Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-67

3g 67. országos, ül velődésnek és a tudományos képzettségnek. (Derültség.) E tulajdonokat pedig nem lett volna szabad figyelmen kivül hagyni sem a ministerelnök urnak, sem a bizottságnak. Az előadó ur azzal indokolta a törvényszéknek Karczagról való áttételét, mert ha Karczagtól el nem vették volna a törvényszéket, a jászberényiek megharagudtak volna és rossz néven vették volna, ha csak ők fosztattak volna meg ősi jogaiktól. Már bocsásson meg az előadó ur: meggyilkolni egy egyéniséget, illetőleg egy kerületet azért, hogy a másik kerület ne érezze oly mértékben a veszteséget, ezt én részemről megegyeztetni az osztó igazsággal nem tudom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És én, t. képviselőház, épen azért, mert az egész törvényjavaslatban nem voltam képes egyebet felfedezni, mint a kormány korteskedési működését és mert az osztó igazsággal és hazafisággal nem tudom megegyeztetni azt, hogy oly kerületek, melyek évszázadokon keresztül bírtak törvényszéki joggal, ettől minden ok nélkül megfosztassanak, a törvényjavaslatot még általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Pauler Tivadar igazságligyminister: A t. előadó ur kifejtette azon okokat, melyeknél fogva a törvényszékekés járásbíróságok végleges szervezetét jelenleg meghatározni nem lehet. Kifejtette, hogy a készülőben levő nagyfontosságú törvényhozási művek és az azokba befektetendő elvek nem engedik meg, hogy már most, a mikor még nem tudjuk zz azokra nézve szükséges intézkedéseknek részleteit, a törvényszékek és járásbíróságok végleg szerveztessenek. E törvényjavaslatnak egyik czélja és oka az, hogy bizonyos határidő tűzessék ki, mely alatt a járásbíróságok és törvényszékek szervezéséről a törvényjavaslat előterjesztessék, még pedig lehetőleg a királyi táblák decentralisatiójával egyidejűleg; tehát azon elv is ki van mondva, hogy több főtörvényszéket kell alapítani és a királyi táblát deeentralisálni kell. Ez az elv oly nagyfontosságú, hogy annak törvényben kimondását szükségesnek és czélszertínek tartom. De e mellett, a midőn a törvényhozás bizonyos határidőt tűz ki, nem hunyhat szemet azon kirívó hiányok előtt sem, melyeket jelenleg tapasztalunk és a mely ek szerint némelyjárásbiróságok oly nagy kerülettel és geographiai fekvésre nézve oly alkalmatlan területtel bírnak, hogy azon segíteni mindenek fölött szükséges. Mérlegelvén azután a törvényszékeknek elhelyezését, szembe kellett ötleni azon visszás helyzetnek, hogy van sok megye, a mint Sárközy képviselő ur is említette, a melynek nincs törvényszéke, hogy vannak megyék, melyeknek egy törvényszékük van és hogy vannak megyék, a melyeknek több törvényszékük !6 február 7. 1885. { van, de Jász-Nagykún-Szolnokmegye kivételével nincs egyetlen egy sem, a melynek több törvényszéke lévén, ezek egyike se legyen a megye székhelyén. Pedig országos érdek, sőt a lakosság érdeke, hogy ott, hol a közigazgatásnak központja van, egyszersmind az igazságszolgáltatás központja is legyen. Hozzájárul, hogy — a mint ki volt fejezve — Szolnok igen sok előnynyeí bir a többi városok felett; de az igazságszolgáltatásnak érdeke is az, hogy nagyobb törvényszékek állapíttassanak. Ott a hol nagyobb a törvényszék, ott szaktanácsokra lehet azc osztani és így a tudomány mai előrehaladt stádiumában, a midőn mindenki nem bírhat egyenlő jártassággal a törvénykezés minden ágában, sokkal helyesebb oly módon alakítani a törvényszéki tanácsokat, hogy azok az igazság szolgáltatás érdekeinek inkább megfeleljenek, mintha ellenkezőleg kis törvényszékeknél mindenki minden irányban és minden tárgy felett hivatva lenne ítéletet mondani s a tanácskozásban résztvenni. A határőrvidéken feles számmal vannak a járásbíróságok; azokat azért kellett annak idején fentartani, mert a katonai szervezetnél fogva már fennállván, azokat tüstént eltörülni nem lett volna tanácsos. De most már ott is behozatván ugyanazon kereskedelmi törvények, ugyanazon csődtörvény, ugyanazon polgári perrendtartás, ugyanazon büntető törvénykönyv, ennek a kivételes állapotnak elegendő alapja többé nincs; és miután az ország többi részeiben igen kevés számmal vannak itt-ott a járásbíróságok, azoknak az áthelyezése kétségkívül az igazságszolgáltatás és a lakosság érdekében van. Hogy a törvényjavaslat ennek keresztülvitelét a ministeriumra bízza, ez csak következetes, mert az előbbi törvények is, az 1871. és 1875 ik a székhelyek és területek meghatározását a ministeriumra bizták, addig mig a végleges szervezés meglesz. Tehát az egész országban megállapított törvényszékek és járásbíróságok területét, székhelyét a ministerium határozván meg, csupán ama tiz járásbíróság székhelyének és termetének törvény általi meghatározására egyáltalán következetes nem lett volna. A mi azon ellenvetést illeti, hogy a közvetlenség és szóbeliség behozatala ez által megakadályoztatnék, azt nem értem. Ez azzal nincs összefüggésben, sőt ha volna, minél inkább közeledünk a közvetlenség és szóbeliséghez, annyival több elsőfolyamodású, különösen pedig járásbíróságra lenne szükség. A mi azon ellenvetést illeti, hogy az csak kortesfogás akar lenni, hiszen a múlt országgyűlés alatt terjesztetett be azon törvényjavaslat, akkor terjesztetett be, mikor mind a három városnak képviselője ellenzéki volt: egyik a mérsékelt, | kettő pedig a függetlenségi párthoz tartozott.