Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-53

58. ortságes filés janisir 21. 1885, 137 var, egyszerűen azt mondhatom, hogy ott, a hol a magyar király a hazában megjelenik. (Éljenzés jobbfelöl.) Ugron Gábor : Válaszommal nagyon rövid lehetek. A minister ur azt mondja, hogy az udvari méltóságok szerepköre csak akkor érvényesül, midőn a eoronatio történik. Hát miért adott a tör­vény a főrendi házban állandó ülési jogot a ma­gyar udvari méltóságoknak, ha azok nem állandó természettel birnak? Vájjon azt hiszi a minister ur, hogy a magyar király udvari méltóságai csak akkor respectalandók és tisztelendők, a midőn a fejedelem a koronát a fejére teszi és Magyar­ország jogszerű tulajdonába lép. Hisz az, a ki ily argumentatiót használ, az uralkodó-ház ellen ke­mény vádakat hoz fel, mert innen az látszik, hogy 1722-ben azért léptek az országgyűlés tartama alatt az udvari méltóságok jogkörükbe, mert kel­lett a magyaroktól valamit kapnia: a női ág örökö­södési jogát. (Igaz! Ugy van! a szélső balfélb'l. Moz­gás jőbbfelöl.) Ezzel azt mondja a minister ur, hogy 1741-ben, midőn az örökösödési háború volt és a hét oldalról megtámadott államfő, Mária Terézia az országgyűlésen megjelent, azért kellett engedni helyeket a magyar udvari méltóságoknak a magyar király udvarában, mert az örökösödési háború alatt szükség volt a magyarok fegyverére, mely dicsőségesen megvédte urunkat, királyunkat. Vagy azt mondaná, hogy 1790-ben szó nélkül és meg­jegyzés nélkül, e régi rendnek folytatásaként a magyar királyi udvari méltóságok és zászlós urak azért foglalhatták el helyüket, mert Franezia­országban a forradalom zavaraiból már egész Euró­pán keresztül zúgott a vihar? Ily vádakat nem akarok felhozni; mi hisz­szük, hogy az alkotmányosságot nélkülöző és a magyar nemzet alkotmányát megcsonkító időben, 1792-től egész 1825-ig és azon túl 1848-ig, midőn a magyar nemzet sérelmi politikát volt kénytelen követni, mert folyton sérelmei voltak, ezen időkben veszett el azon tradiíio, mely a magyar király udvartartása körül a magyar udvari méltóságoknak szereplését kívánja. Ismétlem, nem vehetem tudomásul a minister ur válaszát, kérem ne méltóztassék azt tudomásul venni. (Élénk helyeslés balfelöl.) Elnök l Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a minister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen! Nem !) Méltóztassanak felállani azok, kik a választ tudomásul veszik. (Megtörténik. Felkiáltások: Ellenpróba /) Méltóztas­sanak felállani azok, kik a választ tudomásul nem veszik. (Megtörténik. Felkiáltások balfélől: Többség! Meg kell számláltatni!) Ha a t. ház kívánja, a szavazatok össze fog­nak számíttatni. Kérem azon képviselő urakat, kik a minister ur válaszát tudomásul veszik, méltóztas­sanak szakaszonkint felállani és állva maradni. (Megtörténik. A jegyzők összeszámítják a szavasólat.) Most méltóztassanak azok felállani, a kik nem veszik tudomásul a választ. {Megtörténik. A jegyzők számlálják a képviselőket.) T. ház, a szavasás eredménye az, hogy a választ 152 képviselő 93 ellen tudomásul veszi. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a baloldalon.) Nem tudom, minthogy Szederkényi képviselő ur nincs jelen, méltóztatik-e a közlekedési minister ur mégis válaszolni? B. Kemény Gábor közlekedésügyi minister: A gyakorlat szerint ilyen esetben a válasz máskorra halasztatik. Elnök : Tehát a választ máskor fogja meg­adni a minister ur. A holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendje: a vallás- és közoktatás­ügyi ministerium részletes költségvetése. Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik délutáni 2 érakor.) KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. III. KÖTET. IS

Next

/
Oldalképek
Tartalom