Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-77

"'. ftf^zágo üléi február *0. 1885. 27T czímzetes és választott püspök közt. Kijelentem tehát neki, hogy a mi püspökeink, a kik reflectálnak a főrendi tagságra, egyúttal választott püspökök is és ő igen nagy tévedésben volt, midőn ezt nem tudta és nem tudott különbséget tenni a kettő közt. Ne vegye tőlem rossz néven senki, de a felekezeti féltékenységet felköltötte bennem Mocsáry t képviselőtársam, ki féltékenységében tovább megy és attól is tart, hogy a census mellett igen sokan a szegényebb protestáns főurak közül ki fognak maradni; de ő is tévedett abban, hogy a mi püspökeink csak üres czímeket viselnek. Bátor vagyok őt emlékeztetni arra, hogy a püspökség a canon-jog szerint mindig morális személyiség, mely akkor is megmarad, ha az illető vagyonnal nem rendelkezik. Gondoljunk vissza t. ház a török uralomra, midőn úgyszólván nem voltak reális, csak czímzetes püspökök, de azért mégis szerepeltek a törvényhozás terén. [Igazi Ugy van! a bal és szélső bal egyes padjain.) így ma is a boszniai vagy más püspökségekre Magyarország koronája még mindig igényt tart. Különben ha ezeket mellőzni akarjuk, megtehetjük, de akkor nincs ok, a melynek alapján a többi vallásfelekezetek főnökeit behozhatnók. Angliára szeretnek hivatkozni. Hát jó, hanem akkor végezzünk egész angolosan és mondjuk azt, hogy a főrendiház tagjai az egyháziak közül csak azok lehetnek, a kik 3,000 frt vagyont represen-*, tálnak s akkor ott leszünk, a hol Anglia, melynek szabadságszeretetére annyit hivatkozik a minisíerelnök nr. Nagyon sok, dolog hozatott bele ezen főrendiházi javaslatba. Meglátszott a felekezeti részrehajlásnak nyoma is, de egyúttal meggyőződtünk arról, hogy igen sokan nem értenek ahhoz, a mit szóbahozni jónak találtak. így például Vadnay Károly és Jókai Mór t. képviselőtársaim a jezsuitákat is belevonták, pedig ugy tudom, hogy ezek épenséggel nem akarnak reflectálni a főrendiházi tagságra és bántalmazták őket, nem tudom miért, talán mert nem liberálisok eléggé, talán mert az obscurrentismus terjesztői? Már kérem, gyümölcsükről ítélnék meg őket és itt van egy ilyen gyümölcs, gróf Aj>ipoTiyi,(Élénk derültség) a ki az ő nevelésük, tudnak-e nála nagyobb hazafit felmutatni? Sok mindent hallottunk e törvényjavaslat kapcsán itt emíegettetni. Zichy Antal t. képviselőtársam még a töltött káposztát is belehozta, azt mondván azonban, hogy fél a vaníliától. Én pedig nem szeretem a vereshagymás töltött káposztát. Hegedűs Karoly t képviselő ur, (Felkiáltások: Talán Sándor !) hát nem bánom Sándor t. képviselőtársam pedig lófejjel mérte a törvényjavaslatot. Ugyanis azt mondta, hogy az antisemita párt egy lófejjel van előbbre, mint a függetlenségi párt, Erre nézve azonban csak azt jegyzem meg, hogy {. Hegedűs Sándor még közelebb áll Jókai Mór t. képveselő úrhoz, mint mi a függetlenségi párthoz és mégis mit látunk? Azt látjuk, hogy Jókai igen t. képviselő ur csak egy rabbinus fejjel előbbre van Hegedűs Sándornál, mert Hegedűs Sándor képviselő ur a felsőházba egy rabbinust akar behozni, Jókai képviselő ur pedig kettőt. [(Élénk derültség.) De hogy áttérjek a törvényjavaslatra, kijelentem, hogy szerintem ezen törvényjavaslat nem vezet egyébre, mint Magyarország lassú, óvatos dekatholisálására. És itt legfölebb csak azt a vigaszt merítettem a magam számára, hogy ominosus napon lett benyújtva a törvényjavaslat éspedig múlt évi október 20-án. Ez emlékeztet engemet azon október 20-iki diplomára, melyet annak idején Sehmerling nyújtott bejja nemzetnek,de amelyet a nemzet elvetett. Azt hiszem, hogy ezen diplomának is az less a sorsa, mert az egy indokolatlan féreznrä egyrészről és indokolatlan jogfosztás a katholikusokra nézve másrészről, azon katholikusokra nézve, a kik ezen országot megalapították, felvirágoztatták. Privilégiumot nyeri ezen törvényjavaslat szerint mindenki, még a zsidó is, csak a katholikusok fosztattak meg jogaiktól. Midőn tehát én a vallásfelekezeti egyenlőséget óhajtom, tiltakozom az ellen, hogy bejusson oda egyúttal a zsidók egyházi vagy világi gondnoka. Tiltakozom az ellen épen ugy, mint tiltakoztam volna az ellen, hogy a törvényjavaslatba bele volna véve a szabadkőművesek nagymestere, (Elénk derültség jobb felöl.) vagy a felekezetnélküliek sectája. {Derültség, nevetés jobbfelöl.) Miután nálunk a felekezetűélküliek is képeznek sectát, igy tehát 'ezeknek is kellene jogokat adnunk. (Derültség. Ellenmondás jobbfelöl.) Nagy mondásnak tetszik ez uraim, ugy--e ? (Felkiáltásoka jobboldalon: Dehogy!) Hát mondok ennél még nagyobbat. (Halljuk! Élénk derültség jóbbfelöl.) Én akkor csak azt sajnálom, hogy a czigányok Magyarországon nem képeznek külön vallási sectát, mert hisz Magyarországon ők is 50 ezerén lévén, azok főnöke is bejuthatna a felsőházba, a ki azután elhegedülhetné a felsőháznak azt a nótát: „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban." (Élénk derültség és nevetés jóbbfelöl.) Látom, hogy nevetnek t képviselőtársaim; nevetnek azonban maguk felett, mert láthatják, hogy hova vezet a féktelen liberalismus, nem tudván megállapítani, hogy hol van a kellő határa. Másrészt azt mondják, hogy hiszen a vallásfelekezetek a törvényjavaslat szerint kellő arányban lesznek képviselve, hol hát az arány ? mert a mig a többi vallásfelekezetek csak 24 taggal, addig a katholikus vallás 54 számmal kellene, hogy representálva legyenek, holott ha ezen törvényjavas-