Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-56

194 56. országos ölés jaanár 24 1885. Magyarországon initiál tátott és reméljük, hogy folytattatni fog, fog kezeltetni, ez szerintem azon fő és elsu feltétele, mely a katholikus autonómia szerencsés megoldására fog lefektetietm", melyről igen sikeresen beszélt ma Bende képviselő ur és igen szellemesen értekezett gróf Apponyi t. képviselőtársam. Egyáltalán t. ház, azon minutiosus szemrehányások, melyek itt, nevezetesen a túlolcbd részéről az igen t. minister urnak tétettek, olyanok, melyek tulajdonkép nem is tartoznak e ház elé. Én egy megjegyzésre, mit szintén Zimándy í. képviselőtársunk tett és melyre Jánossy t. képviselőtársunk felelt ugyan, de talán nem egész •tájékozottan, az ügy tekintetében bátor vagyok egy rövid észrevételt tenni, (Bálijuk!) mert a vád, melyet Zimándy t. képviselőtársam a eultusmin'.ster ellen felhozott, súlyos vád és ép azért szólalok fel. 0 ugyanis állítá és majdnem elvként, monda, hogy a, cultusminister ur egy katholikus fő tanintézeten protestáns embert alkalmazott. Ez t. ház, téves, téves azért, mert én tudom és pedig közvetlen érintkezésből azt, hogy azon egyedüli eset, mely itt az országban előfordult, 1861-ben történt, midőn a helytartó tanács akkoriban, midőn Magyarországból a német tanerők kimenesztettek, Pozsonyban tanerők után nézett és akkor volt azon hazafias egyének közt egy kitűnő, kiváló criminalista, kit az akkori kormány egy tanszék helyettesítésére szólított fel. Ez a jeles criminalista elfoglalta, kezelte e tanszéket és mai napon is tanszéken van és azon t. képviselő urak, kik neki tanítványai voltak és a házban ülnek is, valamint én, ki szerencsés voltam vele ugyanazon magas tanintézeten 23 évig szolgálni, mondhatom a t. képviselő urnak és a, t. háznak azt, hogy ő nem felekezeti crimmaljogot adott elő, hanem előadott európai színvonalon álló eriminaljogot. Ép azért rectificálni akarom azt, mert a t. képviselő ur est a eultusminister ur ellenében vádul hozta fel, különben említeni akarom még azt, hogy s midőn a t. ház azon irányzatot, melyet a vallás és közoktatás terén a eultusminister elfoglal és így az egész ország hálával fogad, csak azt kívánjuk, hogy a magyar vallásos közoktatásügy ezentúl is ez irányban kezeltessék. E bizalomban szavazom meg a cultusministerium költségvetését, (Élénk helyeslés jobhfelöl.) Pulszky Ágost :T. ház! (Halljuk!) Azon két kiválóan jeles beszéd után, melyeket mai napon hallottunk, nehéz a t. ház előtt a közoktatási budgethez hozzászólani. Mindazáltal tekintve azon kérdéseket, melyekre ez alkalommal mulhatlanul szavazni kell, legyen szabad néhány rövid szóval indokolnom ezekre adandó szavazatomat, annyival is inkább, mert bár az indokokba nagyrészben megegyezem előttem szólott gróf Apponyi Albert t. képviselőtársammal, mégis kénytelen vagyok ép azon határozati javaslatot illetőleg, melyet ő is említett, ellenkezőleg szavazni. Ezen szavazatom indokolását részletesebben akarom kifejteni. (Halljuk!) A mi mindenekelőtt az Iránjd Dániel t. képviselőtársam által felhozott határozati javaslatot illeti, mely immár, mint ő is említette, számos alkalommal feküdt a ház előtt és néhány alkalommal már a ház többsége által el is fogadtatott,, én részemről, valamint a múltban is, mindig arra szavaztam, ugy ez alkalommal sem habozom kijelenteni, hogy ezt részemről elfogadom, még pedig azért, mert nem hiszem, hogy a vallásszabadság terén szükséges alkotások bármikép is azon aggodalmakra szolgáltassanak alapot, mintha a létező egyházak desorganisatiójára vezetnek s nem hiszem alaposnak azon félelmet, a melynek különben igen ékes szavakban Zsilinszky Mihály t, képviselő ur adott tegnap kifejezést, mert nem hiszem azt, hogy ha a vallásszabadság törvénye kellő alakban és kellő cautelák mellett beterjesztetik és meghozatik, utólag bármi veszély támadna abból, hogyha — amint gróf Apponyi Albert kifejtette — ez alkalomból a valláspolitikai kérdés egész nagyságában kerülne is a ház elé. és ha az egész téren, a mely az egyház politikai érintkezésekre vonatkozik, itt viták keletkeznének. Ellenkezőleg megvagyok győződve, hogy azon ügyek megbeszélése, melyek a vallásszabadság tekintetében alkotandó törvénybe tartoznak, csakis is arra lehetnek alkalmasak, hogy szűkítsék azon összeütközések alkalmát, hogy csökkentsék azon ellentéteket, melyek esetleg e tekintetben felmerülnek, mert gondosan meg kell különböztetni azt, a mi a lelkiismeret, a mi a vallásszabadság, a mi a meggyőződés szabad kifejezésére és esetleg arra vonatkozik, hogy a meggyőződés szabad kifejezésének megfelelően az államtörvény határain belül gyülekezések és egyesülések történhessenek. Mondom, gondosan meg* kell ezt különböztetni azon hatalmi és administrativ kérdésektől, melyek egész másra és nem a vallásszabadság törvényére tartoznak, nem is a vallásszabadság szempontjából oldandók meg s a melyek — miután azok jelentősége természetesen a gyakorlati életbe sokkal mélyebben belenyúl — nagyobb hullámokat idéznek elő: ép azért nagyon óvatosan kell e tekintetben eljárnunk. Ámde véleményem szerint azon kérdésekre vonatkozólag, a melyeket Irányi Dániel t. képviselőtársam emlíÍ tett, azon félelemnek nincs semmi indoka; sőt f ellenkezőleg meg vagyok arról győződve, hogy | mindazok, a kik mulhatlanul szükségesnek tartják, hogy nemcsak külső egyházi élet, hanem a belső vallási élet és érzület Magyarországon fejlődjék és terjedjen, hogy az emberek necsak politikai következményeire gondoljanak vallási állásuknak, hanem egyszersmind foglalkozzanak azon belső lelki mozzanatokkal is, a melyek kedélyüket és hitüket illetőleg e terén fenforognak, hogy mindazok a vallásszabadságban csak egy üdvöt ger-