Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-51

SÍ. országos ülés jannár 19. 1&S5. 77 Midőn tehát ezeket a foldmívelésl minister urnak figyelmébe ajánlom, ugyanakkor nem mulaszthatom még el, hogy fel ne említsem, miszerint a szakmunkák kiadására a költségvetésben 5,000 frt van felvéve, kérem ezért a t. minister urat, szíveskedjék ebből először is a földmívelő magyar nép részére világos és népnyelven irt gazdasági kátét kiadatni. (Élénk helyeslés.) Másodszor kérem a minister urat, hogy a falusi és felső falusi iskolákban használható oly olvasó könyvre, melyben kizárólag a mezei gazdasági alap ismeretei lesznek feldolgozva, tűzzön ki pályadíjat. (Helyeslés.) A borászat érdekében kérem a t. minister urat, hogy a homokos talajt és terméketlen földeket szőlővesszővel be lehessen ültetni. Ezt ugyan épen előttem ülő Hermán kép viselőtásam talán nem fogja pártolni s magam sem ellenzem, hogy a hol phylloxera van, ott tiltassék meg a szőlővessző-szállítás; de szüntesse be a szőlővessző szállításának tilalmát phylloxeramentes vidéken. Nincs mindenkinek módjában, hogy pénzért Kecskemétről hozasson szőlővesszőket, midőn a szomszédságban ingyen kaphat. Kérem azért Hermán képviselőtársamat is, mondja rá, hogy : ugy legyen! (Derültség.) A gyümölcsfa tenyésztésére a költségvetésben nem látok semmi összeget, pedig nagyon sok vidéke van hazánknak, hol gyümölcsfát lehetne ültetni s ez által a nép vagyonosodását előmozdítani. Ha gyümölcsfa-tenyésztésre nem szándékozik a minister ur bizonyos összeget a költségvetésbe külön felvenni, az esetre tűzzön ki jutalmakat azon tanítók részére, kik a gyümölcs- és eperfa-tenyésztést a nép között nagyban terjesztik. A költségvetésben a komlótermelésre sem látok felvéve bizonyos összeget, holott a déli vidéken, különösen erdők mellett, hol ahhoz karók is találtatnak és szegény nép lakik, nagy haszonnal lehetne megkedveltetni. Végre, hogy a szenvedélyes termelő munkakedvét el ne veszítse s a rossz nép a lopástól elszokjék, a tulajdont tisztelni és becsülni tanulja: ideje lenne már, ha a kormány még ez ülés szak alatt a mezei rendőri törvényt benyújtaná. Kérem az igen t. minister urat, hogy Összes javaslataimat elfogadni s azokat megvalósítani kegyeskedjék. (Élénk éljenzés és derültség.) Herman Ottó: Valóban tisztán személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk!) Az én igen t. képviselőtársam és barátom Gröndöcs Benedek, stentori hangjával egyszerre felébresztett azon tudatra, hogy én a phylloxera-kérdésben valami kimondhatatlan nagy hatalom vagyok, kitől egyáltalán a forgalom megszüntetése vagy megengedése függ. Erre t. ház, először is ki akarom jelenteni, hogy én az én igen t. barátomnak ellensége nem vagyok, (Derültség) sőt merem biztosítani arról is, hogy nem képzelhetek embert e világon, a ki neki ellensége lehetne. (Ugy van! Ugy van!) Meggyőződhetik erről, bárhol jelenik meg, bárhol emeli fel hatalmas hangját, ott az arczokon általános derű áll be. (Derültség.) Hanem, minthogy már annyira apostrophált és ismételve meg is nevezett, megvallom neki, hogy én iránta bizonyos malitiával viseltetem, de ezen malitiának tisztán emberbaráti okai vannak. (Halljuk!) En t. i. az én ellenmondásaimmal el akarok érni egy czélt, azt, hogy ő veszítsen valamit az ő súlyából, de nem értelmi, hanem testi súlyából, mert óhajtom szivemből, hogy őt a magyarok istene igen sokáig tartsa meg. (Éljenzés a szélső baloldalon.) Lükő Géza: T. ház! Tagadhatatlan, hogy a gyümölcstenyésztés egyik fontos ága a közgazdaságnak és ha nem is oly nagy mértékben, mint a szőlő és a dohány, mint ezt múlt alkalommal Petrich t. barátom oly szépen és gyakorlatiasan kifejtette, de mégis számot tevő tényező. Mindamellett, hogy a gyümölcstenyésztés érdekében tömérdek utasítás és rendelet adatik ki a kormány és a hatóságok, ugy egyházi, mint világi hatóságok által mégis e téren igen hátra vagyunk. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Hiszen ezrekre megy a kiadás, mely az országból e czímen évről évre kimegy, mindamellett, hogy éghajlati és talaji viszonyaink a gyümölestenyésztésnek nagyon kedveznek. Csak a Dunaparton kell végigmenni, hogy lássuk naponta, hogy 100 és 100 hordónként hozzák be külföldről a gyümölcsöt, vagy akármelyik szállodában kérünk jó és ízletes gyümölcsöt, mást mint külföldről behozotatt, nem kapunk. E részben magunk is hibásak vagyunk, mert nincs elég vállalkozási szellem és kitartás bennünk. De a hátramaradás egyik főoka, véleményem szerint a kormány és a törvényhozás. (Halljuk!) Nem pártszenvedély mondatja velem ezen szavakat, hanem komoly meggyőződés. Állításom bebizonyítására csak egy dolgot akarok felhozni. Az alkotmányos kormányzat oly hosszas ideje óta még mai napig sincs mezei rendőrségi törvényünk, mely a mezőgazdaság és gyümölcsészet terén fáradozóknak érdekeit oltalma alá vegye. Van egy törvény, az 1840-iki IX.t.-czikk, melynek elavult intézkedései azonban a mai gazdasági viszonyokra nem alkalmazhatók. Igenis ez a fennálló mezei rendőrségi törvény alkalmas arra, hogy a gyümölcsészettel vagy gazdasággal foglalkozókat elkedvetlenítse és alkalmas arra, hogy azok, a kik kárt tesznek, a kik gonoszságból a fáradozás gyümölcseit tönkre teszik, büntetlenül maradjanak, de a kárvallottnak kártérítést nem biztosítanak. Én a t. minister urnak