Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-53

136 53. orsxágot Hét január 21. 1885, hogy az a bizalom és szeretet, melyet senki nem von kétségbe, hogy az országban az uralkodó és az uralkodó-ház iránt folyton terjed és növekszik, hogy az a bizalom és szeretet ébresztette volna fel önökben is azt a bizalmat és a bátorságot, (Élénk helyeslés bálfelől) hogy ő Felsége elé lépvén, kezüket törvényeinkre tették volna és mély hódolattal, de egy magyar államférfinak köteles őszinteségével (Élénk helyesles bálfelől) világosították volna fel az uralkodót, (Élénk hosszas helyeslés bal'felöl) hogy a magyar nemzetnek loyalitása és ragaszkodása épen abban nyilvánul, hogy királyát saját honfitársai által körülvéve, szolgálva, őrizve és honfitársai által dicsőítve kívánja látni. (Élénk helyeslés bálfelöl.) Azon országok, melyek institutióikat a legkisebb részletekig nem védelmezik, rendesen leigáztatnak. Elébb egy idegen hivatalnok foglalj a el a magyar helyét, azután jön egy idegen intézmény a nemzeti helyébe. Önök eljutottak már eddig. Azután következik az alkotmány megsemmisülése. Mert mi egy nemzet alkotmánya? A nemzeti intézmények összesége. (Igaz! Igás! bálfelől.) Ha az intézmények egyenként megsemmisíttetnek, a nemzet alkotmánya is meg lesz semmisítve. (TJyy van! a szélső balon.) Miért kelljen hát a közös császári udvari méltóságoknak Budán fényleni? Azt hiszik önök, hogy ez által fényesebb lesz az állam fejének udvara, ha az osztrák császári méltóságok körülveszik ? Nagyon tévednek, mert mi egy 900 éves alkotmány alapján állunk. (Mosgás jobbfelől.) Bocsánatot kérek, 900 éves. Tagadja Ivánka képviselő ur azt is, hogy midőn a í 08 nemzetség Magyarországot elfoglalta, nem alkotmányos államot képeztünk és nem alkotmányos nemzet voltunk? Igen sajnálom, de ily hosszú időre visszavezetni emlékezetének fonalát nem birom. (Derültség bálfelől.) Gondoljuk meg azt, hogy a magyar állam maj dnem 900 éves és szent István koronájának fénye mindigtúl fogja ragyogni azon császári korona fényét, mely jóformán csak maszületett, alig 80 éves és nem emeli, hanem csak csökkentheti szent István koronájának ragyogását akkor, a mikor nem a magyar nemzetnek már megalkotott méltóságai veszik körül, melyek az alkotmányos intézmény részét képezték a múltban és jelenben is, kell hogy képezzék a jövőben. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azon hangulat, melyet a t. minister ur válasza elárul, nagyon is eszembe juttatja azon időket, midőn Róma lakói letiporják Britanniát s ott Britannicus gyakorolta a rómaiak uralmát. A britek le kezdték vetkezni őseik szokását, ruházatát, fel kezdették áldozni őseik intézményeit, Erre a római Tacitus egész iróniával és sarcasmussal azt jegyezte meg: „humanitás, civilisatio vocabatur, cum ! pars servitutis esset" önök is loyalitásnak, hűségnek és ragaszkodásnak nevezik azt, hogy mi nemzeti intézményeinkről mondjunk le, holott az nem egyéb, mint a szolgaság egy része. (Ugy van! Igás! a szélső balon.) Midőn a magyar nemzet lerázta bilincseit, raböltönyénék ezen egy foszlánya megmaradt rajta. Le fogjuk tépni mi ezt akár önökkel együtt, akár önökkel szemben. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ne higyjék önök azt, hogy loyalitás az, ha az ember szolgai, mert a szolgaiság nem szolgálat. Valamint a szabadságot csak önfeláldozással lehetett megmenteni, ugy a trónoknak csak őszinteséggel, férfias bátorsággal és nyilvánossággal lehet szolgálni. (Elénk hoszszas hélyaslés bálfelől.) Épen azért én a minister ur által adott választ, a mely hazámnak múltban fennállott, jelenleg létező egyik intézményét, a zászlós urak és magyar udvari méltóságok intézményét megtagadja, nem vehetem tudomásul, hanem kérem a t. házat, hogy azt tudomásul nem véve, arra tárgyalási határnapot kitűzni kegyeskednék. (Élénk éljenzés. Hosszantartó helyeslés és taps szélső bálfelől) B. Orczy Béla, ő Felsége személye körüli minister: Nincs szándékom azokra, a miket a t. képviselő ur az interpellatióra adott válaszomra nézve mondott, bővebb fejtegetésekbe ereszkedni. Én is jól ismerem azáltala idézett törvényeket, de azoknak oly magyarázatot adni, mint a képviselő ur adott, nem lehet, annál kevésbé, mert a zászlós uraknak tettleges tisztségeiket sem a három század óta fennálló újabb törvényeink, sem a törvényeinket magyarázó kézi könyveink máskép nem értelmezték, minthogy azokat tisztán a coronatio alkalmával szokták gyakorolni. Ezek bőven körül vannak irva és mindaz, a mit a képviselő ur a zászlós urakfunctiójárólmondott, igaz; csakhogy a coronatio alkalmával szokott életbe lépni. (Derültség a szélső bálfelől. Ugy van! jobbfelől.) Meg vannak törvény által határozva a zászlós urak egyéb functiói, meg van az országbíróé, meg van a tárnokmesteré, meg van a főlovászmesteré, mint a ki az országgyűlések alkalmával bizonyos rendőrségi működéssel van megbízva, a szállások evidentiában tartásával, az innenszármazó viszályok elrendezésével. Ezen kívül vannak törvényeinkben a zászlós urak missiójára vonatkozó határozatok, a melyek birtokviszonyok rendezésére, határvillongások ügyeire vonatkoznak. De csak az előadottakra szorítkoznak functióik s ezért mondottam azt, hogy a mit a képviselő ur fölhozott, nem találom a törvény megsértésének. Én sohasem mondottam, hogy ő Felségének udvartartása magán dolog,hanem, hogy az a fejedelem udvartartása, a mi tökéletesen kifejezi azt, a mit én kifejezni akartam. Arra a kérdésre, hogy hol van a magyar ud-