Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-51
51. országos ülés január 19. 1885. 75 Miután tehát a belvizek levezetése egyedül ezen Katona által készített terv alapján történik és a kormány ragaszkodik ezen tervben leirt belvízi hálózathoz és semmiféle más belviz-levezetési tervet létesíteni nem enged meg, mely a Katona-féle tervbe bele nem illik,ennek következtében azon akadályozó helyzetbe jön az egyes birtokos, ha a saját földterületeit a culturmérnökség által mintegy földjavitási czélból felakarja vétetni, hogy vizének levezetését nem eszközölheti, mert a Katona által tervbe vett főcsatorna, a mely Torontálmegye belvizeinek egyedüli levezetője, mai napig sem kész, igy tehát a culturmérnök, ha egy birtokot földjavítási czélból canalisálni akar, ugyanazon birtokon egy külön recipienst kell neki készíteni, sőt ha esetleg a terület a Katona-féle tervben felállított vízválasztó területek kettejébe esnék, magát vagy az egyik vagy a másik vízválasztó területtől elzárni. Hogy tisztában legyen az megvilágítva mit mondandó vagyok, bátor leszek elmondani azt is, hogy a Katona-féle terv Torontálmegyét bizonyos vízválasztókra osztja és meghatározza a vonalat, a mely vonalon túl az egyik terülcf a másik területbe vizeit nem vezetheti. Ámde a culturmérnök : nem lévén még meg a Katona-féle terv főalapját képező levezető csatorna, ha egyes birtokot talaj javítási czélból fel akar venni, kénytelen egy recipienst alkotni és a mennyiben a birtok területe vízválasztó vonallal volna átszelve, ez esetben kénytelen volna magát az egyik vízválasztótól elzárni, mert máskülönben az ő birtoka recipiense lenne egy szomszédbirtoknak, hogy tehát a cultunnérnöki intézmény, mely a földmívelési minister ur initiativájábóí alakult, üdvös és csakugyan haszonhíijtó működését ott a hol már megkezdte vagy a hol jövőben megkezdi, folytathassa és Torontálmegyében is haszonnal működhessék, nagyon kérem a t. minister urat, hogy Torontálmegyével együtt sürgetné a közmunka- és közlekedési minister urnái ezen Katona-féle tervnek és az abban különösen jelzett főlevezetési csatornának mielőbbi kiépítését, hogy igy Torontálmegye szerencsés lehessen bebizonyítani, hogy Magyarország vizsujtotta vidékein, melyek hasonló szerencsétlen helyzetben vannak mint Torontál, a cultunnérnöki intézmény a maga üdvös hatását a földművelésnél czélszerüen alkalmazva, nem tévesztheti el. Midőn ezekre a minister urat felkérem és figyelmét felhívom, elfogadom az előirányzati összeget. Göndöcs Benedek: T. ház! A földmívelésnek múlt évi költségvetése alkalmával felkértem a t. minister urat, hogy a gazdasági egyletek czéljaira előirányzott 40,000 forintot, a mi magában véve az egész ország gazdasági egyleteinek segélyzésére vajmi kevés, ne szállítsa le 10,000 forinttal, hanem inkább emelje fel. A t. minister ur azt méltóztatott felelni, hogy azon gazdasági egyleteknek, melyek kiadásaikat saját erejükből nem képesek fedezni, segélyt nyújtani nem hajlandó. Bocsánat, de én a t. minister ur ezen nézetében nem osztozhatom, nem pedig azért, mert azon gazdasági egylet, mely saját erejéből magát fentartaui képes, kevésbé szorul segélyre, mint azon zsenge egylet, mely egyleti titkárt, a nép részére gazdasági lapot szántás- és kiállítási verseny költségeit fedezni nem képes, (ügy van! TJgy van! a baloldalon.) Ha valakinek, ugy a földmívelési ministernek egyedüli érdeke az lehet, hogy az ország minden megyéjében mielőbb gazdasági egylet létesüljön, ezzel pedig kapcsolatban az énó hajóm az: hogy a gazdasági egylet titkára egyszersmind a megye havi ülésein közgazdasági előadója legyen, mint olyan, ki előtt tudva van: mi történt eddig a gazdasági egylet részéről s mit óhajt a kormány tenni és életbe léptetni az országos gazdasági ügyek előmozdítása érdekében. Bármily jóakaratú terve, törekvése legyen a t. minister urnak, a mit érvényesíteni s az életnek átadni óhajt, ennek közvetítőjéül egyedül a gazdasági egyletek vannak hivatva, hogy a hasznos intézkedésnek terjesztői és életbe léptetői legyenek. (Helyeslés a bal és szélső haloldalon.) A gazdasági egyleteknek szerintem nemes czéija és honfi kötelessége lenne felkutatni, hogy a megyék határaiban mi termesztessék ? mi lenne a föld és éghajlat viszonyainál fogva legnagyobb hasznára a termelő népnek? Hol pedig a gazdaság vitelére nincs alkalmas föld, ott a gazdasági egyletek hivatása kieszelni, kiszámítani, miféle kézmű vagy gyári ipart lehetne ott haszonnal megkezdeni és meghonosítani társadalmi uton-e vagy kormáuy-segéiylyel? Ha a gazdasági egylet vezérférfiai, kik tájékozással birnak, minden megyében felismerni törekednek, hol és mit lehetne haszonnal társadalmi vagy kormány-segélylyel létesíteni, akkor biztos lenne a siker. Miért is kérem a t. minister urat, törekedjék oda hatni, hogy minden megyében gazdasági egylet mielőbb létrejöjjön, hol pedig ennek létrejötte nehézségbe ütköznék, kérjen lelkes, ügybuzgó hazafiakat, kik az ügy élére állván, azt létrehozzák. Nyújtson államsegélyt mentül többet a gazdasági egyleteknek, az ezen évi költségvetésben megtakarított 43,287 frtot adja a gazdasági egyleteknek, hogy igy azok társadalmi utón teljesíthessék nagy és hasznos hivatásukat, melyeknek áldásos működése ezerszer és ezerszer több hasznot áraszt a haza népeire, mint a mennyi segélyt a minister ur nekik nyújthat. Gróf Károlyi Sándor t. képviselő ur felemlité, hogy Magyarország földmívelő ország levén, két részre osztható, egyik rész fekete föld, 10*
