Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-81
81, országos ülés február 25. 1883. 379 de másfelől ismét arra vezetne, hogy ez esetben meg kellene azután bolygatni az összes felekezeti képviseletet, mert igenis azon nézetemet határozottan kifejezem magam is, hogy a mely perczben és a törvényjavaslat bármely stádiumában emeltetnék a római katholikusoknak száma, magam is rájövök és okvetlenül követelem, hogy a többi egyházak képviseletének száma is emeltessék, (Helyeslés jobbfelöl) és viszont, a mely perczben a többi egyházak képviseletének száma emeltetnék, ugyanakkor nem tehetném, hogy én is hozzá ne járuljak ahhoz, hogy a katholikus egyház tagjainak száma emeltessék. (Helyeslés jobb/elől.) Ép ezért, mert nem tartom czélkoz vezetőnek, hogy, a mint különben ezen igen tárgyilagos vitának természete mutatja, mely az állami térről majd-majd átvisz a felekezeti vitatkozás terére, mit az ily kérdésben egyes egyén vagy egy-két tag miatt alig tartok czélszerünek, én igen kérem, hogy ezen tekintetből a javaslatot, ugy a mint van, elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Indítvány adatott be továbbá, hogy izraelita hitközségi, egyházi vagy világi előljáró hagyassék ki. Igen kérem t. ház, hogy ezt kihagyni ne méltóztassék. Nem valami nagy eredmény és nyeremény azon felekezetre nézve, a melyből az az egy tag kineveztetik. Ónody Géza: Csak az országra! (Zaj. Ellenmondás.) Tisza Kálmán ministerelnök: Az országra nézve az eredmény az lesz, mikor az antisemita beszédek megszűntek. (Helyesks.) Addig csak kárt tehetnek, hasznot soha. (Élénk helyeslés jobbfélöl. Zaj a bal- és szélső baloldal különböző padjain.) Óhajtom és kivánom benne hagyatni azért, mert legalább mintegy jelzője legyen ott, hogy mindazon, a középkorba visszavezető vad kurjongatások nem ijesztik el a magyar nemzetet. (Nagy mozgás és zajos felkiáltások balfelöl: Ohó! Ez nem argumentum! Élénk helyeslés jobbfélöl.) A képviselő urak itt belekiabálnak, követőik az utczán kurjongatnak. Bácz Géza: A zsidók meg fosztogatnak. (Nagy zaj.) Ónody Géza: Tehát szabad reánk mondani, hogy kurjongatnak! (Zaj a bal és szélső baloldal különböző padjam.) Tisza Kálmán ministerelnök: Nem mondtam. Egyébiránt, ha természetem volna olyan kifejezéssel élni, a milyennel hogy önök élnek, mutatta most egyik képviselőtársuk is, azzal is élhettem volna; nekem azonban ez nem szokásom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hátra van még gróf Zichy Jenő t. képviselő urnak módosítványa a fővárosi főpolgármesterről. Megvallom í. ház, ha a törvényjavaslat azon az alapon állna, a melyen áll egyike a 67 után készült javaslatok közül, hogy tudniillik a főispánok bennmaradnának, igen szívesen bevenném Budapest főváros főpolgármesterét. De bocsánatot kérek, ha egy törvényjavaslat fogadtatik el, a melyből kihagyatnak azok, a kik századok óta ott voltak, a megyék főispánjai, akkor azt, hogy hivatalból bejöjjön oda Budapest főváros főpolgármestere, nem tartom helyesnek. (Helyeslés jobbfélöl.) Ezen egyedüli indoknál fogva, és mert különben is bármely rendszere fogadtatnék el a felsőház szervezésének, lesz mód arra, hogy a főváros ott, ha tetszik, képviselve legyen. Kérem, hogy ezen módosítványt is mellőzni méltóztassanak. (Helyeslés jobbfélöl.) GÖndÖCS Benedek: T. ház! Azon következetességnél fogva, melylyel tegnap a főrendiházat védtem, kötelességem parancsolja, hogy ma is felszólaljak azon tagok érdekében, a kik ott királyi kinevezés folytán ülnek és ne engedjem őket onnan kivezettetni, ha lehet, hanem törekedjem oda, hogy midőn a kormány vezet be oda több új tagot, a kiket nem a király vezet be, hanem a kormány nevez ki — a mi ellen különben nincs semmi kifogásom — ugyanakkor hagyja bent azokat, a kik ott törvényesen hosszú idők óta ültének: értem a czímzetes püspököket. Midőn a t. kormányt arra kérem, hogy a főrendiháznak régi tagjait hagyja 0 rt tovább is működni, a hol működtenek eddig is a haza, a nemzet felvirágozására és boldogítására, nem pedig annak kárára, megvallom őszintén, hogy midőn ezt kérem, sajnálom, hogy a t. ministerelnök ur kiment, mert épen ő hozzá volna szavam, látom, hogy a zsidókat be akarja hozni a főrendiházba, mégis kötelessége volna a kormánynak, (Derültség) tisztelettel meghajlok a t. kormányelnök ur előtt, de őszintén mondom, első kötelessége a kormánynak az, hogy mondja ki, hogy a zsidó vallás bevett vallás. Addig uraim a kormány jogot nem adhat. (Helyeslés n a bal- és szélső baloldal egyes padjain. Derültség.) Őszintén mondom, ha egyszer a kormány kimondta, hogy a zsidó vallás a magyar állami vallások közé felvétetett, akkor nem szólhatunk ellene. Méltóztatnak látni, hogy bár ma Pulszky Ferencz t. képviselőtársam vádolt engem türelmetlenséggel, nem vagyunk mi türelmetlenek uraim! Méltóztatnak látni, hogy egyetlen egy katholikus képviselő — hozzá teszem.nagyon orthodox képviselő — sem szólt az ellen, hogy a protestáns püspökök és gondnokok is tagjai legyenek a felsőháznak. Miért nem'? Mert ez a vallás bevett vallás, az állam elismerte; ennek következtében méltányosnak és helyesnek találom, hogy annak képviselői és fővezérei is ott ülj ének a felsőházban, ha nekünk tetszik, hogy a mi fővezéreink és főpapjaink is ott üljenek. Ily körülmények közt arra kérem ismételve a kormányt, hogy ne ragaszkodjék mereven a törvényjavaslathoz, hanem mondja ki: gondos4:*
