Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-59
[&§. országos ilés január Ss. ISSä. 287 ismerem részben a kezdet nehézségei által is előidézett hibákat, melyeknek eredménye lett, hogy alig egy évtized alatt a lendületes kezdetet immár csüggedés, bizalmatlanság s ha nem is hanyatlás, de minden esetre stagnatio váltotta fel. Ismerem jól az ország nyomasztó pénzügyi helyzetét, tudom, hogy egy magát túlélt igazságügy szervezése, miután egyebek közt még a megrögzött helytelen szokásokkal is meg kell küzdeni, óriási feladat s igy midőn az igazságügyi kormányzat viselt dolgai felett ítéletet mondok, tekintetbe veszem az ezen körülmények által előidézett kedvezőtlen hatást és nehézségeket, de ennek daczára kénytelen vagyok meggyőződésemhez híven, egész tisztelettel kijelenteni, hogy a létező állapotokért részben az igazságügyi kormányt teszem felelőssé s a kétes érdekű eredmény okául szinte részben Öt tekintem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Sokat lehetne az elkövetett hibákról mondani, nehogy azonban, mint igénytelen múlttal biró ember a szerénytelenség színében tűnjem fel, ezúttal azok közül csak néhányat kívánok felemlíteni, a melyek nézetem szerint nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ma már nagyon sokan vannak az országban, kik az állapotokkal megelégedve nincsenek, kik a természetes fejlődés folytonosságát kétségbe vonják s kik a jövőbe jogosult reniénynyel többé nem tekintenek. A hibák, melyeket felemlíteni akarok, a következők: a bírósági költségek utalványozása körül tapasztalt részrehajlások, az állások üresedése alkalmával előfordulóintercalarisjövedelmek túlságos kihasználása s a kinevezések körül elkövetett helytelenségek. Sorba veszem őket s iparkodni fogok állításaim helyességéről a t. képviselőházat meggyőzni. A kinek alkalma volt — mint tisztelettel megjegyezni bátorkodom, én is azok közé tartozom — a bíróságokbeléletébe betekinteni, csak .innak Yan fogalma arról, hogy az igazságügyi administratio terén a bírósági költségek kiutalványozása körül minő elvek követtetnek. Elvek? Kem t. képviselőház, ott nincsenek elvek, hanem minden attól függ, hogy a bíróság vezetőjének minő összeköttetései vannak a központtal. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A ki ügyeskedik, annak van pénze in abundans; a szerény és összeköttetést nélkülöző bírósági vezetőről ellenben csak akkor vesz tudomást az igazságügyi kormányzat, midőn a nagy tél folytán, a fukaron kiszabott illetményen felül elégetett fa árának megfizetésében el kell marasztalni. Tudok törvényszéki elnököt, kinek épen alkalmazkodása folytán ezrek állanak rendelkezésére ; még ismertem egy másikat, ki a legszükségesebb kiadásokra sem kapott elégséges dotatiót, ugy hogy utoljára oda jutott a törvényszék, hogy az ülésteremben egyetlen egy tollnyél és abban egy hónapokon át használt elrozsdásodott toll volt, melyet ülések alkalmával a kiadványozás körül használt az elnök s ha az előadónak kellett valamit a végzésbe betoldani, kénytelen volt az elnök kezéből kikapni azt a csodaállatot, melyet közönségesen tollnak szoktak nevezni. Már most, ha az amúgy is csekély összegben megállapított összegek még az osztó igazság mellőzésével jutnak rendeltetési helyükre, természetes, hogy ennek folytán az administratio szenved s feladata magaslatára nem képes emelkedni, a mint hogy az említettem törvényszéknél meg is történt, ugy hogy csak nagy költséggel s nagyobb szabású reformokkal lehetett a dolgon segíteni. A bírósági élet terén tapasztalható stagnatio második okául én részemről azon minden mértéket meghaladó s a legkényszerítőbb körülmények által sem indokolt törekvést tekintem, mely az intercalaris jövedelmek szaporítására irányul. Ritka állás, melyet hat hó lefolyása előtt betölt az igazságügyi kormány. Már most az amúgy is munkával túlhalmozott bírónak vagy bírósági hivatalnoknak hat hónapon keresztül még a kinevezendő tisztviselőre eső munkarészt is fel kell dolgoznia. Akár feldolgozza, akár nem, ez által a judicatura óriási mérvben szenved, mert az igazságot kereső honpolgár vagy elhamarkodottan, keclvtelenül teljesített munkát kap, avagy nem kap semmit s mindkét esetben legalább is vagyoni érdeke vagy személyi biztonsága forog koczkán. A harmadik és legfőbb ok, mely az említettem kedvezőtlen állapotokat előidézi, az igazságügy minister urnak a kinevezések körül követett eljárása (Halljuk! Halljuk!) Tudom én jól, hogy a mélyen t. igazságügyminister ur melegen szivén hordozza hazai igazságszolgáltatásunk mostoha ügyét, azt is tudom, hogy mint új ember, mivel tartozom az érdemekben megőszült fürtöknek, de ennek daczára kénytelen vagyok kimondani, hogy mélyen t.igazságügyminister ur kinevezéseinél nem túlságosan szerencsés. Ennek okát pedig én részemről abban találom egyrészről és ennek ő nem oka, hanem a megyei notabilitások, hogy családi és pártérdek szemj pontjából agyon informálják az igazságügyminister j urat; másrészről, hogy az igazságügyminister ur | csupa ügyszeretetből, nehogy valami érdemetlen jusson a birói székbe, addig gondolkozik a kinevezésről, mig az üresedésben levő helyet betölti a belügyniinister ur! (Tetszés a ssélső baloldalon.) Világos azután, hogy a kinevezés magán hordja a politika jellegét, mert a belügyminister
