Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-53

j 34 53 OTSítros ülés január 21 1885. lene védelmezni, védelmezik az udvari institutiókat. (Helyeslés a szélső báloldalon). Midőn e kérdést felvetettem e ház falain belül, nem csekély kérdést vetettem fel, sokkal fontosabb az, mint a t. minister ur talán gondolja. Ez nem esik a minister nr ténykedése többi ágazatainiveaujára, ez nem olyan, mint hogy a királyi tanácsosi vagy a belső titkos tanácsosi czímeket oly nagy mennyiségben osztogatja, hogy épen, mint hajdan a görög isteneknek sokasága rontotta meg tekintélyüket, (Derültség a szélső baloldalon) ez nem olyan, mint az új nemeseknek vagy az áj grófoknak adott czímerek, melyeknek heraldikai ügyetlensége és komikuma csak nevető id egeinket veszi igénybe, de állam] ogi szempontból fellépésre minket nem kényszerít, meri épen demoeratieus szempontból sok súlyt rá nem fektetünk. (Helyeslés a szélső balon.) Mi nem gondolunk azzal, hogy a czímerekben általános állat- és terménykiállítás rendeztetik. (Derültség a szélső baloldalon.) Azon kivüi még a fehér elefánt is benfoglaltatik, mert a czímer tulajdonosa valamikor Indiában is utazott. (Derültség a szélső balon.) Fontos dolog ez, fontos dolog azért, mert én azt hittem, hogy csak egy idegen hi\ atalnokot találok egy magyar méltóság helyén és a válasz után egy idegen intézményt találtunk a magyar intézmény helyén. (Helyeslés a szélső balon.) Azt mondja a minister ur, hogy ő Felségének háztartása magán háztartás. Bocsánatot kérek, uralkodóknak nem lehet magán háztartásuk; őket nem lehet magán emberek mértékével megmérni, (ügy van! bál felől.) Egy találó adomát hozok fel, amely a minister ur válaszára világot vethet. (Halljuk! balfelöl.) Midőn a leendő spanyol királynénak egy pamutgyáros nagyobb mennyiségű harisnyákat küldött ajándékba, azok azon megjegyzéssel utasíttattak vissza, hogy a spanyol királynénak nincsen lába (Derültség.) Ép igy a királynak nincs magán háztartása, mert háztartását a civilistából tartja íenn s a ki a civilistából húz fizetést, az közhivatalnok (Zajos helyeslés és felkiáltások a szélső baloldalon : ügy van ! Nagy mozgás és ellenmondás jobbfelöl) s mint közhivatalnok essék elbírálás alá. (Ügy van! balfelöl. Ellenmondás jobbfelöl.) Ugy látszik, hogy némelyek a túlsó oldalon ezen kételkednek, tehát példát fogok nekik felhozni: a legalkotmányosabb állam példáját, Angliáét, a hol nemcsak a főudvarmesterek és főlovászmesterek, hanem 1842 óta még a legkisebb udvari hivatalnokok, sőt még az udvarhölgyek is ministeri ellenjegyzés mellett neveztetnek ki, mert még azoknak kineveztetése és állásukba való lépése, kik nem fuiu-tionariusai fejedelmi udvaroknak, hanem azt lehet mondani, szépségük és méltóságuknál fogva, a fejedelmi udvarnak decoratióját képezik, még ezek is állami ellenőrzés alá vétettek. Igaz, hogy ezt Peel Róbert tette, s őt sem a minister úrral, sem a ministerelnök úrral nem akarom összehasonlítani. (Derültség a szélső balon.) Ha tehát, mint a minister ur mondja, sem osztrák, sem magyar, hát akkor miféle a királyi háztartás ?Vagy Ausztriáénak,vagy Magyarországénak kell lenni, mert itt más ország nincs. (Felkiáltás jóbbfelöl: Fejedelmi!) Én Habsburgországot nem ismerek, csak Habsburg-házból való uralkodót Magyarországon, (ügy van! bálfélől. Felkiáltások jóbbfelöl: Mi is!) Hogy pedig létezhetik-e a mi törvényeink szerint közös udvartartás, arra nézve törvényeink határozottan szólnak. Az 1867: Xn.t.-cz.az önök evangéliuma (Nagy derültség balfelöl) 7. §-ában a következők foglaltatnak: „A pragmatica sanctio szerint közös ugyan az uralkodó, a mennyiben Magyarország koronája is ugyanazon fejedelmet illeti, a ki a többi országokban is uralkodik; de még ez nem teszi szükségessé, hogy a fejedelem udvartartásának költségei közösen állapíttassanak meg. Ily közös megállapodást a pragmatica sanctióban kitűzött czél nem igényel, Magyarország alkotmányos önállásával pedig és a magyar király fejedelmi magas tekintélyével sokkal inkább megegyez, hogy a magyar országgyűlés, a felelős magyar ministerium előterjesztésére, külön szavazza meg a magyar király udvartartása költségeit. Az udvartartás költségeinek megszavazása és kiszolgáltatása tehát közös ügynek nem tekintetik." Bocsánatot kérek, e törvényben határozottan benfoglaltatnak a magyar királyi udvartartás költségei. Hát hol van magyar királyi udvar, melynek költségeit a civilistában megszavazzuk? De tovább megyek, a törvény azt közös ügynek nem tekinti. De hát „ügynek" lehet-e nevezni azt, hogy az állampénztárból a civilista pénztárába a pénz átszolgáltatik ? Ez csak ténykedés, nem pedig ügy s mihelyt a törvény ügyet mond, akkor magát az udvartartást kell értenie. Ugy a mint hadügy alatt az egész hadszervezet értetik. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Az udvari szervezet kell hogy értessék. (Ugy van! Ugy van! szélső bálon.) Miért kellene az, hogy e törvény emlegesse Magyarország alkotmányos önállóságát, miért kellene a magyar király fejedelmi magas tekintélyét kiemelni. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a representatiónak, mely a magyar királyt Magyarországon körülveszi, magyarnak kell lenni. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) És épen ezen udvartartásnak, ezen representatiónak magyar jellege az, mely emelheti a magyar király fejedelmi tekintélyét. (Igaz! Ugy van! a szäső baloldalon.) Mert az osztrák udvari méltóságoknak sem dicsősége, sem fényes érdemei, sem érdemrendéi nem emelhetik a magyar király udvartartásának fényét. (Igás! j Ugy van! a szélsőbalon) Még kevésbé M&gyaror