Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-82
394 8 ^* »***»&•* Was Franeziaországot. Franeziaországban az úgynevezett polgári házasság már egy század óta, tudniillik a franezia forradalom óta be van hozva ; tessék megkérdezni, vájjon vegyült-e ott a zsidó a kereszténynyel. Nem, ott épen ugy elkülönözve él a keresztény fajtól, mint más országban. Igaz, hogy történik, de igen kivételes esetben házasság keresztények és zsidók közt, de többnyire csak műveltebb és magas állású egyének közt. De itt is igen gyakran látni lehet, hogy az eredmény rossz. Ott valóban láthatjuk újra, hogy mily eredménynyel történnek az ily összeházasítások. A mi magát a népet illeti, ez oly ellenszenvvel viseltetik a zsidók iránt, hogy itt még reménység sem lehet arra, hogy közte és a zsidók közt az összeházasítás lehetséges volna. {Ugy van! a bal- és szélső baloldal némely padjain.) Még csak Dégen Gusztáv t. képviselő úrhoz van egy pár szóm. Dégen képviselő ur ugyanis azon ellenvetést tette, hogy revolutiót idéznek elő az antisemiták. Már t. ház, Dégen képviselő urnak lehet, igaza, de csak azon különbséggel, hogy az adresset nagyon eltévesztette. Nem az antisemiták azok, a kik a revolutiót elő fogják idézni, hanem a Dégen-féle urak. Én már ezelőtt pár évvel kijelentettem, hogy én minden kormánynak figyelmébe íijánlom a zsidókérdést. Tessék ezen kérdést tanulmányozni, mert ha nyakunkra nő s már későn lesz vele foglalkozni, olyan catastrophának megyünk elébe, melynél nagyobb e világon még nem létezett és melyhez képest a franezia nagy forradalom is gyermekjáték volt. Ezek t. ház, akárhányszor el voltak mondva és én több izben figyelmeztettem ezekre, de ugy látszik, hogy szavaim nyom nélkül elhangzottak és azon t. urak, kik folyvást ugyanazon szavakat hangoztatják, a nélkül hogy meghallgatnák azt, mi a másik oldalról jön, nagyon hasonlítanak azon asszonyokhoz, kikről Goethe azt mondja: „Und wenn sie Stunden láng Vernunft gepredigt, fangen sie wieder von vorne an." (Közbeszólás jóbbfelől: Schiller mondta!) Nem Schiller mondta, hanem Goethe. A közbeszóló ur talán Goethét nem is olvasta. Én olvastam s azt is megmondhatom, hogy hol mondja. Igen jól tudom t. ház, hogy a kormány a zsidókérdést semmibe se veszi, a felhozottakra nem felel egyszóval sem, fitymálja a zsidókérdést ti fitymálja azon oldalt, a melyről folytonosan emlékeztetik, hogy ezen kérdést tanulmány tárgyává tegye. De t. ház, én attól tartok, hogy el fog jönni az idő, mikor az a végzetes szó fog harsogni a minister urak fülébe, mely í 848-ban Guizot és Thiers fülébe harsogott, hogy „trop tárd", de egy pár napra kitört a 48-iki franezia forradalom h ime nemesak a ministereket seperte el a ministeri | február 26. ISÜÖ. székből, ugy mint a polyvát, hanem elseperte a királyokat és elsepert számtalan fejedelmet a maga trónjáról. Ezt i ház, mi nem akarjuk, ettől félünk és épen ezen oknál fogva ahhoz nem járulhatunk, hogy új rést nyissunk a zsidóknak, melyen keresztül a magyar nép testébe jöhessen, hogy azután mindinkább terjeszkedve, utóvégre magát a magyar népet egészen kiűzze és kihajtsa saját hazájából. Én, t. ház, tudom, hogy a törekvés . . . (Felk iáltások jobbfelöl: Eláll!) Nem állok el. T. ház, én azt kivánom, hogy rossz próféta legyek, de én attól tartok, hogy ei fog jönni az a korszak, mikor a história azt fogja mondani, hogy ezen parlamentaris kormány és ezen t. többség és ezen t. liberális párt Magyarországnak sírásója volt. (Derültség balfelöl. Zaj jobbfelől.) Gr. Keglevich István: T. ház! Én a tárgyalás alatt levő szakasz két pontjára nézve kerék engedélyt, hogy nézetemet előadjam és némileg a bekövetkezendő szavazásra nézve indokoljam szavazatomat. Nem tartottam volna ezt szükségesnek, ha nem tapasztaltam volna a jelen vitaalkalmával, hogy nézetem és annak kifejezése — bizonyosan nem szándékosan — tényleg több irányban félremagyaráztatott. És nevezetesen Szilágyi Dezső t. képviselő ur több esetben következetlenséggel vádolt és szokott elmés, kellemes modorában tréfált a felett, hogy ezt is, amazt is, az ellenkezőjét is, egy szóval mindent elfogadok a szőnyegen levő reformjavaslatból. Nehogy ez ismétlődjék, kívánok e tekintetben ezen két pontra nézve nyilatkozni, minthogy nem látom kizárva annak lehetőségét, hogy ezen törvényjavaslat ezen része másodszor tárgyaitatván, más irányban fog még felette szavazás történni. A czímzetes püspökök jogának fentartása vagy elejtése egyrészt, az izraelita egyház képviselete más részt, mindkét tekintetben minden bővebb indokolás és nézetemnek hosszabb tárgyalása nélkül röviden kijelentem, hogy ugy, mint a törvényjavaslatban ajánltatik, a czímzetes püspökök kihagyását és más részt minden vallás felekezet és igy az izraelita vallás képviseltetését is a jövő főrendiházban kivánom és szavazatommal fogom támogatni, a czímzetes püspökök jogának fentartását részemről is anomáliának tartom. Legyen szabad csak egy példát felhoznom erre. (Halljuk!) Ott van a buduai czímzetes püspökség; Bndua képviselője által a bécsi reichsrathban van képviselve,, czímzetes püspöke pedig a magyar felsőházban foglal helyet. Ilyen példát többet is lehetne felhozni. Egy szóval, tekintve az ily eseteket, én a czímzetes püspökök kihagyását czélszerünek tartom. Hogy az izraelita felekezet képviseltetését ezélszerüiiek, a szabadelvüség szempontjából kívánatosnak, mert haladó lépésnek tartom, ezt indokolnom egyáltalában nem szükséges, de ez nem
