Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-82

82. orsságos ülés fefensár 26. I8S5. g^f gatnának, szavainkat ugy vennék, a mint mi mondjuk, azt hiszem, igen sok félreértésnek elejét vehetnők. (Halljuk!) Itt van a zsidó egyház képviselete a felsőházban. Felfogásom szerint a dolog egészen egyszerű. Nem lehet itt sem más mértéket alkalmazni, mint alkalmazunk minden más felekezetre, tudniillik a tökéletes, meghamísítatlan.intransigensjogegyenlőség elvét. {Helyeslés.) De a jogegyenlőség nem azt követeli t. ház, hogy ugorjunk át előzményeket és a jogegyenlőség eredményében legyünk egyenlők, hanem követeli, hogy ugyanazon úton érjen minden felekezet a czélhoz, melyet megtett a többi. Igaz, hogy ez alakiság, de tetszik ismerni azon régi, jó, okos és igaz mondást: forma dat esse rei. (Ügy van! a bal- és szélső baloldal különböző padjain.) Törvényekben az alakiság a lényeg és ezen lényegre fektetünk mi itt súlyt. Pulszky Ferencz t. képviselő ur az egyenlőség nevében göngyölgette ki lobogóját és indult ellenünk harczba és azt mondja, hogy Németországból importáltuk az antisemitaságot. Elfeledi, hogy már az Árpád-házi királyok korában meg volt az antisemitaság, még pedig a legveszedelmesebb fajában, midőn a zsidókat uzsorájuk, csalásaik miatt kiüldözték az országból, (Ugy van! a hál és szélső baloldal különböző padjain) elfeledi, hogy nincs ország Európában és a művelt Ázsiában és Afrikában, hol a zsidókat nem gyűlölték, üldözték volna elejétől fogva, nem vallásuk, hanem társadalmi félszegségeik, csalásaik miatt. (Ugy van! a bal- és szélső baloldal különböző padjain.) Ezt kérem tudomásul venni és ezt mondom azon meggyőződésben, hogy ebben minden elvtársam egyetért, a zsidónak vallását nem bántjuk, vallását mindenkinek szentnek tartjuk, de társadalmi bűneiket, félszegségeit ostorozzuk és ott is követeljük az egyenlőséget, a hol önök szívesen szemet hunynak előtte. (Ugy van a bal- és szélső baloldal különböző padjain.) Alkalmazzuk tehát a zsidóságra az egyenlőség ezen mértékét, de minden pártfegyelem megtartása nélkül, mintha négy szem közt beszélnénk; mit fogunk tapasztalni ? Hiszen épen tegnap hallottam egy kormánypárti képviselőtől is, hogy minden tisztességes ember antisemita, (Derültség) kivéve talán a szavazásnál. Alkalmazzuk az egyenlőségnek ezen hamisítatlan mértékét a javaslat ezen pontjára és mit fogunk találni ? Magyarországon eddig a törvény bevett és be nem vett vallásfelekezetet ismert; jogot adott a törvény a bevett vallásfelekezeteknek és jogot akar adni e törvényjavaslat is, mert még a függetlenségi párt határozati javaslata is, hajói tudom, e kifejezést használja: hogy a bevett vallásfelekezetek képviseletét jogosnak tartja, a törvény legyen egyenlő mindnyájunkra nézve. Jogokat csak bevett vallásfelekezetek élvezhetnek. A zsidó vallás ép ugy hitfelekezet, mint bármely vallás ; mutassa be a zsidó hitfelekezet a maga hitvallását, a mint a törvényhozás azt megkívánta minden más vallásfelekezettől. Es itt figyelmet kérek. Ha abban a hitvallásban világosan, félreismerhetlenül és félremagyarázhatlanul benne lesz, hogy nincs abban semmi állam- és erkölcsellenes, hogy a Talmud és más régi korból fenmaradt vallási iratok vészes tanait nem tartja és nem tanítja: én leszek az első, ki reá szavazok, hogy azt a vallásfelekezetet be kell venni a törvényhozásba. (Helyeslések bálfeWl.) Azt hiszem, t. ház, ez álláspontom tökéletesen törvényes és helyes; de mintha már előre hallá nám az ellenvetést — nem a zsidók részéről, mert ezek erről nagyokosán hallgatnak, hanem a zsidóbarátok részéről — hogy hisz a Talmud, meg a többi törvények, melyeket mi tanulmányozni szoktunk, nem gyönyörűségből, hanem szükségből, mert mi obscurus antisemiták nem indulunk vakon mások véleménye után, hanem szeretünk kutatni és meg akarjuk hallani az ellenfélt is, mondom, mintha hallanám, hogy a Talmud a sötét középkori századokból reánk maradt emlék, melyet már nem követ senki. Hisz ez a mentség a legnagyobb vád. Mi is azt mondjuk, hogy a Talmud sötét korszak emléke, de az az emlék t. ház, most is fenn jár, most is kisért, most is tanítják és tartják és ezt bizonyítják az irodalmi kutatások, törvényszéki tárgyalások és megczáfolhatlanul bizonyítja a zsidóság erkölcse. (Ugy van! balfelöl.) Ezen tények előtt szemet hunyni, lehet, a zsidók és az állami kölcsönt kötő bankárok irányában kívánatos, kellemes és udvarias dolog, de semmi esetre sem törvényhozóhoz méltó nyíltság. (Ugy van! balfelől.) Igaz, hogy a zsidóknak hitvallásukat beadni nagyon nehéz dolog; de az az ő bajuk, ha nem bírják vagy nem merik beadni. Addig azonban, míg a hasonló feltételeknek meg nem felelnek, mint a többi felekezetek, hasonló jogokat sem igényelhetnek a törvényhozástól. (Ugy van! a szélső balfelől.) A zsidó vallás most még a törvény szerint nem bevett, nem elismert vallás, ebből a szempontból tehát nem is illeti meg ugyanazon jog, mely a többi felekezeteket. Hogy ezen állításomat Chorin Ferencz képviselő ur merész állítása ellenében bizonyítsam, bátor vagyok nem saját véleményemre, hanem egyenesen a törvényre hivatkozni. Hivatkozásnál, kivált a törvényhozó teremben, biztosabb és szilárdabb alap nincs, mint a törvény; hatásosabb eszköz nincs, mint a részrehajlatlan higgadtság. Mit mond az emancipatióról szóló 1867-iki törvény ? Világosan, hogy a zsidó polgártársak, magyar nyelven fejezem ki magam, schwarz auf weiss meg van ott irva, hogy a zsidó lakosok — és erre kérek figyelmet fordítani — a