Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-80

80. országos Hés fsbrmár 24. 1885. 345 jövőre — azt mondja, hogy hiszen jövőre a házbérek ugy is emelkedni fognak és ezen emelkedés által el fog éretni azon összeg, mely ezen törvényjavaslat szerint évenként volna fizetendő. Én épen ezt tartom téves álláspontnak és pedig egyfelől azért, mert a jövő tekintetében okoskodni egyáltalán nem helyes és nem is lehet, de másrészt és főleg azért, mert vagy lesz fejlődés az országban és a fővárosban s akkor mulhatlanul be fognak állni a nagyobb mérvű építkezések, melyek a lakásszükséget meg fogják szüntetni és azon esetben a házbéremelkedésre számítani nem lehet, vagy nem lesz fejlődés és akkor attól tartok, hogy még azon 52,000 frt is, mely házbér ezímén most fizettetik, feleslegesnek fog mutatkozni. Tehát nem én tévedtem felszólalásomban, hanem a i minister ur. (Helyeslés.) Gróf Széchenyi Pál, földmívelés-, ipar és kereskedelmi minister: Bátor vagyok a t. képviselő ur újabb felszólalására azt az egyet megjegyezni, hogy én nem a jövőből merítettem adataimat, melyek alapján számításomat megtettem, hanem azon szerződésekből, melyeket kötöttem és azon háztulajdonosok kijelentéseiből, a kikkel szerződések kötendők volnának. Már is két háztulajdonos kijelentése van kezemben, melyben ezek nyilvánítják, hogy ha jövőre szerződni akarunk, a házbér magasabb lesz. Ugyanazt megteszi előreláthatólag a többi is, mert látjuk, hogy mindenütt emelkedik a házbér. A mi a város emelkedését illeti, tudjuk, hogy a város eddigi emelkedésével az építkezés nem tudott lépést tartani, tehát valószínű, hogy ez a visszás helyzet még a közelebbi jövőben is tartani fog. A város tetemesen fog fejlődni, mint eddig történt s az építkezések nem fognak oly mérvben szaporodni, mint szükséges volna; nem valószínű tehát, hogy egyhamar beálljon az az idő, midőn a lakbérek olcsóbbak lesznek s ennélfogva számításaim nem mondhatók alaptalanoknak. {Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az első szakasz ellen nem tétetvén észrevétel, azt elfogadottnak jelenthetem ki. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 2., 3., 4. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök; E szerint a törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadva lévén, annak végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottságnak 99.számú jelentése az 1885. évi budapesti általános kiállítás czéljaira adandó állanielőlegrői szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, hogy a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinti. Az első szó az előadó urat illeti. Dárdai Sándor előadó: T. ház! A már közel jövőben megnyíló országos kiállítás messze túlhaladja, azon méreteket, melyekben tervezve EÉPVH. KAPLÓ. 1884—87. IV. KÖTET, volt, a mint egyáltalán az ilynemű vállalatok természetében fekszik, hogy azokat előzetesen korlátolni alig lehetséges, mert már magában a nagy mérvű érdeklődés némileg örvendetes jelenség, másrészről pedig biztosítékát képezi a kiállítás sikerének. A kiállítás tudvalevőleg eredetileg csak szerény körben volt tervezve a magyar országos iparegyesület által. Midőn ezt az állam vette kezébe, természetesen terjeszteni kellett annak körét, a mennyiben az nem szoríttatott csupán a mfíiparra, hanem egyúttal a képzőművészet és közgazdaság czéljaira is kiterjesztetett; kiterjesztetett tehát annyira, hogy eredetileg sokkal szűkebb tér, mintegy 46,000 • méter beépítése czéloztatott, számíttatván ugyanis mindössze valószínűség szerint 3—4 ezer kiállító részvételére; azonban minden reményt túlszárnyalólag jelenleg tényleg 7,000 kiállító jelent meg és igy természetes, hogy ugy az építkezéseket, mint a kiállítás egész tervezetét tágítni kellett és az eredetiig contemplált 46 ezer Q méter beépítése felnövekedett 65 ezer Q méter beépítésére eltekintve az egyes nagyszámú magánépítkezésektől. Ezeken kivül még egy más körülmény is jött közbe és ez az, hogy a múlt években ép akkor, midőn a magyar országos kiállítás terveztetett, Berlinben a közegészségügyi kiállításon kiütött tüz folytán, a kiállítók óriási károsodást szenvedtek. Maguk a kiállítók kívánták ennélfogva, hogy legalább a becsesebb tárgyakra nézve állandó, tűzmentes épületek építtessenek és igy az eredetileg tervezett faszerkezetű épületek helyett vasszerkezetű és & képzőművészeti csarnok részére is állandó épület emeltetett. Nagyon természetes, hogy ily változtatásokat a 475,000 frt eredetileg adott állami előlegből fedezni nem lehetett. Maga az országos kiállítási bizottság az építkezés czéljaira kénytelen volt 500,000 frtnyi ügyleti hitelt igénybe venni, de ez is, valamint a főváros által engedélyezett összeg is kimerittetvén, most, midőn közel állunk a kiállítás megnyitásához, a még hátralevő költségek fedezésére 600,000 frt állami előleg szükségeltetik. A pénzügyi bizottság mindezen előadott körülményeket figyelembe véve, ezen előlegnek megadását ajánlja a t. háznak, főleg azon tekintetből is, miután az állandó iparcsarnok 600 ezer frt értékű állandó épületet, a képzőművészeti csarnok pedig 160 ezer frt értékű állandó épületet képvisel. Ezek tehát mindenesetre meg fognak maradni az országnak és fedezetét képezik már ezen 600 ezer frtnyi előlegnek és eléretik azon czél, hogy lesz Budapestnek is egy állandó kiállítási épülete, ugy mint már jelenleg minden nagyobb városnak megvan; van nemcsak Bécsnek rotundája, Londonnak kristály-palotája, hanem a kisebb vá 44