Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-68

68. országos ülés 'ebrnár 10. 1885. g3 tom, hogy nagy vonásokban a háznak közérzülete megegyez. /Az egyik, hogy a rendi és történelmi elemek a felsőház alkotásánál megtartandók és részesülésük aránya szorítandó meg, tekintettel a többi elemekre és politikai és társadalmi súlyuk jelen mérvére; a másik pedig az, hogy a reformnak mellőzhetlen feltétele, hogy az eddigi főrendiháznak kizárólagos rendi jellege megszüntettessék. De a miben azután az előttem szólt t. felszólalóktól és magától a kormány javaslatától eltérünk, annak lényege abban áll, hogy mig a kormányjavaslat a reform után is egy oly felsőházat akar, melynek minden eleme jogának alapját a fejedelem kegyében és akaratában birja, addig mi mellőzhetlen feltételnek tekintjük azt, hogy a főrendiház reformja vigyen be a felsőházba és pedig jelentékeny számban egy új elemet, hozza a felsőházat a nemzettel közvetlen összeköttetésbe (Helyeslés balfelöl) és ez által a felsőháznak közvetlen politikai felelőssége, ennélfogva politikai súlya is gyarapittassék az abban való rendi vagy gouvernementalis elemek túlnyomósága korlátoztassék. És igy a felsőház törvényhozási és ellenőrzési képességben emeltessék, különösen pedig a nemzeti reformtörekvések erősebb felkarolója és határozottabb megvalósítója legyen. (Helyeslés balfélől.) Ebben van a lényeges különbség azon felfogás közt. mely a kormányjavaslatot dietálta, melyet megdicsértek az előttem szólottak és ebben van nagyban a különbség, arra nézve, a mit mi vélünk, a mit a főrendiház reformja elengedhetetlen feltételének tekintünk. És én óhajtom, hogyji a miben különbözünk, minél kevésbé elhomályosítva, minél határozottabban legyen a ház ítélete elé oda állítva: s ezért röviden felemlítem azt, hogy mi az, a miben a kormányjavaslat conceptiójából egyetértünk, habár a módozatokra nézve nem vallhatjuk is mindenben nézeteinkkel megegyezőnek. E módozatok bírálatára itt nem terjeszkedem ki; arra és a kijavítására a részletes vita lesz az alkalmas hely. Az általános vita keretében szorítkozom arra, a mire nézve a conceptio lényegét illetőleg eltérünk a kormányjavaslattól és a miért a javaslatot már lényegében módosíttatni kívánjuk. '(Halljuk!) Helyeseljük azt, hogy a jelen főrendiházat alkotó elemfekT tehát az egyházi és világi főrendek, megisoríiasökkál Sfve^^k^ii'^"Ms^1ráz^tr*'iíé

asa lyeséljük~ä2tis;"""hö^'y"a jogegyenlőség elvének alapján a jelen főrendiházban nem ülő elemeket az új felsőházba behozzák; végre hozzájárulunk ahhoz is, hogy azok sorába, kik országos méltóságaik és hivatalaik alapján benn ülnek/a birói kar élén álló elemek szintén felvétettek: de a melyre a leglényegesebb eltérés van köztünk és a kormányjavaslat között, azaz életfogytig kinevezett tagok intézménye, különösen annak a javaslatban foglalt mérve és conceptiója (Halljuk!) javaslatától eltérünk. (Halljuk!) A kormányjavaslat alapját az a meggyőződés képezi, hogy a főrendiház rendi elemei nem elegendők arra, hogy a két kamara rendszer czéljának megfelelő felsőházat alkossanak. Ezen rendi elemeket ki kel] egészíteni egy oly elemmel, melyet eddigi alkotmányunk nem ismert: az életfogytig kinevezett tagok intézményének behozatalával. Az előttem szólt t. képviselőtársam, az előadó ur beszédje elején ugy fejtegette a reform természetét, hogy azt kellett hinnem, hogy miután az örökletes aristoeratiával, mint a felsőház hivatásának helyes teljesítőivel meg van elégedve, nem fogadja el a törvényjavaslatot; (ügy van! balfelöl) mert a ki abból indul ki, a miből a t. előadó ur kiindult, hogy az örökös aristocratia azon megszorított alakban, melyben a törvényjavaslat felsőházba beveszi, alkalmas a felsőház feladatainak teljesítésére, azt meg nem foghatom, hogyan pártolhat egy oly törvényjavaslatot, mely akinevezett tagok özönével az örökös aristocratiát a teljes tehetetlenségre akarja kárhoztatni. (Élénk helyeslés bal- és szélső balfélől.) Ha pedig az előttem szólt t. előadó ur az életfogytig kinevezett tagok intézményét azzal akarja indokolni, hogy ezen elemek azok, kiknek „az értelmi és politikai cultura legmagasabb színvonalán kell állmok" és a kiknek közvetítésével a modern kor eszméi és irányai bejönnek a felsőházba : akkor meg nem foghatom, hogy a t. képviselő ur ezen az alapon mikép pártolhatja azon törvényjavaslatot, a mely ez új elemet oly számban és oly módozatok közt akarja a felsőházba felvenni: hogy ez új elem minden lehet, de kitűnőségek eleme semmi körülmények közt nem. (Élénk tetssés és helyeslés balfelöl.) Ha keresem t. ház, azokat az okokat, melyekkel a kormányjavaslat a kinevezett tagok intézményét indokolni akarja, ily okot én a kormányjavaslatban kettőt, a t. előadó ur jelentésében pedig egyet, inkább negatív természetűt, találok. A kormányjavaslat főoka az, hogy a kinevezett tagok intézménye lesz hivatva arra, hogy a felsőház intézményét a democratia elveivel és annak alapján fejlődött intézményeinkkel összhangzásba hozza s egyszersmind — a mint kissé elvont formában említve van — a kinevezett tagok intézménye hivatva van arra, hogy az élet és társadalom mozzanataival szorosabb kapcsolatba jöjjön a felsőház. Ez az egyik. A másik ok, a mi a kormány javaslatában, gondolom a 8-ik lapon, félénken és elmosódva jelentkezik, az abban áll: hogy abban az esetben, ha az alsó- és felsőház között, ha különösen a kormány és felsőház között eltérés, makacs véleménykülönbségek származnának, akkor haszna lesz — előttem meg-