Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-51
78 Sl. ország*! ülés j&zmár 19. 1885. csak annyit mondhatok, hogy Bereczky Máté hal- ] hatatlan hazánkfia munkálkodása és buzdításai és a t. minister ur minden utazó tanára nem tehet annyi hasznot a gyümölcstenyésztés érdekében, mint a mennyi kár, a mennyi lehangoltság okoztatik a gyümölcsészettel foglalkozóknak az által, hogy hosszas fáradozásaik gyümölcsének élvezetét egy gonosztevő a gyümölcs eltolvajlásával meghiusítja. (XJgy van! a szélső baloldalon.) Fájdalom, van oly vidék, a hol a gjmmölcsöt nem magán hanem köztulajdonnak tekintik még ma is. E részben az oktatás, nevelés tehet sokat, de gyökeres orvoslást csak egy a kárvallottat biztosító, a kártevőt sújtó törvényhozási intézkedés, egy jól szerkesztett mezei rendőrségi törvény nyújthat. Igaz, hogy ez a mezei rendőrségi törvény már többszörösen sürgettetett, többszörösen igértetett. hajói emlékszem, benne volt a legutóbbi trónbeszédben is, de maga a javaslat mai napig sincs köztudomásra és a ház eleibe hozva. Én tehát kérem a t. minister urat, hogy ha a mezőgazdaság és gyümölesészet érdekében igazán fontos lépést akar tenni, minél előbb terjeszsze a javaslatot a ház elé. (Helyeslés a szélsőbalon.) Egy másik törvényhozási intézkedést is szükségesnek tartok az állami törvényhatósági és községi utak mellékének befásítása tárgyában.Ereszben is igen sok rendelet adatott már ki és tömérdek munka pazaroltatott el, mert nem gyakorlatias és a czélnak meg felelők azon rendeletek, melyek e tekintetben kiadattak. Törvényhozási intézkedés kell arra nézve, hogy minden földtulajdonos az utak mentén bizonyos meghatározott távolságban a talaj minőségének megfelelő fát tartozzék kemény bírság terhe alatt ültetni, gondozni, ápolni saját tulajdona gyanánt. Ezen gyümölcsfák fentartásáért az állami és útalap pénztárából fizetett útőrök és községi kerülők lennének felelősek és a bírság egy része fordítandó lenne azon felvigyázat fáradalmainak díjazására, másik része a gazdasági intézetek útján évenkint azok díjazására, a kik a legkitűnőbb és legszebb példányokat nevelnék. Meg vagyok győződve, hogy ezen rendelkezés útján azon kis siker, mely eddig imitt-amott mutatkozik, százszorosan hatványoztatnék és én e részben is kérem a t. minister urat, hogy törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé. (Helyeslés a szélső balon.) Nem nyújtok be határozati javaslatot, okulva a múlton, de okulva a legközelebb lefolyt eseményen is, midőn egy igen lényeges, minden borvidéket érdeklő indítványra nézve a pártfegyelem már annyira ment, hogy egyetlen egy képviselő sem akadt a túloldalon, a ki tekintve választóinak érdekét, tekintve az egész ország közgazdasági érdekeit, szavazatával a borhamisítás ellen mert volna járulni. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Még azok sem mertek szavazni, kik a határozati javaslatot aláirtak. (Nagy mozgás.) Ez uraim, a pártfegyelemnek oly túlzott? foka, melyet vak engedelmességnél egyébnek nevezni nem tudok. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nem nyújtok be határozati javaslatot, mindamellett elvárom, hogy meg fogja érteni a t. minister ur az egész ország követelését és az általam elébb felhozott dolgokra nézve a t. háznak a törvényjavaslatokat elő fogja terjeszteni. (Élémc helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Keglevich István: T. ház! Azon örven • detes helyzetben látom magamat, hogy azon czímet, mely tárgyalás alatt van, valamint annak felhasználását, feltétlenül helyeselhetem és annak megszavazásához hozzájárulhatok. S ezt ép oly határozottan vagyok bátor ez alkalommal kijelenteni, a mint eddigi felszólalásaimban nyíltan kimutattam azon hézagokat és szerintem téves irányokat, melyek a költségvetés egyik-másik részében tapasztalhatók. Ezen czím — ismétlem -— felfogásom szerint egészen helyes és megfelel rendeltetésének, úgyszintén helyes a ministeriumnak eddigi eljárásn is, a jövőre nézve csak működésének fokozását jelezhetem kívánatosnak. Haladást látok működésének minden terén, haladást látok abban is, hogy az előbbi évekhez képest ezen összeg emeltetett;. Mert midőn itt nem meddő kiadásokról, hanem gyümölcsöző befektetésekről van szó, melyeknek minden forintja után 100 frt haszon várható, azt hiszem, ez összeg emelkedése csak örvendetes jelnek vehető. Emlékezhetünk, hogy néhány év előtt az akkori földmívelési minister ur az épen etárcz;: jelenlegi kezelőjének javaslatára az összeg felemeléséhez csak aggodalommal járulhatott, mert nem látta az érdekelt közönség részvétét, mely szükséges volt, hogy ez összeg helyesen felhasz náltassék. Ezért ismétlem, ennek emelkedését egyrészt közvetlen előnynek nevezhetem, másrészt pedig közvetettnek azért, mert az emelkedés a részvétnek jele, a melynek hatását ugy állattenyésztésünk, mint gazdászati fejlődésünkben az ország számos vidékén határozottan lehet tapasztalni. Egy harmadik irányban is tapasztalható az utolsó evekben haladás| és ez azon mód, amely szerint ez összegek felhasználtattak, a mi az előbbi években néha a véletlentől, a veszélytől, a jóakarattól, nem akarom mondani protectiótól függött, míg most ez sokkal czélszerübben, észszerűbben és minden protectio kizárásával történik. Midőn ezt mondom, nem hallgathatom el azon szemrehányást, mely a földmívelési ministeriumnak eljárására nézve a gazdasági egyletek részéről tétetett, kimondatván, hogy helytelen a ministeriumnak azon összegekkel gazdálkodni, melyek a gazdasági egyletek segélyezésére fordítandók. Magam is ezen gazdasági egyletek egyikének elnöke vagyok, melyek az előbbi években sokkas
