Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-82
398 82. ersscágos ülés fefcrsär SS, 18S5. zsidó lakosok polgári és politikai jogok gyakor- | lására a többi lakosokkal egyenlően képesekké tétetnek. Tehát nekem egy szavam sines, nem is lehet az ellen, ha például a kormány előterjesztésére a korona zsidó vallású polgártársainkat kinevezi a felsőházban, mert ahhoz teljes joga van. Politikai tekintetben a polgári jogok gyakorlatában ezen törvény által a zsidók velünk egyenlőkké vannak téve. Igaz, hogy ez által önöknek egy ködképét szétzavartuk; mert az ellentábornak kedvezőbb volna ha mi elleneznők bejutni a zsidókat a főrendiházba, de ha egyszer törvény van, mi azt tiszteljük és megtartjuk. Hanem az akkori központi bizottság jelentésében a következő óhajtást fejezte ki, mely óhajtást akkor az országgyűlés elfogadott: r A ministerium a vallás- és cultus- szabadság biztosításáról és a különböző hitfelekezetek" — tehát már nem egyes lakosok, hanem hitfelekezetek — „polgári és politikai egyenjogúságáról javaslatot terjeszszen elő". E javaslat máig sincs beterjesztve, még kevésbé van törvény, ha a t. ministerelnök ur előtt sürgős, évek hosszán emlegetett kívánság valamely törvényjavaslat beterjesztése mint most a leghatalmasabb érve volt a főrendiház reformjára nézve, ezt is előterjeszthette volna. Úgyde sem javaslat, sem törvény a felekezetek egyenjogúságáról még nincs. Ha pediu' csakugyan van, hát a legélesebb fegyvert miért nem veszik ki kezeinkből ellenfeleink, miért nem mutatják meg nekünk obseurus antisemitáknak azt a bizonyos szakaszt, mely a mi legélesebb fegyverünket kiüti kezünkből'? Azért, mert nincs; ma Chorin képviselő ur is mondta, hogy akartak szervezkedni, akartak hitvallást beadni; de hát az akarat itt nem elég; akkor viszont bátor vagyok figyelmeztetni a t. ministerelnök urat, a ki az emancipationalis törvény tárgyalásakor a 7 dk bizottságnak előadója volt, ezen bizottság külön véleményt adott be és ezen külön véleményben igy szólt: (Halljuk! Halljuk!) „ A képviselőháznak teljes joga van ugyan arra, hogy törvényhozói hatalmát bármely törvény megváltoztatására használhassa, de a törvény addig mig fennáll, mintbárki más megtartani köteles". Ezt kérjük mi is. A zsidó hitfelekezet bevéve nincs, ugy mint a többi, törvények által, tartsa meg maga a kormány, a törvényhozás e törvényt, mert ha az egyes polgároktól ezt megkívánja, adjon maga erre jó példát (Helyeslések balfelől. Ugy van!) és ha mint kétségbevonhatlan tény, hogy a zsidó hitfeiekezet egyenjogosítva a többi hitfelekezetekkel nincs — a mi hogy helyes-e vagy nem, arra nézve egyelőre nem mondok véleményt — akkor kérjük az ellenvéleménytíeket, hagyjanak már egyszer fel az egyenlőségnek, a törvényne gyakori emlegetésével és lássák be, hogy a közönséget vezetik tévútra, zsidó polgártársainkat hitegetik, mert oly ! reményeket keltenek fel bennük, melyeket törvény szerint most megvalósítania nem lehet a képviselőháznak. Az egész javaslat hibás alapból indul ki tehát felfogásom szerint, mert az egyenlőséget a bevett felekezetekre elfogadom, de a zsidók hitfelekezetére kivánom az egyenlőséget ott is kiterjeszteni, hogy adják be hitvallásukat, szervezkedjenek és ha organicusan szervezkedtek és van képviselőjük, akkor én is szívesen üdvözlöm képviselőjüket a felsőházban; hanem hogy igy becsempészszék a bevett hitfelekezetek közé, az ellen tiltakozik a törvénytisztelet, tiltakozik a jogegyenlőség. (Ügy van! a bal- és székő baloldal némely padjain.) És ha önök jobb keresztények lennének, mint zsidóbarátok, bevették volna önök a baptistákat, nazarenusokat, megadva a jogegyenlőséget, de önök nem adták meg ezen jogegyenlőséget; és nem látom át, hogy ha azoktól megtagadják, miért adják meg a zsidóknak. Ónody Géza: Mert pénzük van! Veres József: Hogy a zsidók vallásfelekezete eddigelé még nem bevett hitfelekezet, ezt a törvénynek félreérthetetlen szavain kivül bizonyíthatom még egy oly tekintélylyel, mely előtt az ellenvéleménynek tán jobban meghajolnak, mint a törvény előtt és ezen tekintély maguk a zsidók. (Halljuk! Halljuk!) Chorin képviselő ur maga bevallotta, hogy törvény szerint ők még nem bevett vallásfelekezet. Folyó évi január hó 17-ikén az állás nélküli zsidó tanárok gyűlést tartottak, mely alkalommal határozatuk első pontja az volt, hogy a zsidó vallást Magyarországon recipiálni kell, be kell venni. Szinte hallom az ellennézeteket, hogy nem illik olyanra hivatkozni, a ki itt nem védelmezheti magát és oly szavakra hivatkozni, a melyek nem itt hangzottak el, de ezt hírlapból tudom és erre nézve követem a ministerelnök ur példáját, a ki gróf Apponyi Albert szavait a minap a hírlapból akarta magyarázni. Ha tehát a zsidók maguk bevallják, hogy hitfelekezetük — saját szavukat használva — nincs recipiálva és ha tekintjük azt, hogy a budapesti orthodox rabbi tiltakozott a „Nemzet" czímü hírlap múlt évi november 27-iki számában mondom tiltakozott az ellen, hogy közülök bármelyik rabbi képviselhetné az egész egyházat, mert vallási és szervezeti viszonyaik szerint lehetetlen, hogy egy képviselje a többit, mert egység köztük nincs: kérdem a javaslat pártolóitól, miért akarnak zsidóbbak lenni a zsidóknál? (Derültség, Ugy van! a bal és szélsH baloldal némely padjain.) Miért akarják rájuk erőltetni azt. a mi ellen tiltakoznak? Göndöcs Benedek : ügy van! ügy van? (Derültség. Egy hang a szélső balfelől: Az orthodoxok többségben vannak!) Veres József: Logicai következtetés szerint, a ki akarja a czélt, annak akarnia kell az eszközöket is; a ki a második lépést meg akarja
