Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-59

290 59. orseágos ülés január 28. 1885. oda szállíttatták, akkor már 3—4 hónap telt el, vagyis a 6 hónapi büntetési időnek két harmada. Mikor pedig oda érkezett, nem levés, minden börtön vagy fogház munkára berendezve, munkát nem talál. Annál kevésbé kereshet tehát kis félre tehető vagyont. A 6 hónap azután eltelvén, el­bocsáttatik. Mi történik ekkor? Elindul minden fillér nélkül. S mit tesz? Másnak vagyonához nyúl. Miért ? mert nem gondoskodtak arról, hogy munkája után néhány fillért kaphasson. Es itt van alapjuk a folytonos visszaeséseknek épen a tulaj­don ellen elkövetett cselekmények miatt. De a börtönbe szállítás költségeit is tekin­tetbe kellene venni. így pl. ha a kézdivásárhelyi törvényszék börtönéből, mely tudvalevőleg Erdély­nek legszélsőbb keleti részén fekszik, a nagy­enyedi törvényszék börtönébe szállíttatik át a rab, miként történik az a szállítás. A rabot 2 csendőr kiséri s több időbe telik, a mig azt beszállítja és addig a 2 csendőr és a rab legalább 15 forintba kerül. De közelebbi helyekre is általánosan 7 frtba lehet fölvenni a szállítás költségét. Azért ha ez átszállítás bizonyos esetekben mellőztetnék, ez által igen sokat meg lehetne az államkincstár javára gazdálkodni. Alkalmam volt közelebbről több börtönt meg­tekinteni. Semmi kiküldetés folytán, hanem egy­szerűen emberiségi szempontból és justic-tanul­mányok ezéljából. Nem szólok az erdélyiek felől, hanem szólok legelőbb a fővárosi fogházakról, melyek a minister ur szeme előtt lévén, bizonyo­san megtekintette azokat. A kerepesi-uti fogház, mint mindenki előtt tudva van, sütődének épült. Hogy miként alakítot­ták át, arról mindenki meggyőződhetik, a ki e ronda, elsülyedt helyiségbe belép. Vannak ott pinczelakások, melyek másfél öl mélységre terjed­nek a föld alatt s ablakaik, a mennyire kihatolnak, az utczára nyílnak. E pinczebörtönökben a fog­lyok zsúfolva vannak, a levegő penészes, korhadt és annyira egészségtelen, hogy gályarabokat oda helyezni is több, mint a mennyit a humanisticus törekvések megengedhetőnek tartanak. Ott van a Fortuna, mely nem bir azon kellékekkel, melyek egy újabb börtönrendszer szerint megkívánhatok, nem is említve épen azon irányt, melyben ezen ügyet a Cseuiegi-féle codex rendezi. A minister ur legközelebb is vizsgálatot tétetett, de nem tudom megtette-e a jelentést a kiküldött, hogy van ott egy fegyházra itélt fegyencz, a ki öt év óta ott van, a helyett, hogy fegyházba küldték volna és rendes irodatiszti teendőket végez. így van a vidéki börtönöknél is. A többi közt az erdélyi törvényszékeknél, a telekkönyveknél, a kisebb tartamú fogházra ítélt egyének költség- és napidíj megkímélése végett berendeltetnek a telek­könyvhöz szolgálatra és talán dohány vagy burnót czíme alatt egykét krajczárt adnak nekik napjá­ban. Hogy mennyire van ez segítségére a telek­könyvvezetőnek, mutatja az, hogy egy telekkönyv­vezető maga mondta, hogy nincsenek segítségére, mert a mely perczben kimegy az irodából, fel keli kérnie valakit, ne hogy rossz helyre tegyen az illető, vagy elsikkaszszon valamit. A telekkönyvek nyilvántartásánál ily módon gazdálkodni, túlságos­nak tartom. Szólnom kell még az aradi fogházról, hol a jelenlegi költségvetés szerint építkezések vannak, részint a fogházban*, részint a törvényszéki épü­letben tervezve. Hogy mi esik a fogházra, azt nem lehet kivenni. Az aradi fogházban vannak bizonyos sötét szobák, melyeket köznyelven om­nibuszoknak neveznek, azokban az egészségügyi viszonyok meglehetősen veszélyeztetik a kör­nyékbeli egyéneket, a kik velők érintkezésbe jönnek. Ilyen a debreczeni fogház. Ott is oly viszonyok vannak, különösen a casamatákban, mint a kerepesi-uton. Ott bár igen gyakran szellőztetik a helyiséget, a börtönök minden kritika alattiak, Kérdem a minister urat, szándékozik-e tenni vala­mit ez ügyben ? A költségvetés keretében nincs erről szó. Csak akkor lehetne tüzetesen tárgyalni ez ügyet, ha előttünk feküdnének a tervek a terület- és a talajviszonyokra vonatkozólag. A minister urnem szokta ide beterjeszteni a tervet. Legalább emlék' szünk, hogy a soproni fegyház egy régi czukor­gyárból épült és az eddigi eredmény azt mutatja, mint a szaklapok kimutatták, hogy e fegyház részint vízhiány miatt, részint más indokoknál fogva, alkalmatlannak bizonyult és most három­annyiba fog kerülni, mint a mennyi előirányoz­tátott. Nagyban véve azonban, örömmel üdvözlöm, hogy a minister ur e téren addig, mig a büntető törvénykönyv revisio alá vétetik és a börtön­rendszer reformáltatik, a minister ur egyetmást mégis tesz. Következnek alakbérek, tudniillik a hivatalos helyiségek lakbérei. Mint futólag összeszámítot­tam, valamint az eddigi, ugy a jelenlegi költség­vetés szerint is 364,956 frtra mennek a lakbérek. Ha csak 10—15 évre veszszük fel ezt, ezen idő alatt lehetett volna, ha nem is igazságügyi palotá­kat, de megfelelő helyiségeket építeni. Szüksé­gesnek tartom a t. minister ur és a törvényhozás figyelmét felhívni arra, hogy mivel vannak számos törvényszékek, a melyek bármily új'abb szervezés alkalmával jelenlegi székhelyükön fognak ma­radni, ennek következtében ezen törvényszékek székhelyein czélszerfí volna minden esetre igazság­ügyi czélokra épületeket emelni, a melyek költsé­gei a lakbérekkel amortisáltathatnänak, mint ez már Eiumében a múlt gyűlésen helyesen elintéz­tetett. Ott van például a marosvásárhelyi kir. tábla területe, a melyen a minister ur elrendelte

Next

/
Oldalképek
Tartalom