Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-69

70 69. országoä filés február 11. ÍSSä. cziaországra és Belgiumra tetszett hivatkozni, (ügy j mn! jobbfelol.) Es én elfogadom ezt a hivatkozást, j Méltóztatik talán azt hinni, hogy Franciaország- i ban valami nagyon bámulják a tartományi vagy városi rendszert? Elismerem, hogy vannak, kik bámulják, de viszont vannak igen sokan tekintélyes férfiak, kik következőleg vélekednek róla. A magyar szöveget leszek bátor felolvasni, azonban itt van a franczia szöveg is, ellenőrizhetik fordításomat. Cossé ezt irja: „Csak egy politikai egység van s ez a haza. A többi egységek, a departementok, kerületek és községek nem egyebek, mint csak közigazgatási egységek s másként fogni ezt fel, annyi volna, mint Francziaország egységének nagy conceptióját lerombolni; oly messze haladást jelentene ez, a mennyire nem mennek a legerőszakosabb socialisták sem. * Midőn az 1871-iki assemhiée a senatus megalkotásának e szép módját létesítette, bizonyára arra számított, hogy ez intézmény az alkotmány romlása leend; mert lehetetlen, hogy hibái minden értelmes enibe) nek szembenié tűnjenek. De fel lehet tenni, hogy nem látta hová vezetnek forradalomszerííleg a politikai község feltalálásának következményei ; azon következménj^ek, melyeket a restaurálandó monarchia viselne els melyek azt 35 ezer eonseil munieipal-Ial helyeznék szembe, mely eonseil municipalok politikai nevelése bevégződik ugyan, de melyek az administrativ érdekekkel csak akkor törődnének, ha a kormánykérdések már meg vannak oldva. Az ily senatus támadás a józan ész ellen." íme ezt irta egy kiváló franczia szerző. Mi tehát joggal mondhatjuk a megyei választásról, hogy az széttöri a magyar nemzet egységét, {ügy van! jobbfelol. Derültség bal- és szélső bololdalon.) Kérem méltóztassék csak tovább is meghallgatni. A hol nem tabnla rasa alapján lehet építeni, ott igenis lehet a születési jog helyes combinatiója mellett egy eléggé tekintélyes felsőházat vagy első kamarát szervezni. De a választási elv ki van zárva, mert a választás nem fér meg sem a születési joggal, sem a kinevezési elvvel; inig a két utóbbi nagyon megfér egymással. Miért t. ház'? Azért, mert hiszen a születési jog is a kinevezési elvből származott. Hogy jött létre az aristocratia ? Magas hivatalok és hivatali czímek öröklő átruházása által. A monarchia és a köztársaság közt áthidalhatatlan örvény van. A köztársaságban a sonverainitást a nép birja, ott tehát a hatalomnak csak egy forrása van, t. i. a nép, vagyis a választás. A monarchiában, mint Szilágyi Dezső t. képviselő ur is tegnapi beszédében megengedte, két forrása van a hatalomnak: az egyik a korona, a másik a nép, tehát a kinevezés és a választás; vagyis t. ház — és ezt különösen ajánlom a t. ház figyelmébe — az állami akarat a monarchiában nemcsak választás által nyilvánulhat, hanem kinevezés által is. Hiszen azon ítélet, melyet a kinevezett biró hoz, ép oly kifejezése lehet a közvéleménynek, mint azon választás, melyei egy választókerület tesz. És a hatalmak felosztása monarchiában keresztülvihető lényegileg is, mig ellenben köztársaságban csak formailag vihető keresztül, mert ott minden hatalom egy és ugyanazon forrásból, a választás által nyilvánuló népakaratból származik. A monarchiában a dinamika egyik mérlegében van a korona : a nélkül, hogy ellentétben volna, a másikon van a nép, tehát a kinevezés és a választásMindkettőnek részt kell venni a törvényhozás megalkotásában, de azon különbséggel, hogy a második, t. i. a nép, vagyis a választás csakis az alsó kamarában érvényesíthető, annak semmi köze a felsőházhoz, mely mérséklő testület. Ez magából a hatalmak felosztásából tisztán és világosan folyik, (ügy van! a jobboldalon.) Én elismerem t. ház, hogy oly első kamara, melyből ki van zárva a választási elv, szintén lehet I egy másik hatalom második kiadása, t. i. királyi haI talom és ez nincsen is különben minden oly országban, melyben királyi decretum toborzza össze az első kamarát. Ilyen Olaszország, ilyen volt a különböző császárságok és királyságok alatt Francziaország. Igaz ugyan, hogy ez is lehet a királyi hatalom második kiadása, de nagy mérvben javított második kiadása. (Helyeslés.) Kizárólag azonban t. ház, egy felsőház sem állhat csupán csak aristocratiából. be von az egyéb elemeket is a felsőházba. Csak egyet zár ki t. ház és ez aváiasztás. Innét van azután az is, hogy a legaristocratícusabb két felsőházból t. i. az angolból és magyarból mindig ki volt és ki van zárva ma is a választás. Igaz ugyan, hogy a skót és ir választott peerek választás útján kerülnek az angol felsőházba, csakhogy azért mégsem a választási elvet képviselik ott. Mikép kerültek oda? Akként, hogy az unió idején nem lehetett őket az angol felsőházba bocsátani, mert különben súlyukkal agyonnyomták volna a britt aristokratiát. így tehát ők a legroszszabbat képviselték, t. i. a testületi, sőt mondhatni, majdnem a családi választást. (Belfy Ignácz tagadólag int.) És hogy milyen rossz ez —arra nézve majd Helfy Ignácz t. képviselő urnak fogok a következőkben felelni. (Halljuk!) Semmi sem mutatja ezt mint az, hogy a skót és ir lordok, egyes kivételektől eltekintve — tehát kivételeket elismerek — rendesen a legfeudaiisabb részt küldik a felsőházba, ugy hogy a liberális skót aristocratia valóságos ostracismus alá került. Ez az oka t. ház annak, hogy Angliában mindazok, a kik az angol | felsőház eltörlését vagy reformálását követelik, a