Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-55
55. országos ülés január 23. 1885. 179 Elnök: Röviden méltóztassék nyilatkozni. A házszabályok ezt ugy rendelik. Szilágyi Dezső: Meghajlok az elnöki felszólítás előtt, de a rövidség azután relatív dolog (Derültség) és a kinek sok félreértést kell helyreigazítani, az minden igyekezet mellett kénytelen többre kiterjeszkedni. Végül csak azt akarom a t. ház előtt felemlíteni, hogy a t. képviselő ur czélzatához, hogy ezen ügy itt tisztába hozzassék, magam is hozzá akarok járulni, de ismétlem, állásomnál fogva kötelességem volt azon hamis benyomás elől már a vita ezen stádiumában is megóvni a házat. Nendtvich Károly: A német nemzet rendkívüli tudományosságát nem csak a tudományok iránti szeretetének, hanem főképen egyetemi rendezésének köszönheti. Ezen berendezése az egyetemeknek úgyszólván mindjárt attól a pereztől fogva, amint azok Németországban keletkeztek a mai napig egészen változatlanul megmaradtak és ennek egyik főtényezője a szabad tanítás és szabad tanulás, mely szerint mindenki, a ki képes tanításra és birja egyszersmind azon kellékeket, a melyek őt egyetemi tanárrá képesítik, akármikor felléphet a tanszékre és taníthatja azt a tárgyat, a melyet tanítani akar. De más oldalról azt mondám, hogy igenis szabad a tanulás, azaz, hogy minden növendék választhatja azt a tanárt, a kit hallgatni akar, a kiről azt hiszi, hogy legtöbbet fog tanulni. Ez volt a ; német rendszer legalább a legutóbbi időkig. És ezt a német rendszert az egész világon annyira kitűnőnek és megfelelőnek tartják a tudomány terjesztésére, hogy jelenleg az egész világon elfogadták. Francziaországban épen ugy, mint Angliában, Spanyolországban, Oroszországban, de még Japánban is. És német tanárok nemcsak Németországban tanítanak, de az egész világon, még Japánban is német tanárok tanítanak német nyelven. Ezt a rendszert én tökéletesen megfelelőnek tartom a tudomány rendszerével. T. i. Németországban az van, hogy mindenki fogadja és kapja tanítványától az őt megillető tanpénzt és kétséget nem szenved, hogy Németországban a tanpénz rendkívül nagyobb, mint Magyarországban. Én csak példát akarok felhozni. (Bálijuk.) Én a műegyetemen a vegytan tanára voltam. Ott a tanítványok a laboratóriumban dolgoznak és fizetnek azért egy-egy semesterre 10 frtot. Németországban ugyanazért, hogy laboratóriumban dolgozhatnak 200 márkát fizetnek minden félévre. (Közbeszólás; Pedig ez sem méltányos!) Ez nagy különbség. És azon tanárnak, ki képes'száz, vagy pár száz tanítványt szerezni, annak jövedelme felmegy 20—25 ezer márkára, sőt még többre. (Közbeszólás a szélső baloldalon : Ennek sincs natiója!) Én tehát t. ház, tökéletesen jogosnak tartom, hogy az a tanár, ki több hallgatót szerezni képes, honoráriumát megkapja. Magyarországon az egyetemen nagy hiba van s ez abban a rendszerben áll, hogy nincs meg a tanszabadság. Németországban minden egyes tantárgynak egy pár tanára van (Felkiáltások jobbfelöl: Itt is ugy van!) s az illető tanítvány tetszésétől függ, hogy kit választ magának. Nálunk minden egyes tantárgyra egy tanár van. És mindenki tartozik ezen tanárt hallgatni.akár tetszik akár Dem. Én Németország minden egyetemét meglátogattam, hallgattam az előadásokat és tanulmányoztam a hallgatókat. Akármely tanterembe léptem, mind zsúfolva találtam, ugy hogy én, a ki mint vendég mentem oda, nem voltam képes helyet találni, hanem a tanár hozatott számomra egy széket. Méltóztassanak elmenni s megnézni az egyetemet vagy műegyetemet. Tudok esetet, hogy 300 hallgató volt beírva és csak 30 volt a teremben. Honnan származik ez'? Vannak szülők, kik ide hozzák gyermekeiket, beíratják és hazaviszik, a tanuló azt sem tudja, mikor tartanak előadást. (Felkiáltások: Nagy baj!) E nagy baj oka a nemzetben van. A másik bajt én magam tapasztaltam. Oda jön egy előkelő ügyvéd, elhozza fiát hozzám s arra kér, vegyem fel őt rendkívüli tanulónak, hiszen nincs szüksége rá, hogy tanuljon, mert annyi vagyona van, hogy elélhet tanulás nélkül is. (Felkiáltások : Gyönyörű!) Igenis ezt mondta egy mindenki által ismert kitűnő ügyvéd Budapesten. A műegyetemen micsoda rendszer uralkodik ? Azelőtt ugy volt, hogy minden tanár kapott fizetés fejében 1,200 frtot s azonkívül semmit. Eötvös minister volt az, ki legelőször ajánlotta a tanpénzeket a műegyetemre is. Hanem ott más rendszer uralkodik. Ott mindenki fizet bizonyos tanpénzt, 20 frtot egy félévre s az egyformán elosztatik. (Közbeszólás a szélső baloldalon: Ez a helyes!) Ez a leghelytelenebb. (Derültség.) Megmondom miért és pl. felhozom magamat, ha megengedi a t. ház. Nekem 2 00 hallgatom volt és minden héten 16 órát is tartottam. Egy collegámnak volt 6 hallgatója és tartott hetenkint 2 órát, minthogy tantárgya rendkívüli volt, ennélfogva hallgatók nem jelentkeztek, sőt nem is tartott előadásokat ; ő azonban ép ügy részesült a tanpénzben mint én, azaz ő kapott 300 frtot és én. Hát már most kérdezem, helyes-e ez, én akkor kidolgoztam egy tervezetet és azt kívántam... T. ház! Valahányszor szólok a közoktatási minister ur mindig elhagyja a termet. Trefort Ágoston, vallás-és közoktatási minister: Itt vagyok! (Derültség !) Nendtvich Károly- Akkor bocsánatot kérek. (Derültség!) Én mondom, ebben a rendszerben a legnagyobb igazságtalanságot látván, mert az nem egyforma munkafelosztás és egyforma jutalmazás. Ennélfogva új tervezetet dolgoztam ki és abban azt javasoltam a műegyetemi tanáesÍ3«