Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-64
* 64. országos ülés február 4. 1885. 395 joga s arról a képviselő nem mondhat le; ennél- ] fogva miután én az ügyet abban látom contemplálva, hogy maga a t. előadó ur is helytelenül jár el, arra kérem a t. házat, hogy miként ezt a t. elnök ur is ajánlotta, az egész ügy a képviselő nr levelével együtt újabb véleményezés végett a mentelmi bizottsághoz utasittassék vissza. (Általános helyeslés.) Chorin Ferencz: Teljesen egyetértek abban a t. előttem szól ott képviselő úrral, hogy a mentelmi jog oly jog, melyről csak az egész ház és soha az illető képviselő maga nem disponálhat. Mert nem lehet eléggé hangsúlyozni azt, hogy a mentelmi jog nem egyes képviselő érdekében idkotott jog, hanem oly jog, a melynek feladata a képviselő függetlenségét és a képviselőt kötelessége teljesítésében minden zaklatás ellen biztosítani. A képviselőház már több izben kimondta, hogy az illető képviselőnek óhaja a kiadatás iránt egyáltalában nem jöhet tekintetbe. A bizottság a fenforgó esetben csak azért nem teljesítette az illető bíróság megkeresését, mert a magán panaszló által beadott vádlevelen kivül semminemű irat, a melyből a bizottság az esetre vonatkozólag meggyőződést meríthetett volna, a kérvényhez csatolva nem volt. Most az illető képviselő ur elismerést tesz levelében, mely a bizottság meggyőződésére módosító befolyást gyakorolhat. Nézetem szerint a képviselőház nem tehet egyebet, minthogy az egész ügyet visszaterelje a mentelmi bizottsághoz a végett, hogy bírálja meg, vájjon az illető érdekelt képviselőnek nyilatkozata folytán mennyiben nyert változást az egész ügy állása s hogy mennyiben vehető figyelembe az illető képviselő ur nyilatkozata. Kérem tehát a házat, méltóztassék az előttem szólott képviselő nr indítványának elfogadásával az ügyet a mentelmi bizottsághoz visszaküldeni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, az első kérdésnek annak kell lennie, méltóztatik-e a t. ház Vadnay képviselő urnak általam felolvasott levelével együtt az ügyet f a bizottsághoz újabb jelentéstétel végett visszautasítani? Igen-e vagy nem? (Igen! Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház ezúttal határozatát felfüggeszti és az ügyet a levéllel együtt líjabb jelentéstétel végett a mentelmi bizottsághoz visszautasítja. (Helyeslés.) Következik a mentelmi bizottság 77. számú jelentése Onody G-éza képviselő ur mentelmi ügyében. Szathmáry György jegyző (olvassa a menteimi bizottság jelentését). Olay Szilárd: T. ház! Nem tekintve a személyeket, tárgyilag és pusztán jogi szempontból óhajtok a kérdéshez szólani. (Halljuk!) A királyi főügyészi helyettes a nyíregyházi királyi törvényszékhez a büntető törvénykönyv 167. §-a értelmében hatóság elleni erőszak bűntettének ' tényálladékát határozottan fenforogni látván, e czimen indította meg panaszát Onody Géza képviselő ur ellen. Ezen ügyben az első bíróság 1884. évi február 9-én 327. szám alatt hozott határozatában kimondotta, hogy tényálladék hiánya miatt a vizsgálat megszüntetendő. A második bíróság, a tekintetes királyi tábla kimondotta határozatában, hogy a hatóság elleni erőszak bűntettére nézve az eljárást szintén meg kell szüntetni; de az ügyiratokat a fenforogni látszó közcsendháborítás tekintetében a nyíregyházi kir. járásbírósághoz rendelte áttétetni. Ezen másodbirósági határozat ellen ugy vádló, mint a vádlott felebbezési jogorvoslattal élt. A főméltóságú Curia az iratokat visszaküldötte azon indokolással, hogy miután nevezett képviselő időközben ismét országos képviselőnek választatott meg, tehát előbb kiadatása eszkö'zlendő, Én tehát ily körülmények közt, midőn már két bíróság kijelentette, hogy hatóság elleni erőszak elkövetve nemlett, de tényleg a büntető törvénykönyvi 6 5. §-a értelmében azon tény, melylyel Onody képviselő ur vádoltatik, hatóság elleni erőszak bűntényét nem is involválja, ez okuál fogva a királyi főügyészi helyettesnek mint ilyennek közkeresetre actorátusa nincs. Ez esetben tehát én zaklatást látok és Onody képviselő ur kiadását megtagadom. (Helyeslések a szélső baloldalon.) De a magam igazolása végett kijelentem, hogy az esetben, ha a királyi főügyészi helyettes mint magánszemély'fog keresetet indítani, az más kérdés lesz és az esetben lehetséges, hogy a kiadatásra szavazni fogok. Ez indokok alapján kérem a t, házat, hogy Onody képviselő ur menteimi jogát felfüggeszteni ne méltóztassék. Krajtsik Ferencz előadó: Többszörhangsulyoztatott már a házban a mentelmi ügyek tárgyalásánál, hogy itt a házban a bűncselekvények qualificatiójába menni és a cselekvények minőségét elbírálni egyáltalában nem tanácsos. A t. képviselő ur ennek daczára mégis ez alapon szólt a kérdéshez, midőn kérte a házat, hogy Onody képviselő ur mentelmi joga fel ne függesztessék. Ha a képviselő ur indítványa elfogadtatnék, a t.háznagy inconsequentiába esnék. A múlt években mint emlékezni méltóztatnak, azon vád folytán, hogy Onody képviselő ur a tiszaeszlári bűnper alkalmával a főügyészi helyettessel szemben hatóság elleni erőszakoskodást követett el, az ő mentelmi kérdésében a t. ház határozott és az ő mentelmi jogát felfüggesztette. Igaz, hogy az első bíróság, mely hivatva volt ez ügyben határozni, nem találta fel a btíncselekvény tényálladékát és megszüntette az eljárást. A királyi]tábla hasonlóképen egy más büncselekvényt vélt felfedezni, tehát most épen a legfőbb ítélőszék van hivatva kimondani: vájjon az első bíróságnak vagy a királyi táblának felfogása helyes volt-e vagy nem ? Megengedem, hogy a legfőbb ítélőszék szintén azt fogja mondani, hogy az 50*
