Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-78
300 78. országos ülés. febrnár 21 188S. a t. ellenzék ezen alkalommal felhoz"? {ügy van! jobb/elől.) Tovább megyek t. képviselőház. (Halljuk!) Én ezt nemcsak a jelen kormánynyal szemben, de azt hiszem, ha az igen t. ellenzék vezérférfiait halesillagzatuk azon vörös székekre hozná, ők is igazat fognának szolgáltatni azon állításomnak, melyet itt koczkáztattam, hogy a felelősség érzete az, mely kell, hogy áthasson mindenkit, a ki egy országnak élén áll, különösen ily hivatalok betöltésénél. S mikor másrészt az anyagi jutalom lehetősége nem kecsegtet, akkor a visszaélés oly mérve egyáltalában ki van zárva. És épen aeért t, ház, én megvallom őszintén, nem értem azon szembeállítását az elveknek, a kiszemelés! módoknak, melyeket Szilágyi Dezső, de különösen gróf Apponyi t. képviselőtársaim itt alkalmaztak. Én nem értem azt, hogy lehessen a kinevezést és választást ezen alkalmakkal oly élesen szembeállítani, hogy lehessen azt mondani, hogy a választás minden tekintetben helyes, de a kinevezés csak önkény és hatalmi féktelenség jele. Azt hiszem, senki sem fogja rólam feltételezni, hogy az alsóház tekintetében képzelhetnék más kijelölési módot a bizalom hordozóira nézve, mint a választást. A dolog természetében rejlik, hogy az alsóház képviselőit más úton, mint választás által kiszemelni nem lehet, mert csak ez adja meg azon nagy bizalmat, azon összeköttetést a küldőkkel, mely nélkül lehetetlen, hogy az alsóház a maga törvényhozási feladatának megfeleljen. E részben az alkotmányos fejlődés mindig szélesebb kifejlődést szerez a választási elvnek, különösen az által, hogy & választási jogot mindig szélesebb rétegekbe viszi. Azt hiszem, felmerülhetett sokak agyában a gondolat, hogy talán helyes volna gondoskodni arról, hogy az alsóházban bizonyos tekintetben a kitűnőségeknek érvényt lehessen szerezni, de mégis senki sem volt eddig oly vakmerő, hogy a képviselőházi választást qualineatióhoz törekedjék kötni, azon egyszerű oknál fogva, mert e háznak első és főfeladata, hogy közvetlen összeköttetésben legyen a választókkal s. képviselje tisztán és hamisítatlanul a népakaratot még annak pillanatnyi hullámzásaiban is. (ügy van! jobbfelöl.) De ez a feladata a felsőháznak t. ház ? És vájjon oly körülmények közt, midőn nem az volt a főczél, a melyet e házra nézve említettem, hanem igen sok functiónál, a hol ellenkezőleg a functio helyes gyakorlása mindenekelőtt függetlenséget igényelt lefelé, a hol bizonyos szakképzettség volt az első és fődolog, épen az alkotmányos monarchia keretében jutott nagyobb és nagyobb érvényre a kinevezés? Kell-e figyelmeztetni t. barátaimat, a határozati javaslat beadóit, hogy minden alkotmányos monarchiában a kinevezést tekintik a legjobb biztosítéknak minden önkény ellen, ugy az f alulról, mint a felülről jövő ellen? így például a birák, sőt a közigazgatási tisztviselők függetlenségére nézve nagyobb biztosítéknak tekintik-e a választást, mint akinevezést! (Igaz! Igaz! jobbfelől.) Midőn az alkotmányos monarchiának egy kétségtelen előnye az, hogy a kinevezés oly eszközt ad, mely a pártok hullámai felett áll és mely által bizonyos qualificatio kipuhatolása és megszerzése van lehetővé téve, akkor azt odavetni egy gyülekezetbe, hogy a kinevezés a választással szemben mindig csak az önkénynek lenne kifolyása , az nézetem szerint helytelen. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy ez nem lehetséges, mert ezen felfogás lehet radicalis és olygarchicus, de soha sem lesz democraticus és liberális. (Helyeslés a jobboldalon.) A közvélemény pillanatnyi hullámzásain és mozgalmain kell, hogy felül álljon a felsőház, azt tagadni nem fogja, senki. De épen azért, Szilágyi Dezső t. képviselő ur azt mondja, hogy hiszen az a választás 8—9 évre szól, hogy lehet tehát akkor a választásoknál a pillanatnyi hullámzásoktól félni? De akkor kérdem, hogy azon angol parlamenti tagok, kik hét évre vannak megválasztva, meg leimének óva a pillanatnyi hullámzások minden csapásától ? Pedig nincsenek. Mert nem az a kérdés, hogy mennyi időre válaszszunk, hanem hogy egyáltalában válaszszuk. (Igaz! jobbfelől.) Mert a választás azon befolyások alatt történik, a melyek azon időben uralkodtak, midőn a választás bekövetkezett és tovább megyek, nemcsak azon hullámok érik, a melyek a választások alatt bekövetkeztek, de azok is fogják érni, midőn a szavazás újra be fog következni. Az tehát, hogy hosszabb, vagy rövidebb időre teszszük a tagság tartamát, egyáltalában nem döntő. Azt határozottan tagadom. És ezt valószínűleg a képviselő ur maga sem hiszi. És hogy egyáltalában mit gondol a t. ellenzék a választás ezen alkalmazása mellett, hogyan értelmezze ezen pillanatnyi hullámzást, mutatja az, midőn az egyik t. képviselőtársam a kinevezést azért tartja alkalmatlannak, mert ez nem adja meg a kellő mozgó elemet. Hát bocsánatot kérek í. ház, mi a kinevezés által be akarjuk hozni a modern elemet a felsőházba, azon elemeket, melyek közszolgálatot képviselnek és be akarjuk hozni azokat is, a kik a közélet terén érdemeket szereztek és ennyiben képviseljük a modern felfogást, (ügy van! a jobboldalon.) De a modern felfogás azon nemét, mely folytonos oscillatióban mutatkozik, azt bevinni senki sem akarja, még a választás barátjai sem. (Helyeslés a jobboldalon.) Hát t. ház, midőn ily eltérések vannak a kérdések ezen csoportjai körül s ennek oka az, hogy a felsőház rendeltetése ée czélja iránt nem
