Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-59
59. or»aágo» ülés január 28. 1885. 291 a börtön-építést, mely most már vége felé jár. Ott van a törvényszék, a járásbíróság, a királyi tábla és a főügyészség. 12 év óta 8—9,000 forint fizettetik évi lakbér czím alatt és ha felveszszük ezen összeget, az ottani viszonyok szerint két ntezára nyiló telken lehetett volna alkalmas épületeket állandóan államköltségen emelni. Ezt annál inkább ajánlom a minister ur figyelmébe ez alkalommal, mert a királyi tábla területén magának az épületnek egy és más lényegesebb romlása, pusztulása, helyreigazítása pár évvel előbb több mint 6,000 frtot, jelenleg pedig a boltozat helyreállítására 5,000 frtot szavaztak meg. Hogy ha egyidejűleg ezeket elintézni nem lehet, méltóztassék erre becses figyelmét kiterjesztem és ha a minister ur Marosvásárhelyt fog járni, személyesen is meggyőződhetik arról, hogy mennyire szükséges és sürgős egy alaposabb, gyökeresebb és gazdaságosabb építkezés. Ez által nemcsak az ottani törvénykezési hatóságok lennének a czélnak rnegfelelőleg elhelyezve, hanem ha egyszersmind más irányban is a lakbérviszonyok szabályozva lennének, az állam jutányosán fog építeíhetni, de egyúttal a hatóságok a megfelelő módon berendezett irodákkal ellátva, könnyebben megfelelnének hivatásuknak. T. ház! Ezek után nem szándékozom a t. ház becses figyelmét továbbra igénybe venni, (Élénk helyeslés a jobboldalon. Halljuk!) annyit kötelességemnek ismerek még kijelenteni, hogy miután azon ismételt Ígéretek, melyek részint a törvényeken alapulnak, hogy tudniillik a közvetlen szóbeliség rendszere a polgári törvénykezésbe mielőbb bevezetendő, hogy továbbá a büntető perrendtartás esküdtszéki iníézménynyel várandó — erről most nem szólok — mert a lapok szerint az igazságügy minister némileg tájékozás végett a jövő hónap közepére egy enquettet hivott egybe, mely elébe bizonyos Csemegi által tervezett kérdések terjesztetnének — mondom — erről most nem szólok, hanem igenis a büntető eljárásról, mert Magyarországon a Bittó-féle büntető eljárással szemben erre sürgős szükség van, az erdélyi részekben azonban annyival inkább, mert ott még mindig az osztrák büntető perrendtartás van érvényben, mely már azért is és talán annyiban módosítható lenne, hogy bizonyos bűntények és vétségek esetében kezesség vagy biztosíték mellett az illető vádlottak szabadlábra helyeztessenek, mert akárhányszor jönnek elő esetek, midőn ezen hiányok miatt nem lehet ezen büntető perrendtartás mellett a vádlottat — bármily állású legyen és bármily viI szonyok között jutott fogságba — szabadlábra helyezni. Ismétlem, miután nincs remény arra, hogy az igazságügyi kormány gyökeres, alapos, Magyarj ország szellemi, anyagi és főleg az igazságügy terén megoldható kérdések megoldására rendszeres reformokkal elő fog állni, hanem egyik napról a másikra való élősködéssel, évről-évre a költségvetést megszavaztatja. Részemről jobb idők reményében hiszem, hogy lesz még egy kor, midőn alkotni fogunk más törvényeket, azon törvények azonban, melyek javítást, újítást czéloznának, nem várhatók ezen költségvetés keretében és különösen miután az igazságügyminister urnak, kinek ha jóakaratáról meg is volnánk győződve, ugy látszik környezete nem engedi meg, hogy határozott rendszerrel birva, saját lábán járjon. A költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nagy István jegyző: Grosztonyi Sándor. (Nagy zaj. Felkiáltások: Holnap! Ma! Három óra van!) Elnöki Azt hiszem a t. ház beleegyezni méltóztatik, hogy a t. képviselő ur beszédét holnap mondhassa el. (Helyeslés.) T. ház! A költségvetés tárgyalása vége felé közeledvén, a ház tagjaira nézve kívánatos lenne megállapodásra jutni, hogy minő tárgyak mily sorrendben fognak felvétetni, hogy azokkal előzetesen is foglalkozhassanak. A költségvetés tárgyalása után a bizottsághoz vissza fog utasíttatni a törvény szerkesztése czéljából és csak azután fog következni a törvényjavaslat feletti vita. Ezen időt szintén czélszerű lenne kihasználni és azt gondolom, hogy a honvédelmi tárcza költségvetésének befejezése után, legelső tárgy lehetne a véderő bizottság 84. számú jelentése az 1885. évben kiállítandó ujoncz- és póttartaléki jutalék megajánlásáról szóló törvényjavaslat tárgyában, azután következnék az igazságügyi bizottság 37. számú jelentése az 1875 : XXXVI. t.-cz. módosításáról és a királyi járásbíróságok szaporításáról szóló törvényjavaslat tárgyában; azután következnék az igazságügyi bizottság 55. szám alatti jelentése a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877 : XX. t.-cz. némely intézkedésének módosítása és pótlása iránt beadott javaslat tárgyában; erre következnének a letárgyalt mentelmi ügyek, melyek nagyobb számmal vannak és végül következnék a főrendiháznak, mint felsőháznak szervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én a magam részéről is teljességgel hozzájárulok az előadottakhoz, de természetesen és azt hiszem, a t. ház elnöke is ugy értette, hogy mihelyt a költségvetési törvényjavaslat elkészül és tárgyalható lesz, a közben ezen tárgyak közt kitűzendő;. (Ugy v an! Ugy van.') miután szükséges, hogy az
