Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-57

212 57 erizágos üléi január 26. 1885. felelni, mint a tanács bármely más tagja. Megbízta pedig az érettségi vizsgák elnökségével, annál inkább, mert nem látszott előtte aggályosnak a kormány közegét ily nobile offieiummal felruházni. Ezt azonban, sajnos, megszánta az igazgatótanács, mert a vallás- és közoktatási minister ur egy közegének az igazgató-tanácstól nyert megbízása és annak felelős eljárásából most azt következteti a minister ur, hogy az megszerezte számára az erdélyi római katholikus középiskolák vezetési és igazgatási jogát s közegének ezen nobile oíficiumából oly jogot származtat Ic a maga részére, melylyel nem bír és annak a révén a maga terhére vindieálja az érettségi vizsgán az elnökiési jogot. Már t. ház, ha a jogszerzés ezen módja meg van engedve; ha az államhoz, mint a legfőbb ethicai közülethez méltó volna, hogy az elbirtoklás ezen neme helyet foglaljon, akkor is bátor vagyok az igen t. tultusministert kérni, hogy ezen elbirtokolt jogát miért nem érvényesítette a törvény megalkotása alkalmával 1 T. képviselőház! Nekem ugy tetszik, hogy az igen t. cultusminister úrra nézve ez az általa árnyéknak nevezett erdélyi autonómia legalább is oly félelmes, mint az itt hangoztatott római katholikus általános autonómia. És ha nem volna ezen árnyék-autonómia annyira félelmes, nem birom belátni, mért akarja a t. minister ur a törvény ellenére megfosztani ezen autonómiát az azt szükségesen^és törvényesen megillető jogoktól? (Helyeslés a szélső baloldalon.) T.ház, én reménylem,hogy az 1883.XXX.t.-ez. 41. §-ának érvény fog szereztetni szemben a minister ur akaratával, a ki saját akaratát a törvény fölé emeli. Annál inkább meg vagyok erről győződve, mert jöhetnek idők, a midőn akad kormány, mely mindenféle autonómiát magára nézve kellemetlennek tartván, ugy mint a protestáns autonómiára nézve raegkiséreltetett, segítségül híva magukat a sértett kaíholíkusokat, fogja ezen autonómiát eltörülni akarni. Ily praecedenst ezen ház nem alkothat. Hiszen a ministerelnök ur szíves volt pénteki beszédében nyíltan kijelenteni, hogy a felekezetek jogait, meggyőződését és szokásait tiszteletben tartja. Felteszem, hogy a ministerelnök urnak nem volt tudomása a vallás- és közoktatási minister ur intézkedéseiről. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatási minister: Volt! Győrffy Gyula: Ha volt tudomása, remélem, hogy kijelentésnekmegfelelőlegfog szavazni. Mindezeknél fogva bátor vagyok a következő határozati javaslatot benyújtani. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Nagy István jegyző (olvassa a határosati javaslatot): Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy az 1883. évi XXX. t.-cz. 41. §-a az erdélyi római katholikus status által fentartott és vezetett középiskolákat ugyanazon felekezeti középiskolák közé sorozza, melyről a törvény 23. és 46. §-aí szólanakj tekintettel arra, hogy az országnak a vallásés közoktatásügyi ministernek 1884. évi 17,916. számú rendeletével foganatosított tankerületi feloszlatása az erdélyi római katholikus autonómia jogait sérti: a képviselőház kimondja, hogy az erdélyi római katholikus status által fentartott és vezetett középiskolák a protestáns felekezeti középiskolákkal egyenlő joggal bírnak sebhez képest utasítja a vallás és közoktatásügyi ministert, hogy az országnak tankerületi beosztását az erdélyi római katholikus status autonóm-jogainak tiszteletben tartásával újból foganatosítsa. Budapesten, 1885. évi január hó 22. Hoitsy Pál, Pappszász György, Fornszek Sándor, Imre Aurél, Farkas Balázs, Győrffy Gyula, Ugron Gábor, Győrffy Géza. Orbán Balázs, Bornemisza István, Madarász József, Hevessy Benedek, Csanády Sándor. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! (Halljuk!) Győrffy Gyula t. képviselő ur felszólalására nagyon könnyű válaszolni, miután a ház tagjainak nagyobb része résztvett azon tanácskozásokban, melyek a múlt évben itt folytak, midőn a középiskolákról szóló törvényjavaslat tárgyalása napirenden volt. Legjobban tudják mindazok, kik már akkor is képviselők voltak, hogy mikép értelmeztük ezen törvénynek 41. §-át. De előbb érintenem kell a képviselő ur egy panaszát az ország felosztásért, illetőleg 12 tankerületre. Nekem ahhoz tökéletes jogom van, mert a törvényjogositfelrá. Erdélyt két kerületre osztottam és a legnagyobb figyelemmel voltam épen a felekezeti érdekekre, de Erdélynek geographiai helyzetét nem tudom megváltoztatni. E felett sokat tanakodtunk és én nem tehetek róla, de czélszerűbb, jobb és méltányosabb felosztást nem voltam képes találni. Abban, hogy az illető kerületi főigazgató elnököl az érettségi vizsgákon és az érettségi bizonyítványokat aláírja, gravament nem látok, mert az illető törvény 41. §-a erről nagyon világosan intézkedik, azt mondván, hogy ezen iskolákra nézve fentartatik a status quo ; már pedig ott csakugyan elnökölt azelőtt is a kerületi főigazgató és az érettségi vizsgákról szóló bizonyítványokat nem mint ezen autonóm testület tagja, de mint tanulmányi főigazgató irta alá. (Helyeslés a jobboldalon.) Egyébiránt, ha nekem legkisebb kételyem lett volna, hogy ezt máskép kell interpretálni, méltóztassék elhinni a képviselő ur, lett volna bátorságom a múlt országgyűlésen felszólalni. (Tetszés jobbfelöl.) A felekezeti autonóm jogokat nem sértettem meg, mert méltóztassanak visszaemlékezni, mi volt eredetileg ezen erdélyi katholikus autonómia,