melléje mint bevégzett építész odaépítette azon felsőház épületét, a melyet ő tervez. De fájdalom, t. ház, nincs semmi tökéletes a nap alatt! így nem j tökéletes Szilágyi Dezső t. képviselő ur épülete ! sem. i Es itt nemcsak arról szólok t. ház, hogy | miként Szilágyi t. képviselő ur tette, a kinek nag}" elméje inkább bontásra lévén alkotva, mint épí- j tésre; tehát szükségképen a jövendőbeli felső- I házaknak inkább negatív alkatrészeit ragadta ki, hanem arról van szó, hogy positiv hibája van azon épületnek, a melyet ő emelt és azon positiv hiba az, hogy ő annak egyik oszlopát homokra építette és mert ezen oszlopnak szükségképen be kell süppednie, igy maga után ragadja az egész épü­letet. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) T. ház! Ezen homokalapot a választási elv képezi. (Ellenmondás halfelöl) Szilágyi t. képviselő ur ugyanis két alaptévedésben van. Az első téve­dése az, hogy ő a választást egyáltalában szabadabb elvűnek és függetlenebbnek tartja minden körül­mény közt a kinevezésnél, (Zaj. Ellenmondás és felkiáltások bal felől.) Arra is rátérek. A második tévedése pedig Szilágyi képviselő urnak az, hogy ő nem elégszik meg a kettős alap­pal, a születési joggal és kinevezési elvvel, hanem neki szüksége van még a választási elvre is. De semmi annyira nem mutatja, mint Szilágyi kép­viselő urnak tegnapi fényes szónoklata azt, hogy a legnagyobb elme, a legszélesebb körű tudomány és a legfényesebb eloquentia nem tehet igazzá egy tévedést. Szilágyi képviselő ur ugyanis azért akarja a kinevezési elv és születési joghoz vegyí­teni a választási elvet, mert azt mondja, hogy ő hatalmasabb felsőházat akar építeni, mint akar a kormány. T. ház! Én egyáltalában azt kérdem, j lehetsé^es-e ma már esrv hatalmas felsőházat, első kamarát szervezni? En nem vonakodom ekérdésre azt válaszolni, hogy egy felettébb hatalmas felső­házat, első kamarát többé már nem lehet szervezni; és ha el is követnők azt a hibát, hogy oly felső­házat akarnánk szervezni, hogy a parlament súly­pontja oda át helyezkedjék, szerencsére, az nem sikerülne nekünk, mert ha a legkitűnőbb tekinté­lyeket ültetnénk a felsőházba, de a súlypont mégis * itt e házban maradna, mert itt ülnek a nép kép­viselői (Helyeslés jobbfelol) és mert. a két kamara viszonyaiban lényeges átalakulás következett be. Volt idő, midőn a súlypont a felsőházban volt: „Az alázatos és szegény képviselők kérik a királyt, Isten és a könyörület nevében esedeznek." így szóltak hajdan az alsóház tagjai a király­hoz. És nemcsak nálunk, hanem Angliában is a felsőház csak árnyék az alsóház mellett. Sőt nem­csak monarchiában, hanem köztársaságban is, tehát ott, hol a senatus választásban gyökerezik : a má­sodik kamara azon helyzetben van az első kama­rával szemben, a melyben a franczia harmadik rend volt a két felsőbb rend tanácskozó testületével szemben, midőn proclamálta, hogy mi vagyunk a nemzetgyűlés. Nem akarom túlzott mértékben igénybevenni a t. ház becses figyelmét, nem szándékozom tehát a t. házat átvezetni a különböző felső kamarák szervezetén. Azokra, mint ismert tényekre azonban hivatkozva, állíthatom, hogy egy felettébb hatal­mas, felettébb tekintélyes felsőház, első kamara nincs sehol; alapuljon az bár a születési jogon, a kinevezési vagy a választási elven, vagy mind­hárman, mint Szilágyi képviselő' ur akarja össze­vegyíteni, hogy egy hatalmas felsőházat szervez­zen. En ellenkező véleményben vagyok: azt hiszem, hogy a hol a választás segítségére akar menni a kinevezési elvnek és a születési jognak, ott több­nyire ront azokon. Mert a választási elvnek egy­általában az a hibája, hogy minél közelebb van a valódi választáshoz, vagyis a nép bevonásához, egyszersmind annál hibásabb azon épület, mely ezen alapon felállíttatik. Mert t. ház, egyik hatal­mat csak a másik hatalom segítségével lehet kor­látozni; egyik erőnek csak a másik erő képezheti fékét. A választási elvet sem lehet korlátozni a választási elv segítségével és Szilágyi képviselő ur valóban joggal tiltakozhat az ellen, hogy a mit ő ajánl, az a választás nem ismétlés, hanem egészen más, tudniillik a tartományi és községi rendszer (Ugy van! jobbról. Ellenmondás balról.) Szilágy. képviselő ur azonban tiltakozik az ellen, hogy mi Amerikára hivatkozunk, tiltakozik az amerikai lobogó ellen és franczia és belga lobogó alatt akarja behozni a magyar felsőházba a választási elvet. Szilágyi Dezső: Magyar lobogó alatt! (Elénk tetszés balfelöl.) BeksiCS Gusztáv: Bocsánatot kérek,Fran­10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom