Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-64

C4. országos ülés lobruär 4. 1885. 387 az oldal az, a hol a község legkevésbé van megterhelve, mert a szegényeknek eltartása a községekben igen egyszerű — rendszerint koldulási engedélyből áll — tehát legkevésbé sem megterhelő, hanem onnan ered a nagy teher, midőn bizonyos egyének a városba mennek dolgozni és megbetegedvén, a kórházba kell őket felvenni, vagy midőn a község a törvénytelen gyermekeket kénytelen felvenni. Szívesen láttam volna ily irányban intézkedést, holott a javaslat csak felesleges korlátozását az egyéni rendelkezési szabadságnak tartalmazza. Én, t. ház, óhajtom, hogy a hol kiskorú sok rokonok vannak, a hol hitvestárs van, lehetőleg biztosítassék a vagyon az illetők számára és épen ezen szempontból kiindulva, egy módosítványt vagyok bátor a t. háznak benyújtani, mely következőleg hangzik: A 4. §. kihagyandó és helyébe a 3. szakasz ezen szavai közé: „házastársa" „is kérheti" tétessék „és kiskorúak, illetve gondnokság alatt állók érdekében az illeti! gyámhatóság utasítása alapján az árvaszéki ügyész". Ajánlom mödosítványomat elfogadás végett. Szathmáry György jegyző (olvassa a módosít vényt). Teleszky István: Részemről t. ház, nem akarom ezúttal még a tulajdonképen a 4. §, tárgyalását előlegezni. Csak röviden jelzem, hogy reám azon érvek, melyeket t. barátom hangoztatott a végből, miszerint a 4. §. intézkedése, mely mint ő mondja, a tulajdont vagy helyesebben talán a rendelkezési szabadságot oly nagy mérvben sértené, kihagyassék, egyáltalában nem meggyőzők; mert a 4. §-nak azon elegendő biztosítékokkal körülsánczolt intézkedése, mely szerint: „ha az 1877: XX. t,-cz. 28. §. b) és c) pontjainak eseteiben valakire nézve olyan körülmények forognak fenn, a melyek folytán teljes elszegényedésétől s ennélfogva attól lehet tartani, hogy az illetékes község a tartás által való megterheltetésnek leend kitéve : az illetékes gyámhatóság utasítása folytán a, gondnokság alá helyezést az árvaszéki ügyész is kérheti •', mondom, a szakaszezen intézkedése igen is jogos alapját találja a községi törvény azon kötelezi! rendelkezésében, mely szerint az eltartási kötelezettség ily esetekben a községet terheli, másfelől ezen intézkedés javukra válik maguknak az illetőknek, kik a pazarlás végstadiumában, mikor már mindenük elvesztegetése van napirenden, meggátoltatnak abban, hogy teljes elszegényedésnek legyenek kitéve és kegvelemkenvérre szoruljanak. De én nem is félek a zaklatástól, mert egyfelől a 4-ik §-ban eléggé körül van irva a jogosultság anyagi kelléke egyfelől, másfelől pedig meg van állapítva, hogy ez esetben a gondnokság Alá helyezés kérelmezését az árvaszéknek kell elrendelni és ezen elrendelés folytán még a bíróság előtti eljárás során keli bebizonyítani a gondnokság alá helyezés előfeltételét képező tények fenforgäsát; ugy hogy zaklatástól ennélfogva félni nem lehet. De midőn ezeket előlegesen megjegyeztem, tulajdonképen a 3. §-hoz tett módosításra kívánok refleetálni s kijelentem, hogy t. barátomnak ezen módosítványát el nem fogadhatom. O ugyanis ugy akarja szövegezni a 3. szakaszt, hogy az 1877: XX. t.-ez. b) és c) pontjai esetében a gondnokság alá helyezést a 31. §-ban már jogosítottakon kivül a gyámság alá helyezendőnek házastársa és — ha jól fogtam fel — a kiskorúak érdekében az árvaszék utasítása folytán az árvaszéki ügyész is kérhesse. Ha t. barátom itt a kiskorúak alatt csak az illető gondnokság alá helyezendőnek kiskorú leszármazóit kívánja érteni, akkor az intézkedés felesleges, mert az 1877: XX. t.-ez. 31. §-ban meg van adva a jog a fel- és lemenő ágú rokonoknak különbség nélküb tehát a kiskorú leszármazóknak is. A gondnokság alá helyezési eljárást tárgyazó igazságügyministeri rendeletben pedig világosan meg van irva, hogy ilyenkor a kiskorú leszármazók érdekében az illető törvényes képviselő, illetőleg a külön kirendelendő gondnok tar tozik fellépni. Ha pedig t. barátom kiskorúak alatt nem a gondnokság alá helyezendőnek kiskorú leszármazóit, hanem a család bármely távoli kiskorúját akarja érteni: akkor ezen rendelkezés túlmegy a czélon és egyáltalában nincsindokolva.hogy mig pél dául a gondnokság alá helyezendőnek nagykorú unokatestvérbe ne kérhesse a gondnokság alá hehelyezést pazarlás miatt, mert nincs megvédendő családi érdeke, addig egy kiskorú unokatestvér érdekében ezen gondnokság alá helyezés elrendeltessék. Ezek alapján én a módosítványt, mint vagy feleslegest, ha tudniillik ugy értetik, hogy csak az illető gondnokság alá helyezendő leszármazóit illesse meg a jogosultság, vagy mint veszedelmest, ha tudniillik tágabb értelem kivan neki tulajdoníttatni, egyáltalában el nem fogadhatom. {Helyeslés.) Pauler Tivadar igazságügyminister: T. képviselőház! [Halljuk!) Azokhoz, a miket az előttem szólott t. képviselő ur elmondott, azt akarom még hozzáadni, hogy a gondnokság alá helyezésieljárástárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet ekként szól: „Az 1877: XX. t.-ez. 28. §-ának b) éne) pontja eseteiben a gondnokság alá helyezést a gondnokság alá helyezendő, vagy ennek fölmenő vagy pedig lemenő ágbeli nagykorú rokonai, továbbá a lemenő ágbeli kiskorú rokonok törvényes képviselője, illetőleg az 1877: XX. t.-cz. 30. §. a) pontjában foglalt érdekösszeütközés esetében a, 43*